Menü

Miért szorongunk?

Sokan éreztük már kellemetlenül magunkat tömegben, rengeteg emberrel körülvéve, izgultunk egy-egy határidős munka miatt, álmatlanul forgolódtunk a problémáinkon gondolkozva vagy azon, hogy nehogy valami fontos dolgot elfelejtsünk. A szorongás rengeteg különböző formában jelentkezhet. A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?

A szorongás az enyhe nyugtalanságtól a pánikrohamokig széles skálán fordulhat elő, melynek tünetei akkor kezdenek megjelenni, amikor stresszes és kellemetlen helyzetbe kerülünk, de nyilvánvaló ok nélkül is tapasztalhatjuk őket.

Tünet lehet az izzadás, a szapora légzés, az emelkedett pulzusszám, a légszomj, a gyomorproblémák, remegés. Ezek a tünetek annyira kellemetlenek lehetnek, hogy stresszhelyzetben leblokkolhatnak.

Szociális szorongás esetében kerüljük a társasági eseményeket, az iskolát vagy a munkát, ha például fontos előadást kell tartanunk.

Érzelmi szorongás esetén előfordulhat, hogy alkoholhoz, cigarettához vagy más szerekhez nyúlunk. Akár szociális, akár fizikai, érzelmi szorongásról van szó, nem helyes, ha menekülünk előle.

Nem baj, ha néha szorongunk dolgokon, hiszen ez természetes reakció, egy bizonyos ponton túl azonban elkezdi negatívan befolyásolni az életünket, ilyenkor jó, ha szakemberrel közösen próbáljuk meg feltérképezni az okokat és így megkeresve a megoldást.

Melyek a szorongásos zavarok és milyen típusai lehetnek?

Létezik generalizált szorongásos zavar, illetve szorongásos depressziós zavar.

Előbbi esetén az embert az az állandó érzés kíséri, hogy valami nem stimmel, valami nem az elképzelései szerint fog történni. Beindít egy félelmet és aggodalmat annak ellenére is, hogy amitől félünk még be sem következett.

A szorongásos depressziós zavar egy általános rossz hangulat, egy önbizalomhiány, a kihívások nagy részét el sem kezdjük ebben az állapotban, mert el sem hisszük, hogy sikerülhet, ami depresszióhoz vezet. A szorongás és a depresszió kombinációja ez, amikor az ember szomorúságot, demotivációt, reménytelenséget érez.

Mit tegyünk a szorongással?

Vannak technikák, amelyek segíthetnek az enyhe szorongáson. Különböző relaxációs módszerek, meditáció, légzési technikák. A következő lépés egy szakértő, pszichológus, pszichoterapeuta bevonása, aki a támogatás mellett segít megérteni a szorongás dinamikáját.

Bármely kezelést a rendszeres testmozgás támogatja, amely segít csökkenteni a stresszt, ajánlott ugyanígy az elegendő alvás és az egészséges táplálkozás is.

A csendes összhang művészete – Hogyan fejlődünk együtt a párkapcsolatban?

A modern párkapcsolatokban ma már nem elég csak együtt lenni – együtt fejlődni is kell. A kapcsolat ugyanis élő rendszer, amely folyamatosan alakul, finomodik, s vele együtt formálódunk mi magunk is. Mégis sokszor elfelejtjük, hogy a párkapcsolatunk minősége valójában a saját önismeretünk és érzelmi érettségünk tükre.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.