Menü

A pókfóbia hogyan küzdhető le?

Aktuális cikkünkben olyan alkalmazott gyakorlatokat mutatunk be, mellyel számos embernek sikerült már megszabadulnia a pókok okozta félelemtől. Feltárjuk az arachnofóbia leküzdése körüli legnagyobb hiedelmeket is.

Sokan gondolják úgy, hogy a pókok részletes megismerése megszünteti a fóbiás szorongásokat, és félelmeket. Az alapgondolat szerint a pókiszonyt leküzdhetjük, ha megismerkedünk az apró lényekkel, esetleg “totemizáljuk” a rettegés tárgyát. Ez a módszer azonban sok embernél kudarcot vallott már. A pók látványa által kiváltott érzelmi, és fizikai reakciók sokkal mélyebbről jönnek, mint az ismeretek. Ez a módszer azoknak segíthet, akiknél alacsony a félelem mértéke. Ahol már nem is inkább a szorongás, hanem az utálat dominál.

A következő bekezdésben egy három lépcsős programot fogok bemutatni, ami bár nem szerepel a nagy könyvekben, eredményei mégis kézzelfoghatóak.

Íme a 3 lépés, mely közelebb visz a sikerhez:

1. Tudatosítsd a félelmét!

2. Tudatosítsd a félelmének kiváltó helyzeteit

3. Fokozatosan szoktasd magad a félelem tárgyához

Először is ismerje be, hogy fél a pókoktól. Ez gyakran nem túl könnyű, mert sokszor a büszkeségünk nem engedi, hogy “gyengének” látszódjunk. Majd gondoljon bele, milyen helyzetek során kerülhet kapcsolatba a pókokkal. Végül pedig szoktassa magát ezekhez a helyzetekhez, és a pókokhoz. Ez egy hosszú lépés lesz, amin könnyű elbukni, ezért mindig fokozatosan érdemes csak haladni.

Gondoljon bele, milyen veszélyt jelent a pók az Ön életében. Milyen ártalmat tehet Önben? Lapozgasson lexikonokat, és mikor a képek látványától már úgy érzi nem riad vissza, kukkantson be egy állatkereskedés ablakán. Ha később elég erősnek érzi majd magát, menjen be a tarantulákhoz, vagy látogasson el az állatkertbe. Ez minden bizonnyal több hónapot is igénybe fog venni. Az utolsó lépés a mélyvíz. Menjen el egy olyan ismerőséhez, aki pókokat, tarantulát tart az otthonában. Tartózkodjon velük egy szobába, miközben a madárpók is szabadon van engedve. Minél nagyobb és áttekinthetőbb a szoba, annál könnyebb lesz.

A fóbiák kialakulásának többféle oka lehet, amit egyes pszichológiai iskolák eltérően magyaráznak.

A fóbia bizonyos helyzetekben alapulhat gyerekkori traumán, jó példa erre a kutyaharapás következtében kialakuló kinofóbia, vagyis a kutyáktól való félelem.

A behaviorista, azaz tanuláselméleti nézőpont szerint a fóbiák hátterében a tanulás áll: először megtanulunk félni a rettegett tárgytól, eseménytől vagy helyzettől, és mindent elkövetünk, hogy elkerüljük őket, ezáltal a félelmek csak tovább fokozódnak.

A pszichoanalitikus megközelítés szerint a nehezen kezelhető érzéseinket például félelem, szorongás, indulat igyekszünk kontrollálni azáltal, hogy olyan védekező mechanizmusokat mozgósítunk, mint az elfojtás vagy az áttolás, amik a fóbiák hátterében állnak. Az áttolás segítségével olyan tárgyra vagy helyzetre tesszük át nehéz érzéseinket, amit könnyebben tudunk kezelni.

Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?

Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.