Tudnivalók a Beck-féle tesztről
- Dátum: 2024.07.30., 18:26
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- depresszió, diagnózis, fájdalom, hangulat, közérzet, pszichiátria, pszichológia, pszichometria, szorongás, teszt
A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó, legalább 2 hétig tartó, a napok nagy részében a hangulatot nyomottá, az embert örömtelenné (örömtelenség = anhedónia) alakító, indokolatlanul bűntudatot keltő, valódi, adott esetben (unipoláris major depresszió) súlyos orvosi kórkép. Nem csak egy pár órás, vagy napos "depi", ahogy azt a szlengben használják.
Fontos különbséget tenni a levert közérzet, egy életkrízis, vagy pszichotrauma kapcsán kialakult átmeneti lehangoltság, és a legalább két hete, a napok nagy részében tartó, a lehangoltságnál jóval több tünetből és panaszból összeálló depresszió, mint betegség között.
Azért tartom különösen fontosnak ezt kihangsúlyozni, mert egyre népszerűbb a "depizik”, "depis" kifejezések használata azokban az esetekben, amikor valakit egyszerűen csak rosszkedvű.

Ez azonban csak egy átmeneti közérzet zavar, nem pedig hangulatzavar (betegség), és valójában nagyon messze áll a depressziótól. Ez az átmeneti közérzetzavar önmagunk "összeszedésével" tényleg változtatható, azonban a depresszió már NEM!
Előbbi esetben elég a korábban már bevált, hatékonynak bizonyult, önsegítő, stresszkezelő módszerek újbóli elővétele. Pl.: rövidebb elvonulás, pár napos pihenés, zenehallgatás, sport stb., de, a puszta várakozás, időmúlás, figyelemelterelés is hatékony lehet, hiszen a rossz közérzet múlandó (spontán is "gyógyul").
Depresszió esetén viszont ezek nem működnek. Hiába várjuk, hogy órák, napok, hetek és hónapok múltán lelki állapotunk (hangulatzavar) spontán, vagy saját aktivitásunk révén rendeződjön!
A Beck Depresszió Kérdőív tehát arra adhat közelítő választ, hogy szükséges-e szakemberhez fordulni.
Depresszióban az érzelmi élet károsodása együtt jár a gondolkodás (kognitív folyamatok), az energiaszint, az akarni tudás és a viselkedés, aktivitás átmeneti, gyógyítható megváltozásával. A depresszió középsúlyos formájából, a Beteg már egyedül nem képes magát összeszedve kigyógyulni, kilépni. Megértésre, megfelelő és szakszerű segítségre van szüksége!
A depresszió kiváltó okai

1. Genetikai sérülékenység.
2. Krónikus párkapcsolati-, munkahelyi-, pénzügyi-stresszorok.
3. Elégtelen stresszkezelés.
4. Olykor testi betegségek (rosszindulatú daganat, koronária betegség, maradványtünetekkel gyógyuló stroke, COPD, súlyos csontritkulás, súlyos balesetet követő politrauma, csonkolással járó műtét, gyakori rohamokkal járó epilepszia stb.), amelyek a Páciens életét, életmódját, mindennapjait, társadalmi szerepeit:
hosszútávon korlátozzák
fájdalommal járnak
prognózisuk rossz, v. bizonytalan
kezelésük nehéz, hosszadalmas

A depressziós panaszok és tünetek legtöbbször ezekben az esetekben is mérsékelhetők! Ez pedig nem csak a Beteg életminőségének javulását, hanem családja lelkiterheinek csökkenését is magával hozza.
Az aktuálisan depressziós ember közérzetének és hangulatának javulása, a depresszióval együtt járó krónikus gyulladás csökkenése és az immunfunkcióinak javulása miatt a hangulatzavart kiváltó testi betegségek gyógyulási esélyeit is javítják.
A Beck-féle depresszió-kérdőívnek, mind a 9 kérdéses rövidített, mind a 21 tételes teljes változata (1961, 1971, 1996), szerte a világban használják az aktuálisan esetleg fennálló depressziós tünetek / panaszok szűrővizsgálatára.
Jóllehet a Beck-féle depresszió skála megbízható eszköze a pszichometriának, a depresszió (major depresszió, klinikai depresszió) szakszerű diagnózisának felállítására önmagában nem alkalmas! Nem klinikai diagnosztikai célzattal készült. Azonban a kapott eredmények kiváló szűrőeszközként, támpontként szolgálhatnak a depresszió öndiagnózisához.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.