Menü

Mit kell tudni a vízvisszatartásról?

Melegben egyre többet hallani a vizesedésről, vízvisszatartásról. A víz- vagy folyadék-visszatartás akkor fordul elő, amikor zavar áll elő a szervezet valamelyik folyadékszint-szabályozó rendszerében. mitől van ez és hogyan hat a keringési rendszerünkre?

Vizesedés: mi okozza és hogyan előzhető meg?

Miért alakulhat ki a vizesedés és mit tehetünk ellene?

Az emberi testnek körülbelül 60%-át víz alkotja. A víz létfontosságú a test megfelelő működésében: csaknem az összes, testünkben lezajló élettani folyamathoz vízre van szükség. Általánosan elmondható, hogy egy felnőtt embernek napi 2-3 liter vízre van szüksége.

A folyadékmegtartás vagy vizesedés az az állapot, amikor a testnek nem sikerül eltávolítania a felesleges vizet az emberi szervezetből, így a kötőszövetek közötti térben felgyülemlik a folyadék – ezt nevezzük ödémának. A szervezet vízvisszatartása nem egy betegség, hanem tünet. Gyakran átmeneti és könnyen kezelhető, azonban egyesesetekben súlyos egészségi állapotra utalhat.

A keringési rendszer, a nyirokrendszer, a hormonális tényezők szabályozzák a szervezet folyadékszintjét. Ha ezek közül az egyik vagy akár több rendszer működésében zavar áll be, akkor folyadék-visszatartás - más néven ödéma - alakul ki.

Az ödéma a test bármelyik részén jelentkezhet, leggyakrabban az alsó lábszárban, a kézben, a hasban és a mellkasban alakul ki és a következő tünetek jellemzik:

duzzanat,
megváltozott a bőrszín
csillogó bőr,
a végtagok fájdalma és érzékenysége,
ízületi merevség,
súlygyarapodás.

Amikor az ödémás területet az ujjunkkal benyomjuk, akkor ott jellemzően benyomva marad a bőr, mely szintén egy jellegzetes tünet.

Az ödéma sokszor kezelés nélkül is elmúlik, például vízhajtóval. Ez általában rövid távú megoldás és számtalan mellékhatása lehet, mint például kiszáradás, a fokozott vízvisszatartás és vesekárosodás, ezért erről mielőbb orvossal konzultálni.

A folyadék-visszatartásnak vannak olyan esetei, amelyek orvosi ellátást igényelnek, de házi gyógymódokkal is lehet enyhíteni a tüneteket. Vizesedés esetén segíthet a láb felpolcolása, kompressziós zokni viselése, tornagyakorlatok végzése.

Megelőzés tekintetében az elhízás és a mozgásszegény életmód kerülése javasolt, illetve odafigyelni a hidratálásra.

A vízvisszatartás női cikluson belül természetes, a premenstruális szindróma egyik leggyakoribb testi tünete. Ilyenkor felszaporodik a szövetek közti víz. A legrosszabb ilyenkor, amit a nők tehetnek, az a folyadékfogyasztás megszorítása és vízhajtó gyógyszerek fogyasztása, mert a vérrögök képződését ez fokozhatja.

A hidratálás fontosságát nem győzik a szakemberek hangsúlyozni, szervezetünknek naponta legalább 2,5-3 liter vízre szüksége van.

Flossing terápia, a gumiszalag ereje

A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.

Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra

Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?

Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek

A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?

Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.