Menü

TSH mellett alacsony hízás

A TSH, a pajzsmirigy (Thyroidea) Stimuláló Hormon, amit az agyalapi mirigy termel. Ez a TSH hormon szabályozza a pajzsmirigy működését, és ezáltal a pajzsmirigy által termelt T3 (trijód tironin) és T4 (tiroxin, tetrajód tironin) pajzsmirigyhormonok termelődését is szabályozza. A T4 pajzsmirigyhormon egy olyan előhormon a szervezetben, ami T3 Trijód Tironin hormonná alakul át.

Az egyik oka a hízásnak az egészségtelen táplálkozás. Ilyenkor a szöveteket építő fehérjék bevitelével szemben megemelkedik a sok kalóriát tartalmazó szénhidrátok és zsírok, ezek közül is elsősorban a telített zsírok fogyasztása.

Vagy pedig már eleve magas a zsírok és kalóriadús szénhidrátok aránya az étrendben, és ez jelentkezik a plusz kilók lerakódásában. Például az életkor növekedésével, amikor az évek számának növelésével eleve lassul a sejtek anyagcseréje, és ezt az anyagcsere lassulást nem követi az elfogyasztott szénhidrátok és zsírok fogyasztásának csökkenése a testsúly megőrzéséhez.

A mozgásszegény, ülő életmód is gyakori oka az elhízásnak. A mozgás nemcsak az izmokat és ízületeket tartja karban, hanem segít a vérkeringés javításában, és az anyagcsere gyorsításában, a bevitt kalóriák elégetésében is.

Márpedig, ha keveset mozog, akkor nem égetődnek el a bevitt kalóriák, hanem lerakódnak az energiaraktárakban.

Az egészségtelen étrend és mozgás hiánya mellett elhízást okozhat még a mellékvese, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy hormontermelésének zavara is. Ezek a hormonok szabályozzák többek között az anyagcserét is.

A pajzsmirigy alulműködésének egyik fő következménye az anyagcsere lelassulása, a bevitt kalóriák elégetésének lassulása. Ez pedig hízáshoz, az energia energiaraktárakban való elraktározásához, a plusz kilók felszedéséhez vezethet.

Természetesen a pajzsmirigy mellett a mellékvese és a hasnyálmirigy által termelt hormonok is hatással vannak, és szabályozzák az anyagcserét. Emellett pedig az elfogyasztott szénhidrátok, zsírok mellett a fehérjék is befolyásolják a testsúly alakulását. Azonban a pajzsmirigy alulműködése, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelődésének csökkenésével lassítja az anyagcserét. Ez pedig elhízást okoz, illetve okozhat az anyagcserére és a testsúly alakulására ható többi tényezővel együtt.

Az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének helyreállítása, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelésének ösztönzése segít az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének visszaállításában, és ennek következtében pedig az elhízás utáni testsúly csökkentésében is.

A testsúly csökkentése természetesen az étrend jelentős mértékű átalakításával és a rendszeres mozgással együtt jár.

Az étrend átalakításakor nemcsak a fehérjebevitelt érdemes növelni a kalóriadús szénhidrátok, cukor, cukrozott italok, üdítők, édességek csökkentésével, hanem zsírok fogyasztását is érdemes mérsékelni.

Különösen a telített zsírok fogyasztását kell csökkenteni a telítetlen omega-3 zsírsavak bevitelének növelésével szemben. Kiemelkedő fontossága van a telített zsírok fogyasztása csökkentésének akkor, ha magas a vérzsírszint, és csökkenteni kell a koleszterinszintet is.

Fontos még az emésztést segítő rostot tartalmazó zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése is. A zöldségek és gyümölcsök nemcsak az emésztést megkönnyítő és székrekedést megelőző növényi rostokat tartalmaznak, hanem sok értékes, az immunrendszert erősítő vitamint, tápanyagot és nyomelemet.

Pajzsmirigy alulműködésnél azonban fontos a jódfelszívódás hatékonyságának növelése is. Ezért, ha az alulműködést a jódhiány okozza, akkor például tengeri halak, tejtermékek, tojás és hüvelyes zöldségek fogyasztásával növelni kell a jódbevitelt a szervezetbe.

Ezzel együtt pedig kerülni kell azoknak a zöldségeknek a nyersen való fogyasztását, amelyek goitrogén tartalmuk miatt akadályozzák a jód felszívódását. Vagyis a keresztesvirágúak közé tartozó káposztafélék, karfiol, karalábé, kelbimbó, valamint a spenót, a különféle retkek és a szója fogyasztását nyersen mellőzni kell. Jól megfőzve, párolva azonban már ezek a zöldségek is fogyaszthatók, mert így már nem akadályozzák a jód felszívódását.

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?

Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.