Menü

Vashiány kezelése természetes módszerekkel

A vashiány még ma is népbetegségnek számít, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Igyekeztünk összegyűjteni, hogy milyen okok állhatnak a hátterében, mit tehetünk a megelőzés érdekében és hogyan kezelhető természetes módszerekkel?

Egy átlagos felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz. A vas feladatai közé tartozik egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállítása, a hemoglobin és a mioglobin szintézise, ezenkívül hat az enzimek működésére is.

Vashiányról akkor beszélhetünk, amikor a szervezetben alacsony a vas szintje. A vas esszenciális, azaz létfontosságú elem, és mivel a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell bevinni. Ennek legegyszerűbb módja a táplálkozás során történő bevitel, természetes módszerrel. Kiváló vasforrások például a vörös húsok, a halak, a tojássárgája, de sok található ebből a fontos nyomelemből a hüvelyesekben, a zöld leveles zöldségekben, a szójában, illetve egyes magvakban, diófélékben is.

Milyen tüneteket okozhat a vas hiánya?

Az enyhe vashiány jellemzően nem okoz tüneteket, súlyosabb esetekben azonban olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a fertőzésekre való fogékonyság, a fáradékonyság, az energiaszegénység, a hajhullás, a légszomj, a sápadt bőr, a nyelési nehézség vagy a puha, törékeny körmök. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki, mely komoly szövődményekkel járhat, például szívproblémákkal, várandósoknál koraszülés esélyével, gyerekeknél pedig a növekedésre, fejlődésre hat negatívan.

Mi okoz vashiányt?

A vashiány lehetséges okai közt említhető, ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelően tud felszívódni, esetleg megnő a szervezet vasigénye, vagy a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be. Nőknél a menstruáció miatt gyakoribb a vashiány, valamint a gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak ilyet.

Sok esetben a vashiány oka az étrendünkben keresendő. Ha valaki valamilyen speciális étrendet tart, fokozottan veszélyeztetett a vashiány kialakulására. Végül, de nem utolsósorban a túl gyakori véradás is vezethet vashiányhoz, ha kimeríti a vaskészleteket.

Mikor állhat megnövekedett vasigény a vashiány mögött?

Bizonyos életszakaszokban – pl. terhesség során, kisgyermekeknél és serdülőkorban - több vasra van szüksége a szervezetnek a növekedéshez, fejlődéshez, de tartós és erőteljes fizikai megterhelés miatt, például sportolóknál is megnövekszik a vasigény.

Mint mindenben itt is a legjobb taktika a megelőzés. Életmódbeli tényezők megváltoztatásával, vastartalmú étrend-kiegészítők vagy vaspótló gyógyszer szedésével, megfelelő étrenddel ez a betegség is megelőzhető.

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.

Autoimmun betegségek, amiket érdemes ezzel kapcsolatban tudni

Sokféle szempontból hallhatunk az autoimmun betegségekről, melyek könnyen megkeseríthetik a betegek életét. Íme, néhány információ ezzel kapcsolatban.

Praktikák hasi zsír ellen

A hasi zsírpárna kialakulásának számos oka lehet, melyek közül néhány genetikai, hormonális vagy életmódbeli tényezőkből ered.

Mammográfia: A korai felismerés kulcsa a mellrák megelőzésében

A mellrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, és bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, a gyógyulás kulcsa továbbra is a korai felismerés. Ebben játszik kiemelkedő szerepet a mammográfiai vizsgálat, amely képes már egészen apró, sokszor tünetmentes elváltozásokat is felfedezni.