Tudnivalók a Beck-féle tesztről
- Dátum: 2024.07.30., 18:26
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- depresszió, diagnózis, fájdalom, hangulat, közérzet, pszichiátria, pszichológia, pszichometria, szorongás, teszt
A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó, legalább 2 hétig tartó, a napok nagy részében a hangulatot nyomottá, az embert örömtelenné (örömtelenség = anhedónia) alakító, indokolatlanul bűntudatot keltő, valódi, adott esetben (unipoláris major depresszió) súlyos orvosi kórkép. Nem csak egy pár órás, vagy napos "depi", ahogy azt a szlengben használják.
Fontos különbséget tenni a levert közérzet, egy életkrízis, vagy pszichotrauma kapcsán kialakult átmeneti lehangoltság, és a legalább két hete, a napok nagy részében tartó, a lehangoltságnál jóval több tünetből és panaszból összeálló depresszió, mint betegség között.
Azért tartom különösen fontosnak ezt kihangsúlyozni, mert egyre népszerűbb a "depizik”, "depis" kifejezések használata azokban az esetekben, amikor valakit egyszerűen csak rosszkedvű.

Ez azonban csak egy átmeneti közérzet zavar, nem pedig hangulatzavar (betegség), és valójában nagyon messze áll a depressziótól. Ez az átmeneti közérzetzavar önmagunk "összeszedésével" tényleg változtatható, azonban a depresszió már NEM!
Előbbi esetben elég a korábban már bevált, hatékonynak bizonyult, önsegítő, stresszkezelő módszerek újbóli elővétele. Pl.: rövidebb elvonulás, pár napos pihenés, zenehallgatás, sport stb., de, a puszta várakozás, időmúlás, figyelemelterelés is hatékony lehet, hiszen a rossz közérzet múlandó (spontán is "gyógyul").
Depresszió esetén viszont ezek nem működnek. Hiába várjuk, hogy órák, napok, hetek és hónapok múltán lelki állapotunk (hangulatzavar) spontán, vagy saját aktivitásunk révén rendeződjön!
A Beck Depresszió Kérdőív tehát arra adhat közelítő választ, hogy szükséges-e szakemberhez fordulni.
Depresszióban az érzelmi élet károsodása együtt jár a gondolkodás (kognitív folyamatok), az energiaszint, az akarni tudás és a viselkedés, aktivitás átmeneti, gyógyítható megváltozásával. A depresszió középsúlyos formájából, a Beteg már egyedül nem képes magát összeszedve kigyógyulni, kilépni. Megértésre, megfelelő és szakszerű segítségre van szüksége!
A depresszió kiváltó okai

1. Genetikai sérülékenység.
2. Krónikus párkapcsolati-, munkahelyi-, pénzügyi-stresszorok.
3. Elégtelen stresszkezelés.
4. Olykor testi betegségek (rosszindulatú daganat, koronária betegség, maradványtünetekkel gyógyuló stroke, COPD, súlyos csontritkulás, súlyos balesetet követő politrauma, csonkolással járó műtét, gyakori rohamokkal járó epilepszia stb.), amelyek a Páciens életét, életmódját, mindennapjait, társadalmi szerepeit:
hosszútávon korlátozzák
fájdalommal járnak
prognózisuk rossz, v. bizonytalan
kezelésük nehéz, hosszadalmas

A depressziós panaszok és tünetek legtöbbször ezekben az esetekben is mérsékelhetők! Ez pedig nem csak a Beteg életminőségének javulását, hanem családja lelkiterheinek csökkenését is magával hozza.
Az aktuálisan depressziós ember közérzetének és hangulatának javulása, a depresszióval együtt járó krónikus gyulladás csökkenése és az immunfunkcióinak javulása miatt a hangulatzavart kiváltó testi betegségek gyógyulási esélyeit is javítják.
A Beck-féle depresszió-kérdőívnek, mind a 9 kérdéses rövidített, mind a 21 tételes teljes változata (1961, 1971, 1996), szerte a világban használják az aktuálisan esetleg fennálló depressziós tünetek / panaszok szűrővizsgálatára.
Jóllehet a Beck-féle depresszió skála megbízható eszköze a pszichometriának, a depresszió (major depresszió, klinikai depresszió) szakszerű diagnózisának felállítására önmagában nem alkalmas! Nem klinikai diagnosztikai célzattal készült. Azonban a kapott eredmények kiváló szűrőeszközként, támpontként szolgálhatnak a depresszió öndiagnózisához.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.