Menü

A pókfóbia hogyan küzdhető le?

Aktuális cikkünkben olyan alkalmazott gyakorlatokat mutatunk be, mellyel számos embernek sikerült már megszabadulnia a pókok okozta félelemtől. Feltárjuk az arachnofóbia leküzdése körüli legnagyobb hiedelmeket is.

Sokan gondolják úgy, hogy a pókok részletes megismerése megszünteti a fóbiás szorongásokat, és félelmeket. Az alapgondolat szerint a pókiszonyt leküzdhetjük, ha megismerkedünk az apró lényekkel, esetleg “totemizáljuk” a rettegés tárgyát. Ez a módszer azonban sok embernél kudarcot vallott már. A pók látványa által kiváltott érzelmi, és fizikai reakciók sokkal mélyebbről jönnek, mint az ismeretek. Ez a módszer azoknak segíthet, akiknél alacsony a félelem mértéke. Ahol már nem is inkább a szorongás, hanem az utálat dominál.

A következő bekezdésben egy három lépcsős programot fogok bemutatni, ami bár nem szerepel a nagy könyvekben, eredményei mégis kézzelfoghatóak.

Íme a 3 lépés, mely közelebb visz a sikerhez:

1. Tudatosítsd a félelmét!

2. Tudatosítsd a félelmének kiváltó helyzeteit

3. Fokozatosan szoktasd magad a félelem tárgyához

Először is ismerje be, hogy fél a pókoktól. Ez gyakran nem túl könnyű, mert sokszor a büszkeségünk nem engedi, hogy “gyengének” látszódjunk. Majd gondoljon bele, milyen helyzetek során kerülhet kapcsolatba a pókokkal. Végül pedig szoktassa magát ezekhez a helyzetekhez, és a pókokhoz. Ez egy hosszú lépés lesz, amin könnyű elbukni, ezért mindig fokozatosan érdemes csak haladni.

Gondoljon bele, milyen veszélyt jelent a pók az Ön életében. Milyen ártalmat tehet Önben? Lapozgasson lexikonokat, és mikor a képek látványától már úgy érzi nem riad vissza, kukkantson be egy állatkereskedés ablakán. Ha később elég erősnek érzi majd magát, menjen be a tarantulákhoz, vagy látogasson el az állatkertbe. Ez minden bizonnyal több hónapot is igénybe fog venni. Az utolsó lépés a mélyvíz. Menjen el egy olyan ismerőséhez, aki pókokat, tarantulát tart az otthonában. Tartózkodjon velük egy szobába, miközben a madárpók is szabadon van engedve. Minél nagyobb és áttekinthetőbb a szoba, annál könnyebb lesz.

A fóbiák kialakulásának többféle oka lehet, amit egyes pszichológiai iskolák eltérően magyaráznak.

A fóbia bizonyos helyzetekben alapulhat gyerekkori traumán, jó példa erre a kutyaharapás következtében kialakuló kinofóbia, vagyis a kutyáktól való félelem.

A behaviorista, azaz tanuláselméleti nézőpont szerint a fóbiák hátterében a tanulás áll: először megtanulunk félni a rettegett tárgytól, eseménytől vagy helyzettől, és mindent elkövetünk, hogy elkerüljük őket, ezáltal a félelmek csak tovább fokozódnak.

A pszichoanalitikus megközelítés szerint a nehezen kezelhető érzéseinket például félelem, szorongás, indulat igyekszünk kontrollálni azáltal, hogy olyan védekező mechanizmusokat mozgósítunk, mint az elfojtás vagy az áttolás, amik a fóbiák hátterében állnak. Az áttolás segítségével olyan tárgyra vagy helyzetre tesszük át nehéz érzéseinket, amit könnyebben tudunk kezelni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.