Menü

Hogyan szabaduljunk meg a tyúkszemtől?

Ha esetleg valaki olyan szerencsés lenne, hogy nem tudja mi a tyúkszem, akkor röviden vázolva: a lábon képződött, elszarusodott, fájdalmas kinövés. Ez a vírusos betegség mielőbbi megoldást igényel.

A tyúkszem a bőr folyamatos nyomása következtében alakul ki, jellemzően a lábujjak tetején és oldalán, valamint a lábfejen és a talpon. A tyúkszem a legtöbbször kemény és száraz, fokozottan elszarusodott terület.

A tyúkszem előfordulása leggyakrabban vírusos, ez inkább a gyerekekre, fiatalokra jellemző, míg az ortopédiai okok miatt kialakult bőrkeményedések, kinövések inkább az idősebbeket érintik.

Honnan tudjuk, hogy tyúkszemről beszélünk?

Ha a talpon van és fájdalmas bőrkinövés, melynek mérete néhány millimétertől egy centiig terjedhet, akkor valószínűleg tyúkszemről van szó.

Az első lépés, hogy állapítsuk meg, nem szemölcsről van szó. A két elváltozás között az a közös, hogy mindkét esetben a bőr megvastagszik, valamint szorítást, nyomást váltanak ki. A tyúkszem kezelése különösen fontos, ha túlsúlytól, illetve cukorbetegségtől szenvedünk, ugyanis ezekben az esetekben a beteg terület akár el is fekélyesedhet.

Mitől alakul ki ez a betegség?

Fontos elsőként megállapítani, hogy mi okozta a betegséget, utána lehet megkezdeni a gyógyítását. Lehet ortopédiai probléma, akkor okozhatja lúdtalp, vagy harántsüllyedés, kereshetjük az okot a nem megfelelő lábbeliben is.

Ha a tyúkszem okozója vírus, a megoldást vírusellenes szerek alkalmazásában kell keresni, ha pedig ez sem oldja meg a problémát, akkor sebésszel kell konzultálni a továbbiakról.

Sok egészségügyi probléma is kedvez a tyúkszemek kialakulásának, ilyen többek közt a cukorbetegség / diabétesz, vagy az érelmeszesedés.

Milyen házi praktikákat vethetünk be a gyógyulás érdekében?

Érdemes a lábfejet alaposan kiáztatni és reszelővel az elhalt hámréteget lekaparni, majd bevetni a patikai ecsetelőket a cél érdekében.

Segíthetnek a gyulladáscsökkentő növényi krémek is, mint a kamilla vagy a körömvirág.

A tyúkszemtapaszok is hatékonyak, ezek felpuhítják a megkeményedett bőrt és könnyebben eltávolíthatóvá válik – reszeléssel, dörzsöléssel - a szemölcs vagy tyúkszem. Ha nem boldogulunk vele otthon, akkor pedikűrösök, vagy szakorvosok segítségét kérhetjük.

Bőrgyógyászunk azt mondta nekem, - mikor sokadszorra mentünk a fiaimmal szemölcs, illetve tyúkszemproblémák esetén, - hogy ezek azt jelzik, valami nem jó az immunrendszerben, így annak megerősítése az elsődleges ok a megelőzés tekintetében. Ami jó hír, hogy ezzel az említett bőrelváltozások megelőzhetők, illetve megfelelő lábhigiéniával és a helyes cipő/talpbetét viselésével is kiküszöbölhetjük ezt a kellemetlen jelenséget.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.