Menü

Mit kell tudni a vízvisszatartásról?

Melegben egyre többet hallani a vizesedésről, vízvisszatartásról. A víz- vagy folyadék-visszatartás akkor fordul elő, amikor zavar áll elő a szervezet valamelyik folyadékszint-szabályozó rendszerében. mitől van ez és hogyan hat a keringési rendszerünkre?

Vizesedés: mi okozza és hogyan előzhető meg?

Miért alakulhat ki a vizesedés és mit tehetünk ellene?

Az emberi testnek körülbelül 60%-át víz alkotja. A víz létfontosságú a test megfelelő működésében: csaknem az összes, testünkben lezajló élettani folyamathoz vízre van szükség. Általánosan elmondható, hogy egy felnőtt embernek napi 2-3 liter vízre van szüksége.

A folyadékmegtartás vagy vizesedés az az állapot, amikor a testnek nem sikerül eltávolítania a felesleges vizet az emberi szervezetből, így a kötőszövetek közötti térben felgyülemlik a folyadék – ezt nevezzük ödémának. A szervezet vízvisszatartása nem egy betegség, hanem tünet. Gyakran átmeneti és könnyen kezelhető, azonban egyesesetekben súlyos egészségi állapotra utalhat.

A keringési rendszer, a nyirokrendszer, a hormonális tényezők szabályozzák a szervezet folyadékszintjét. Ha ezek közül az egyik vagy akár több rendszer működésében zavar áll be, akkor folyadék-visszatartás - más néven ödéma - alakul ki.

Az ödéma a test bármelyik részén jelentkezhet, leggyakrabban az alsó lábszárban, a kézben, a hasban és a mellkasban alakul ki és a következő tünetek jellemzik:

duzzanat,
megváltozott a bőrszín
csillogó bőr,
a végtagok fájdalma és érzékenysége,
ízületi merevség,
súlygyarapodás.

Amikor az ödémás területet az ujjunkkal benyomjuk, akkor ott jellemzően benyomva marad a bőr, mely szintén egy jellegzetes tünet.

Az ödéma sokszor kezelés nélkül is elmúlik, például vízhajtóval. Ez általában rövid távú megoldás és számtalan mellékhatása lehet, mint például kiszáradás, a fokozott vízvisszatartás és vesekárosodás, ezért erről mielőbb orvossal konzultálni.

A folyadék-visszatartásnak vannak olyan esetei, amelyek orvosi ellátást igényelnek, de házi gyógymódokkal is lehet enyhíteni a tüneteket. Vizesedés esetén segíthet a láb felpolcolása, kompressziós zokni viselése, tornagyakorlatok végzése.

Megelőzés tekintetében az elhízás és a mozgásszegény életmód kerülése javasolt, illetve odafigyelni a hidratálásra.

A vízvisszatartás női cikluson belül természetes, a premenstruális szindróma egyik leggyakoribb testi tünete. Ilyenkor felszaporodik a szövetek közti víz. A legrosszabb ilyenkor, amit a nők tehetnek, az a folyadékfogyasztás megszorítása és vízhajtó gyógyszerek fogyasztása, mert a vérrögök képződését ez fokozhatja.

A hidratálás fontosságát nem győzik a szakemberek hangsúlyozni, szervezetünknek naponta legalább 2,5-3 liter vízre szüksége van.

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.