Menü

Epley-manőver – a szédülés egyik ellenszere

A szédülés nem csak ijesztő lehet egy ember számára, hanem igen veszélyes is. Különböző okok állhatnak a hátterében és ez által a kezelése sem mindegy, de ha a fül a gond okozója, akkor van egy remek torna erre.

A szédülést sokféle dolog okozhatja, sokszor a vér cukorszintje ingadozik, van, hogy a vérnyomásunk esik le, vagy éppen emelkedik magasra, de okozhatja egy nyaki izomfeszülés, vagy akár a fül működésének rendellenessége. A fül az egyensúlyszervünk, a benne lévő folyadékban kristályok vannak, és ha ezek például elmozdulnak, akkor ingerelik az érzékelősejteket, kialakul egy szédülés. A tünet a fül érintettségét jelezve igen egyértelmű. A szédülés hirtelen fellépő, heves rohamszerűen érkezik, általában akkor, amikor a beteg például az ágyban egyik oldaláról a másikra fordul, de lehet akkor is, amikor felébred és forog vele a világ.

Nagyon ijesztő, ilyenkor a többség pánikolni kezd, hogy nagyobb a gond, ezért a sürgősségire betegellátó rendszert veszik igénybe, ami tulajdonképpen jó döntés, hiszen egy MRI, vagy CT rögtön kizárja a nagyobb gondot. A fülben történő változásokat egyik képalkotó vizsgálat sem mutatja ki. Úgy lehet feltárni ezt a betegséget, hogy a beteget először leültetik és elfordítják a fejét egyik irányba, majd lefektetik. Mindig csak az egyik oldalra fordított helyzetben jelentkezik a szédülés. Ezzel együtt egy úgynevezett szemtekerezgés is kialakul, ez egy akaratlan, kóros szemmozgás. A betegséget BBPV-nek hívják, ami jóindulatú helyzetfüggő szédülést jelent. Előfordulhat kísérő tüneteként halálfélelem, szorongás és sok esetben hányinger is.

Az Epley-manőver egy akár otthon is elvégezhető tornagyakorlat. Semmilyen különleges eszközt nem igényel és egy gyógytornász, vagy fül-orr-gégész szakember segítségével könnyen elsajátítható. Úgy kell végezni a gyakorlatokat, hogy hátunkra fekszünk az ágyra és a fejünket lelógatjuk a szélén, miközben elfordítjuk az egyik oldalra. Szépen lassan átfordulunk a másik oldalra, annyira, hogy lássuk a talajt. Ekkor elő fog jönni a szédülés, ezért próbáljuk fél percig ebben a testhelyzetben maradni, majd lassan felülni az egészséges oldal felé fordulva.

Ezeket a mozdulatokat napi 1-2 alkalommal kell elvégezni és igen gyors javulást is el lehet érni vele. A tornát általában 1-2 hétig ajánlott naponta folytatni, amíg a tünetek teljesen meg nem szűnnek. Kiegészítő terápiaként, kizárólag orvosi javaslatra lehet szedni a hányinger, vagy hányás csillapítására tablettákat, súlyosabb esetben szorongásgátló gyógyszereket is. A megoldást nem a gyógyszeres kezelés, hanem a torna fogja jelenteni, ezért kitartónak kell lenni ebben.

A BBPV egy a fülből eredő szédüléses állapot, mely az egyensúly érzékünket veszi célba. A problémát az Epley-manőverrel lehet orvosolni, kérjünk szekértő segítséget a tornagyakorlatok helyes alkalmazásához.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.