Menü

A pótcselekvések börtönében

Mi is lehet pótcselekvés? Egészet kicsi, ártalmatlan hóborttól eljuthatunk a komoly önszabotázsig. A repertoár széles és minden képzeletet felül tud múlni. A hajcsavargatás vagy a ceruzarágás nem sok kárt tud bennünk okozni, de a rendszeres ajakharapdálás, körömrágás vagy körömbőr csipkedés már saját magunk bántalmazása.

A felfokozott takarításmánia, kényszerevés, állandósuló munkamánia és társai már sokkal mélyebb és összetettebb “titkokat” takarnak, amelyek mögött a pillanatnyi stresszen túl azért ezer és ezer lelki gubanc rejtőzködhet. Ezeknek a mélyben meghúzódó okoknak a feltárására sokszor nem is kevés időt kell szánnunk, komolyabb ügyek esetén egy jól felkészült pszichológust is érdemes bevonnunk, mert rendszerint ezt egyedül képtelenség felgöngyölni, hiszen a pótcselekvés lényege, hogy tudattalanul, mechanizmusaink beindulása hatására végezzük.

A pótcselekvés függőség: Hatalmat gyakorol azon énünk felett, amelynek talán semmi szüksége arra a valamire, ami hatalma alatt tart. Szakemberek szerint gyakorta hasznosnak minősülnek ezen tevékenységeink jó része, mivel segítenek oldani a stresszes helyzeteket, de fontosnak tartják, hogy figyeljünk arra, hogy ne rögzüljenek a szóban forgó viselkedési minták, romboló szokások. Nagyon nem mindegy, hogy most milyen függőségeinkre gondolunk, milyen pótcselekvéseink jutnak eszünkbe! Valamivel eltérőbb hozzáállást igényel a cigaretta vagy az ital iránti függőségünk, mint mondjuk a szemüvegünk rendszeres pörgetése.

Munkamánia: Legtöbbször úgy indul, hogy vacak a magánélete, vagy nincs. Ilyenkor időkitöltés jelleggel fordul a munka felé, amely sikerei olyan doppingszerré válnak, hogy nem ritkán 12-14 órás munkanapokká dagadnak és saját fontosságának megalapozására szolgál. Nézzük meg, hogy kibillent-e az egyensúlyából! Persze. Elmarad a sport, eltolódik a vacsora, beugrik a gyorsétterem és az összecsapott vacsora, ritkulnak a baráti beszélgetések, nem marad energia a párkapcsolatok megtartására vagy épp kiépítésére, silánnyá válik a családi kapcsolatok ápolása, laptop-pal ül be a színházba, ahová rohanva érkezett és a nyaralás alatt is rendszeresen az emailjeit olvassa, hiszen ő fontos ember.

Takarítás-mánia: Lassan indul, aztán elképesztő méretetek tud ölteni. Míg a társa a vendégeket kíséri a kapu felé, ő már túljutott a porszívózáson és lázasan törölgeti a nyomokat, amelyeket mások hagyhattak. Sosem tud elégedett lenni, viszont rendkívül fáradt az állandó készenléttől, ami miatt elképesztően sokat panaszkodik, hogy mennyi dolga van. Ilyenkor kibillen az egyensúlyából? Persze. Megretten a feladatok nélkül állapottól, úgy érzi, hogy nincs joga a semmittevéshez vagy pihenéshez, válaszok keresése helyett sokkal egyszerűbb elmenekülni az aktuális takarításába.

Vásárlás-mánia: Függőség a javából, amely még a pénztárcát is rendesen csapolja. A vásárlással töltött idő euforikus állapotokat képes generálni, szinte transzba esve gyűjti a ruhákat, cipőket, miközben figyelmen kívül hagyja bankkártyája (vagy sokszor még rosszabb: hitelkártyája) kereteit és így saját lehetőségeit. Az egész folyamatban gyakorta az a legrosszabb, hogy olyan dolgokat vásárol, amelyekre nem is igazán van szüksége, csak az adott pillanatban jó ötletnek tűnt. A hazafelé út még feldobott állapotban zajlik, de nagyon gyorsan megjelenik a bűntudat is.

Eladósodás, hazugságok kísérik a pótcselekvést és nagyon sokszor a beszerzett árú otthon elrejtésre kerül, hogy további konfliktusok ne generálódjanak. Felesleges említenem, hogy ilyenkor is a csúsztatási kényszer miatt újra kibillen az egyensúlyából.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.