Dumpster diving: A környezettudatos kukázás

Még a COVID járvány első nagy hulláma idején, az otthon ülős időszakban lett nagy trend a YouTube-on a dumpster diving, vagyis kukabúvárkodás. Ezen kifejezés alatt arról készült videókat lehet nézni, ahogy egy fiatal nő/férfi, vagy fiatalok csoportja elmegy egy-egy amerikai nagyáruház hátsó bejáratánál lévő konténerekhez, és megmutatja, hogy mennyi minden használható, fogyasztható dolgot dobnak ki a boltok. Az epizódok végén pedig az a csúcspont, amikor a videókészítő megsaccolja, hogy körülbelül mennyi pénzt érnek a talált dolgok.

Személy szerint is kedvelem a környezetvédelemmel, hulladék csökkentéssel kapcsolatos videókat. Számos, a mindennapokban alkalmazható tippet kaptam már a minimalista életmóddal, illetve low waste/zero waste szemlélettel kapcsolatban. Azonban ezzel az irányzattal kapcsolatban elbizonytalanodtam. Több kérdés is felmerülhet az emberben: a dumpster diving lényege valójában a gyűjtögetés, és az újdonságok felfedezése, de mégis furcsa módja ez a gyűjtögetésnek. Másrészt miért kell osonva, “titokban” megmenteni ezeket a termékeket a felesleges kidobástól? Ez igazából inkább már csak a videó részéről szól. Hogyan lesz egyszerre bűnös és élvezetes dolog a kukázásból, amivel ma már karriert lehet építeni az interneten?

Illegális, veszélyes? Mégis hasznos

Hazánkban a kukázás illegális tevékenységnek minősül. Habár a gyakorlatban szerintem a hatóságok minden vágya egy csapat videózó fiatallal foglalkozni, akik épp a nagyáruház mögötti szemetest túrják. Viszont a törvény kérdése mellett a “búvárok” egészségügyi kockázatnak is kiteszik magukat a tárolókban található esetleges veszélyes anyagok által, pl.: törött üvegek, vegyszerek, valamint a szemétben jelen lévő általános higiéniás körülmények. A kukázással kapcsolatos alapmotivációkat tekintve nem elhanyagolható a szegénységi szempont, vagyis az anyagi kényszerűség miatti hulladékgyűjtés. Biztosan sokan láttunk már olyan rászorulót, aki a közterületek szeméttárolóiból gyűjtötte a kartondobozokat, üvegeket, vagy alumínium italos dobozokat, amelyeket a szupermarketekben kisebb pénzösszegekre válthat.

A környezetvédelemmel kapcsolatos motivációt képviselik azok, akik például a fogyasztói társadalom pazarlása elleni fellépés eszközeként gyűjtik a mások által kidobott, de még ehető élelmiszert, használati tárgyakat. Erre a csoportra szokták használni a dumpster diver, azaz kukabúvár kifejezést. Ők nem a rászorulás, hanem sokkal inkább környezetvédelmi szempontból gyűjtik a még hasznosítható szemetet, amivel segítenek egy fenntarthatóbb világ kialakításában.

Az ember mindig szemetel

Megfigyelhető, hogy a modern ember szemetet hagy maga után, vagy így, vagy úgy, de otthagyja a nyomát amerre jár. Például a gazdasági válságok, krízishelyzetek túlfogyasztásra ösztönzik az embereket. Ezen időszakok például arra ösztönözték az embereket, hogy romlandó árukat vásároljanak nagy mennyiségben, így próbáltak spórolni, és kihasználni az árréseket. A felhalmozott élelmiszerek nagy része azonban megromlott, mielőtt megehették volna őket, és végül nagy mennyiségben kerültek kidobásra. Összességében a középosztálybeli háztartások általában többet pazarolnak, mint a gazdagabbak vagy a szegényebbek, hiszen több ember alkotja ezt a csoportot, és egyénenként rengeteg dolgot is vásárolunk. Időről időre eljön az a pillanat, amikor a költekezés elkezdi meghaladni az erőforrásokat, és ez mindig előre jelzi, hogy a társadalom tagjai inkább a materiális dolgok felé fordulnak a különböző problémáik miatt.

Összességében a dumpster diving furcsa, egyszerre megmosolyogtató, de mégis hasznos jelenség. Leginkább fiatalok csoportja összegyűjt egy nagy adag szemetet, ami valójában már senkinek sem kell, és újrahasznosítja azt. Ezzel igazából óvják a környezetet, más emberek érdekeit sem sértik, és tesznek egy fenntarthatóbb jövőért, szóval csak támogatni lehet ezen mozgalmat.