Pajzsmirigy problémák: normál TSH mellett is lehet baj?
- Dátum: 2024.08.06., 02:36
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- alulműködik, diagnózis, fehérje, holisztikus megközelítés, működés, normál TSH, pajzsmirigy problémák, referenciatartomány, túlműködik, vizsgálat
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a pajzsmirigy betegségei egyszerű TSH érték meghatározásával mérhető és ebből diagnózis felállítható. Sajnos a TSH-érték önmagában kevés a pajzsmirigybetegségek megállapításához, ennél összetettebb vizsgálatokra van szükség.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Az általa termelt hormon felelős a szervezet anyagcsere-folyamatainak megfelelő működésért.
A TSH sajnos nem elég egyedüli vizsgálatnak a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez. Pajzsmirigybetegként az a tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, már eleve a megfelelő érték kérdése sem egységes.

Mit mutat meg a TSH érték?
A TSH egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, tehát alulműködik, amennyiben a TSH érték lényegesen csökkent, a normál tartománytól ilyen mértékben eltér, akkor pedig már fokozott működésről, azaz túlműködésről beszélhetünk. A fontos kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a TSH-értékünk „normális” . Mi az úgynevezett normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén túlműködésről beszélünk. Alulműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányt adóak és nem jelentenek diagnózist
A referenciatartomány meghatározásánál figyelembe kell venni az életkort. (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték. A pajzsmirigy nem megfelelő működése által okozott tünetek olyan sokfélék lehetnek, hogy a diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata.

A laboratóriumi vizsgálatot minden esetben meg kell, hogy előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése, a beteg alapos kikérdezése. A beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Ki kell hangsúlyozni egy fontos dolgot: normál TSH mellett is lehet baj, emiatt a TSH érték, ahogy fent említettük, önmagában nem elegendő a diagnózishoz. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy önmagában a TSH-szint ellenőrzése nem elég. A betegek jellemzően megnyugszanak, ha a laboreredményükön azt látják, hogy a TSH-szint a referenciatartományon belül mozog, pedig a teljes képhez egyéb vizsgálatokra is szükség van.
A pajzsmirigyműködés laboratóriumi vizsgálata ki kell, hogy terjedjen a pajzsmirigy hormonjainak (TSH, FT3, FT4) vérből történő mérésére, illetve manuális vizsgálatra, a beteg alapos kikérdezésére is.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.