Menü
  • Elme és lélek
  • Miért szorongunk?

Miért szorongunk?

Sokan éreztük már kellemetlenül magunkat tömegben, rengeteg emberrel körülvéve, izgultunk egy-egy határidős munka miatt, álmatlanul forgolódtunk a problémáinkon gondolkozva vagy azon, hogy nehogy valami fontos dolgot elfelejtsünk. A szorongás rengeteg különböző formában jelentkezhet. A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?

A szorongás az enyhe nyugtalanságtól a pánikrohamokig széles skálán fordulhat elő, melynek tünetei akkor kezdenek megjelenni, amikor stresszes és kellemetlen helyzetbe kerülünk, de nyilvánvaló ok nélkül is tapasztalhatjuk őket.

Tünet lehet az izzadás, a szapora légzés, az emelkedett pulzusszám, a légszomj, a gyomorproblémák, remegés. Ezek a tünetek annyira kellemetlenek lehetnek, hogy stresszhelyzetben leblokkolhatnak.

Szociális szorongás esetében kerüljük a társasági eseményeket, az iskolát vagy a munkát, ha például fontos előadást kell tartanunk.

Érzelmi szorongás esetén előfordulhat, hogy alkoholhoz, cigarettához vagy más szerekhez nyúlunk. Akár szociális, akár fizikai, érzelmi szorongásról van szó, nem helyes, ha menekülünk előle.

Nem baj, ha néha szorongunk dolgokon, hiszen ez természetes reakció, egy bizonyos ponton túl azonban elkezdi negatívan befolyásolni az életünket, ilyenkor jó, ha szakemberrel közösen próbáljuk meg feltérképezni az okokat és így megkeresve a megoldást.

Melyek a szorongásos zavarok és milyen típusai lehetnek?

Létezik generalizált szorongásos zavar, illetve szorongásos depressziós zavar.

Előbbi esetén az embert az az állandó érzés kíséri, hogy valami nem stimmel, valami nem az elképzelései szerint fog történni. Beindít egy félelmet és aggodalmat annak ellenére is, hogy amitől félünk még be sem következett.

A szorongásos depressziós zavar egy általános rossz hangulat, egy önbizalomhiány, a kihívások nagy részét el sem kezdjük ebben az állapotban, mert el sem hisszük, hogy sikerülhet, ami depresszióhoz vezet. A szorongás és a depresszió kombinációja ez, amikor az ember szomorúságot, demotivációt, reménytelenséget érez.

Mit tegyünk a szorongással?

Vannak technikák, amelyek segíthetnek az enyhe szorongáson. Különböző relaxációs módszerek, meditáció, légzési technikák. A következő lépés egy szakértő, pszichológus, pszichoterapeuta bevonása, aki a támogatás mellett segít megérteni a szorongás dinamikáját.

Bármely kezelést a rendszeres testmozgás támogatja, amely segít csökkenteni a stresszt, ajánlott ugyanígy az elegendő alvás és az egészséges táplálkozás is.

  • A rovat további cikkei

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.