Menü

Vashiány kezelése természetes módszerekkel

A vashiány még ma is népbetegségnek számít, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Igyekeztünk összegyűjteni, hogy milyen okok állhatnak a hátterében, mit tehetünk a megelőzés érdekében és hogyan kezelhető természetes módszerekkel?

Egy átlagos felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz. A vas feladatai közé tartozik egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállítása, a hemoglobin és a mioglobin szintézise, ezenkívül hat az enzimek működésére is.

Vashiányról akkor beszélhetünk, amikor a szervezetben alacsony a vas szintje. A vas esszenciális, azaz létfontosságú elem, és mivel a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell bevinni. Ennek legegyszerűbb módja a táplálkozás során történő bevitel, természetes módszerrel. Kiváló vasforrások például a vörös húsok, a halak, a tojássárgája, de sok található ebből a fontos nyomelemből a hüvelyesekben, a zöld leveles zöldségekben, a szójában, illetve egyes magvakban, diófélékben is.

Milyen tüneteket okozhat a vas hiánya?

Az enyhe vashiány jellemzően nem okoz tüneteket, súlyosabb esetekben azonban olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a fertőzésekre való fogékonyság, a fáradékonyság, az energiaszegénység, a hajhullás, a légszomj, a sápadt bőr, a nyelési nehézség vagy a puha, törékeny körmök. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki, mely komoly szövődményekkel járhat, például szívproblémákkal, várandósoknál koraszülés esélyével, gyerekeknél pedig a növekedésre, fejlődésre hat negatívan.

Mi okoz vashiányt?

A vashiány lehetséges okai közt említhető, ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelően tud felszívódni, esetleg megnő a szervezet vasigénye, vagy a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be. Nőknél a menstruáció miatt gyakoribb a vashiány, valamint a gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak ilyet.

Sok esetben a vashiány oka az étrendünkben keresendő. Ha valaki valamilyen speciális étrendet tart, fokozottan veszélyeztetett a vashiány kialakulására. Végül, de nem utolsósorban a túl gyakori véradás is vezethet vashiányhoz, ha kimeríti a vaskészleteket.

Mikor állhat megnövekedett vasigény a vashiány mögött?

Bizonyos életszakaszokban – pl. terhesség során, kisgyermekeknél és serdülőkorban - több vasra van szüksége a szervezetnek a növekedéshez, fejlődéshez, de tartós és erőteljes fizikai megterhelés miatt, például sportolóknál is megnövekszik a vasigény.

Mint mindenben itt is a legjobb taktika a megelőzés. Életmódbeli tényezők megváltoztatásával, vastartalmú étrend-kiegészítők vagy vaspótló gyógyszer szedésével, megfelelő étrenddel ez a betegség is megelőzhető.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?