Menü
  • Elme és lélek
  • Miért szorongunk?

Miért szorongunk?

Sokan éreztük már kellemetlenül magunkat tömegben, rengeteg emberrel körülvéve, izgultunk egy-egy határidős munka miatt, álmatlanul forgolódtunk a problémáinkon gondolkozva vagy azon, hogy nehogy valami fontos dolgot elfelejtsünk. A szorongás rengeteg különböző formában jelentkezhet. A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?

A szorongás az enyhe nyugtalanságtól a pánikrohamokig széles skálán fordulhat elő, melynek tünetei akkor kezdenek megjelenni, amikor stresszes és kellemetlen helyzetbe kerülünk, de nyilvánvaló ok nélkül is tapasztalhatjuk őket.

Tünet lehet az izzadás, a szapora légzés, az emelkedett pulzusszám, a légszomj, a gyomorproblémák, remegés. Ezek a tünetek annyira kellemetlenek lehetnek, hogy stresszhelyzetben leblokkolhatnak.

Szociális szorongás esetében kerüljük a társasági eseményeket, az iskolát vagy a munkát, ha például fontos előadást kell tartanunk.

Érzelmi szorongás esetén előfordulhat, hogy alkoholhoz, cigarettához vagy más szerekhez nyúlunk. Akár szociális, akár fizikai, érzelmi szorongásról van szó, nem helyes, ha menekülünk előle.

Nem baj, ha néha szorongunk dolgokon, hiszen ez természetes reakció, egy bizonyos ponton túl azonban elkezdi negatívan befolyásolni az életünket, ilyenkor jó, ha szakemberrel közösen próbáljuk meg feltérképezni az okokat és így megkeresve a megoldást.

Melyek a szorongásos zavarok és milyen típusai lehetnek?

Létezik generalizált szorongásos zavar, illetve szorongásos depressziós zavar.

Előbbi esetén az embert az az állandó érzés kíséri, hogy valami nem stimmel, valami nem az elképzelései szerint fog történni. Beindít egy félelmet és aggodalmat annak ellenére is, hogy amitől félünk még be sem következett.

A szorongásos depressziós zavar egy általános rossz hangulat, egy önbizalomhiány, a kihívások nagy részét el sem kezdjük ebben az állapotban, mert el sem hisszük, hogy sikerülhet, ami depresszióhoz vezet. A szorongás és a depresszió kombinációja ez, amikor az ember szomorúságot, demotivációt, reménytelenséget érez.

Mit tegyünk a szorongással?

Vannak technikák, amelyek segíthetnek az enyhe szorongáson. Különböző relaxációs módszerek, meditáció, légzési technikák. A következő lépés egy szakértő, pszichológus, pszichoterapeuta bevonása, aki a támogatás mellett segít megérteni a szorongás dinamikáját.

Bármely kezelést a rendszeres testmozgás támogatja, amely segít csökkenteni a stresszt, ajánlott ugyanígy az elegendő alvás és az egészséges táplálkozás is.

  • A rovat további cikkei

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?