Menü

TSH mellett alacsony hízás

A TSH, a pajzsmirigy (Thyroidea) Stimuláló Hormon, amit az agyalapi mirigy termel. Ez a TSH hormon szabályozza a pajzsmirigy működését, és ezáltal a pajzsmirigy által termelt T3 (trijód tironin) és T4 (tiroxin, tetrajód tironin) pajzsmirigyhormonok termelődését is szabályozza. A T4 pajzsmirigyhormon egy olyan előhormon a szervezetben, ami T3 Trijód Tironin hormonná alakul át.

Az egyik oka a hízásnak az egészségtelen táplálkozás. Ilyenkor a szöveteket építő fehérjék bevitelével szemben megemelkedik a sok kalóriát tartalmazó szénhidrátok és zsírok, ezek közül is elsősorban a telített zsírok fogyasztása.

Vagy pedig már eleve magas a zsírok és kalóriadús szénhidrátok aránya az étrendben, és ez jelentkezik a plusz kilók lerakódásában. Például az életkor növekedésével, amikor az évek számának növelésével eleve lassul a sejtek anyagcseréje, és ezt az anyagcsere lassulást nem követi az elfogyasztott szénhidrátok és zsírok fogyasztásának csökkenése a testsúly megőrzéséhez.

A mozgásszegény, ülő életmód is gyakori oka az elhízásnak. A mozgás nemcsak az izmokat és ízületeket tartja karban, hanem segít a vérkeringés javításában, és az anyagcsere gyorsításában, a bevitt kalóriák elégetésében is.

Márpedig, ha keveset mozog, akkor nem égetődnek el a bevitt kalóriák, hanem lerakódnak az energiaraktárakban.

Az egészségtelen étrend és mozgás hiánya mellett elhízást okozhat még a mellékvese, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy hormontermelésének zavara is. Ezek a hormonok szabályozzák többek között az anyagcserét is.

A pajzsmirigy alulműködésének egyik fő következménye az anyagcsere lelassulása, a bevitt kalóriák elégetésének lassulása. Ez pedig hízáshoz, az energia energiaraktárakban való elraktározásához, a plusz kilók felszedéséhez vezethet.

Természetesen a pajzsmirigy mellett a mellékvese és a hasnyálmirigy által termelt hormonok is hatással vannak, és szabályozzák az anyagcserét. Emellett pedig az elfogyasztott szénhidrátok, zsírok mellett a fehérjék is befolyásolják a testsúly alakulását. Azonban a pajzsmirigy alulműködése, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelődésének csökkenésével lassítja az anyagcserét. Ez pedig elhízást okoz, illetve okozhat az anyagcserére és a testsúly alakulására ható többi tényezővel együtt.

Az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének helyreállítása, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelésének ösztönzése segít az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének visszaállításában, és ennek következtében pedig az elhízás utáni testsúly csökkentésében is.

A testsúly csökkentése természetesen az étrend jelentős mértékű átalakításával és a rendszeres mozgással együtt jár.

Az étrend átalakításakor nemcsak a fehérjebevitelt érdemes növelni a kalóriadús szénhidrátok, cukor, cukrozott italok, üdítők, édességek csökkentésével, hanem zsírok fogyasztását is érdemes mérsékelni.

Különösen a telített zsírok fogyasztását kell csökkenteni a telítetlen omega-3 zsírsavak bevitelének növelésével szemben. Kiemelkedő fontossága van a telített zsírok fogyasztása csökkentésének akkor, ha magas a vérzsírszint, és csökkenteni kell a koleszterinszintet is.

Fontos még az emésztést segítő rostot tartalmazó zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése is. A zöldségek és gyümölcsök nemcsak az emésztést megkönnyítő és székrekedést megelőző növényi rostokat tartalmaznak, hanem sok értékes, az immunrendszert erősítő vitamint, tápanyagot és nyomelemet.

Pajzsmirigy alulműködésnél azonban fontos a jódfelszívódás hatékonyságának növelése is. Ezért, ha az alulműködést a jódhiány okozza, akkor például tengeri halak, tejtermékek, tojás és hüvelyes zöldségek fogyasztásával növelni kell a jódbevitelt a szervezetbe.

Ezzel együtt pedig kerülni kell azoknak a zöldségeknek a nyersen való fogyasztását, amelyek goitrogén tartalmuk miatt akadályozzák a jód felszívódását. Vagyis a keresztesvirágúak közé tartozó káposztafélék, karfiol, karalábé, kelbimbó, valamint a spenót, a különféle retkek és a szója fogyasztását nyersen mellőzni kell. Jól megfőzve, párolva azonban már ezek a zöldségek is fogyaszthatók, mert így már nem akadályozzák a jód felszívódását.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.