Menü

Szuvas fog kezelése

A fogszuvasodás (latinul caries) egy összetett, idült folyamat, melynek során a fogak ásványianyag-tartalma csökken, keményszövetei véglegesen roncsolódnak. A folyamat a fogfelszín felől befelé, a dentin irányába halad, a fogzománc egyre vékonyabbá és gyengébbé válik, végül áttörik. A kifejezés onnan ered, hogy régen a fogakat tönkretevő fogszúnak tulajdonították a szuvas fog keletkezését.

A fogszuvasodás leggyakrabban az alábbihelyeken keletkezik:

a fogak rágófelszínén lévő barázdákban,

a fogközökben, a fogak találkozásánál,

a fognyaki területen.

De tulajdonképpen miért alakul ki a fogszuvasodás? Leginkább a fogakon képződő lepedéknek (plakknak), valamint a szájban található baktériumoknak köszönhető a fogszuvasodás kialakulása. A fogakra tapadt ételmaradék kiváló táptalajt biztosít a szájüregben található baktériumok számára. Egyes törzsek a cukrok lebontása közben savas kémhatású anyagot termelnek, melyek a lepedékben olyan magas koncentrációt érhetnek el, hogy a fog szervetlenanyag tartalma elkezd kioldódni. Ha ez a tényező huzamosabb ideig fennáll, a fog elkezd szuvasodni, “kilyukad”.

Amikor a szájüreg ph-értéke 5,2-5,7 (ún. kritikus pH) alá csökken, a fogzománcból elkezdenek kioldódni az ásványi anyagok és megindul a fogszuvasodás. A száj pH értéke nem csak lokálisan, a fogszuvasodás létrejöttében fontos, de az ún. saverózió kialakulásában is fontos szerepet játszik.

A fogszuvasodás kezelése többféle módon is lehetséges, attól függően, melyik szakaszában van a betegség:

Az 1. szakaszban a fogszuvasodás kezelése tömés nélkül is lehetséges. A helyes fogmosási technikák, flouridos fogkrémek, ecsetelők alkalmazásáról érdemes a fogorvosunktól, dentálhigiénikusunktól tanácsot kérni.

A 2. és főleg a 3. szakaszban a fogszuvasodás kezelését a lyukas fog tömése jelenti. (A fogtömések típusairól, a kezelés menetéről ide kattintva részletesen is olvashat.)

A 4. szakaszban a fogbélgyulladás típusától függően döntünk a kezelésről, ami lehet tömés, de előfordul, hogy a gyökérkezelés az egyetlen lehetséges kezelési mód.

Az 5. szakaszban előfordul, hogy szájsebészeti beavatkozással kezelhető a szuvas fog.

A 6. szakaszban bekövetkező foghúzásra csak akkor kerülhet sor, ha a fog károsodása olyan mértékű, hogy töméssel vagy gyökérkezeléssel már nem menthető meg, és fogkoronát sem lehet rá építeni.

A fogszuvasodás ellen leginkább a megfelelő szájhigiéné kialakításával és fenntartásával védekezhetünk. Ennek legfőbb eszköze a naponta legalább kétszer, megfelelő technikával és eszközökkel végzett precíz és alapos fogmosás. Erre azért is érdemes odafigyelni, mert a fogápolás elhanyagolása és a következtében kialakuló rossz fogak számos további betegség kialakulását okozhatják.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.