Menü

Szuvas fog kezelése

A fogszuvasodás (latinul caries) egy összetett, idült folyamat, melynek során a fogak ásványianyag-tartalma csökken, keményszövetei véglegesen roncsolódnak. A folyamat a fogfelszín felől befelé, a dentin irányába halad, a fogzománc egyre vékonyabbá és gyengébbé válik, végül áttörik. A kifejezés onnan ered, hogy régen a fogakat tönkretevő fogszúnak tulajdonították a szuvas fog keletkezését.

A fogszuvasodás leggyakrabban az alábbihelyeken keletkezik:

a fogak rágófelszínén lévő barázdákban,

a fogközökben, a fogak találkozásánál,

a fognyaki területen.

De tulajdonképpen miért alakul ki a fogszuvasodás? Leginkább a fogakon képződő lepedéknek (plakknak), valamint a szájban található baktériumoknak köszönhető a fogszuvasodás kialakulása. A fogakra tapadt ételmaradék kiváló táptalajt biztosít a szájüregben található baktériumok számára. Egyes törzsek a cukrok lebontása közben savas kémhatású anyagot termelnek, melyek a lepedékben olyan magas koncentrációt érhetnek el, hogy a fog szervetlenanyag tartalma elkezd kioldódni. Ha ez a tényező huzamosabb ideig fennáll, a fog elkezd szuvasodni, “kilyukad”.

Amikor a szájüreg ph-értéke 5,2-5,7 (ún. kritikus pH) alá csökken, a fogzománcból elkezdenek kioldódni az ásványi anyagok és megindul a fogszuvasodás. A száj pH értéke nem csak lokálisan, a fogszuvasodás létrejöttében fontos, de az ún. saverózió kialakulásában is fontos szerepet játszik.

A fogszuvasodás kezelése többféle módon is lehetséges, attól függően, melyik szakaszában van a betegség:

Az 1. szakaszban a fogszuvasodás kezelése tömés nélkül is lehetséges. A helyes fogmosási technikák, flouridos fogkrémek, ecsetelők alkalmazásáról érdemes a fogorvosunktól, dentálhigiénikusunktól tanácsot kérni.

A 2. és főleg a 3. szakaszban a fogszuvasodás kezelését a lyukas fog tömése jelenti. (A fogtömések típusairól, a kezelés menetéről ide kattintva részletesen is olvashat.)

A 4. szakaszban a fogbélgyulladás típusától függően döntünk a kezelésről, ami lehet tömés, de előfordul, hogy a gyökérkezelés az egyetlen lehetséges kezelési mód.

Az 5. szakaszban előfordul, hogy szájsebészeti beavatkozással kezelhető a szuvas fog.

A 6. szakaszban bekövetkező foghúzásra csak akkor kerülhet sor, ha a fog károsodása olyan mértékű, hogy töméssel vagy gyökérkezeléssel már nem menthető meg, és fogkoronát sem lehet rá építeni.

A fogszuvasodás ellen leginkább a megfelelő szájhigiéné kialakításával és fenntartásával védekezhetünk. Ennek legfőbb eszköze a naponta legalább kétszer, megfelelő technikával és eszközökkel végzett precíz és alapos fogmosás. Erre azért is érdemes odafigyelni, mert a fogápolás elhanyagolása és a következtében kialakuló rossz fogak számos további betegség kialakulását okozhatják.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.