Menü

Mit kell tudni a vízvisszatartásról?

Melegben egyre többet hallani a vizesedésről, vízvisszatartásról. A víz- vagy folyadék-visszatartás akkor fordul elő, amikor zavar áll elő a szervezet valamelyik folyadékszint-szabályozó rendszerében. mitől van ez és hogyan hat a keringési rendszerünkre?

Vizesedés: mi okozza és hogyan előzhető meg?

Miért alakulhat ki a vizesedés és mit tehetünk ellene?

Az emberi testnek körülbelül 60%-át víz alkotja. A víz létfontosságú a test megfelelő működésében: csaknem az összes, testünkben lezajló élettani folyamathoz vízre van szükség. Általánosan elmondható, hogy egy felnőtt embernek napi 2-3 liter vízre van szüksége.

A folyadékmegtartás vagy vizesedés az az állapot, amikor a testnek nem sikerül eltávolítania a felesleges vizet az emberi szervezetből, így a kötőszövetek közötti térben felgyülemlik a folyadék – ezt nevezzük ödémának. A szervezet vízvisszatartása nem egy betegség, hanem tünet. Gyakran átmeneti és könnyen kezelhető, azonban egyesesetekben súlyos egészségi állapotra utalhat.

A keringési rendszer, a nyirokrendszer, a hormonális tényezők szabályozzák a szervezet folyadékszintjét. Ha ezek közül az egyik vagy akár több rendszer működésében zavar áll be, akkor folyadék-visszatartás - más néven ödéma - alakul ki.

Az ödéma a test bármelyik részén jelentkezhet, leggyakrabban az alsó lábszárban, a kézben, a hasban és a mellkasban alakul ki és a következő tünetek jellemzik:

duzzanat,
megváltozott a bőrszín
csillogó bőr,
a végtagok fájdalma és érzékenysége,
ízületi merevség,
súlygyarapodás.

Amikor az ödémás területet az ujjunkkal benyomjuk, akkor ott jellemzően benyomva marad a bőr, mely szintén egy jellegzetes tünet.

Az ödéma sokszor kezelés nélkül is elmúlik, például vízhajtóval. Ez általában rövid távú megoldás és számtalan mellékhatása lehet, mint például kiszáradás, a fokozott vízvisszatartás és vesekárosodás, ezért erről mielőbb orvossal konzultálni.

A folyadék-visszatartásnak vannak olyan esetei, amelyek orvosi ellátást igényelnek, de házi gyógymódokkal is lehet enyhíteni a tüneteket. Vizesedés esetén segíthet a láb felpolcolása, kompressziós zokni viselése, tornagyakorlatok végzése.

Megelőzés tekintetében az elhízás és a mozgásszegény életmód kerülése javasolt, illetve odafigyelni a hidratálásra.

A vízvisszatartás női cikluson belül természetes, a premenstruális szindróma egyik leggyakoribb testi tünete. Ilyenkor felszaporodik a szövetek közti víz. A legrosszabb ilyenkor, amit a nők tehetnek, az a folyadékfogyasztás megszorítása és vízhajtó gyógyszerek fogyasztása, mert a vérrögök képződését ez fokozhatja.

A hidratálás fontosságát nem győzik a szakemberek hangsúlyozni, szervezetünknek naponta legalább 2,5-3 liter vízre szüksége van.

Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle

A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.

A kádfürdőzés jótékony hatásai illóolajokkal

A mindennapi stressz és rohanó életmód egyre inkább megterheli testünket és lelkünket. Ilyenkor a legjobb ellenszer lehet egy hosszú, nyugtató kádfürdőzés, amelyhez illóolajokat használunk. A kádfürdőzés nem csupán a test tisztítását szolgálja, hanem komplex módon hat a fizikai és lelki állapotunkra is.

Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?

Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.