Az agnózia típusai
- Dátum: 2024.08.05., 05:18
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agnózia, betegség, észlelés, képesség, neuropszichológia, psziché, rendellenesség, vérkeringés
Az agnózis görög eredetű szó (jelentése: tudás nélküli, ismeret nélküli), az észlelési rendszer zavarát jelenti. Kialakulásának fő oka az agyi struktúrák károsodása, amit okozhat sérülés, daganat, valamint az agy azon területeinek degenerációja, amelyek az információk elemzéséért és szintéziséért felelősek.
Az agnóziának fő típusai:
vizuális (látási) agnózia – a tárgyak, emberek felismerésének nehézsége;
arcvakság: arcfelismerés zavara,
színagnózia: színek felismerésének zavara,
agnosztikus alexia: a leírt szavak felismerésének zavara,
testséma zavar (szomatagnózia): a beteg nem ismeri fel saját testrészeit, nem tudja például megkülönböztetni az ujjait.
akusztikus (hallási) agnózia – a hangok felismerésének nehézsége;
taktilis (tapintási) agnózia – a tárgyak érintéssel való felismerésének nehézsége;
szagló agnózia – a szagok felismerési képességének zavara.
Létezik egy igen ritka típus is, az ízagnózia: az ízek felismerési képességének hiánya.
Az agnózia elkülönítendő a neglekt szindrómától, amikor a stroke okozta maradandó károsodás miatt nem vesz tudomást a beteg az egyik testfélről.
Az agnózia kialakulásának okai
agyi keringési zavarok (pl. stroke),
agydaganat,
demencia,
traumás agykárosodás,
agyvelőgyulladás (encephalitis),
Alzheimer-kór,
Parkinson-kór,
szívroham következtében kialakult agyi keringési zavar,
droghasználat vagy túlzott alkoholfogyasztás (általában átmeneti zavarok).
Az agnózia diagnosztizálása
Az agnózia diagnosztizálása a beteg megfigyelésével kezdődik, valamint számos olyan műszeres vizsgálat elvégzésével, amely kimutatja az agy működésének károsodását.
A kivizsgálást végző ideggyógyász szakorvos a tünetek és az általános egészségi állapot kikérdezését követően megkéri a beteget, hogy látás, érintés vagy szaglás segítségével azonosítson megszokott tárgyakat, teszteli a beteg agyműködését és a memóriáját, és szükség esetén képalkotó vizsgálatot – CT- vagy MR-vizsgálatot – kérhet. Hallás- és látásvizsgálattal audiológus szakorvos ellenőrzi a tünetek egyéb lehetséges okait.
Az agnózia kezelése elsősorban attól függ, hogy mi áll a tünetek hátterében, ezért legfontosabb a kiváltó ok felismerése és az alapbetegség kezelése. A kezelés sikerét nagymértékben befolyásolja a beteg életkora, az agyat ért károsodás jellege és súlyossága. A gyógyszeres kezelés segíti a neuropszichológiai funkciók helyreállítását, javítja az agy vérkeringését, szabályozza a vérnyomást.
Egyes esetekben a betegnek hozzá kell szoknia egy bizonyos a képesség hiányához, és megtanulnia, hogyan tudja azokat más képességeinek fejlesztésével pótolni, kompenzálni:
Hallási agnózia esetén például hasznos lehet megtanulni a szájról olvasást. Ilyen esetekben szükséges lehet neuropszichológus, logopédus vagy foglalkozási terapeuta bevonása a kezelésbe.
Az agnóziában szenvedő beteg megkönnyítheti mindennapi életét az alábbiakra való odafigyeléssel: Ha gondoskodik arról, hogy lakókörnyezetében ne legyen rendetlenség, a különféle tárgyakat kiszámíthatóan, ugyanazon a helyen tartja.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Orrspray-függőség: láthatatlan csapda a mindennapokban

Az orrspray-k tömkelege az egyik leggyakrabban alkalmazott vény nélkül kapható készítmény. Sokan nyúlnak érte, amikor a nátha vagy az allergia miatt nem kapnak levegőt. Ám ami rövid távon enyhülést hoz, az tartósan használva komoly problémákat okozhat, ugyanis kialakulhat egyfajta addikció, amely sokkal alattomosabb jelenség, mint elsőre gondolnánk.
Mit jelent a hold légzés és mi a szerepe az elalvásban?

Az alvászavarok manapság népbetegséggé váltak: egyre többen küzdenek azzal, hogy hosszú percekig, sőt órákig forgolódnak az ágyban, mire végre sikerül elaludniuk. A stressz, a képernyők kék fénye, a felgyorsult életmód és a túl sok inger mind hozzájárul ahhoz, hogy este nehéz kikapcsolni.
Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.
Ricinusolaj – a házi szépségtrükk, amit nagymamámtól tanultam

Mindig emlékszem, ahogy a nagymamám este, lefekvés előtt egy kis ricinusolajat dörzsölt a szempilláira. Akkor még furcsának találtam ma már tudom, hogy nem véletlenül esküdött rá.