Menü

Koffein hatása nyáron a szervezetünkre

A koffeint különböző formában tudjuk bevinni a szervezetünkbe, a legkedveltebb és legelterjedtebb ezek közül a kávé fogyasztása. Ezen kívül azonban energiaitalokban, tabletta formájában, kólában és bizonyos teákban is megtalálható ez a stimuláns szer. A magyar felnőtt lakosságnak 85%-a fogyaszt kávét, és a fiatalok között is igencsak elterjedtek a koffeinbevitel különböző formái. Ez nem meglepő, hiszen segít ébren tartani minket, illetve ad egy fajta keretet a napnak, hogyha minden reggelünket egy kávéval kezdjük. A közösségi életben is nagy szerepe van, sokszor kávézni hívjuk el a barátainkat, amire a kávézók kultusza is ráépült.

A koffein igazából egy pszichoaktív drog, de mint tudjuk a fogyasztása legális, illetve, ha csak a megengedett mennyiséget fogyasztjuk belőle, akkor nincsen élettani negatív hatása. Az optimális koffeinbevitel egy felnőtt számára 200mg, és körülbelül 350-400mg-ig nem jár semmilyen mellékhatással. Természetesen a koffeint is túl lehet adagolni, ez persze valamennyire személyfüggő is, hogy kinek milyen mennyiségtől alakulnak ki a tünetek. Akinek alapjáraton is magas a vérnyomása, esetleg éberebb, mint az átlagos ember, ők kevesebb mennyiségtől is akár a túladagolás tüneteit érzékelhetik.

A koffein a szervezetünkben található adenozin nevű anyagra hat, ami azért felelős, hogy lelassítsa a szerveink működését, hiszen az elalváshoz erre van szükség. A koffein túlfogyasztása okozhat szapora légzést és gyors szívdobogást és a szívünk működését is felgyorsítja. Ezen kívül az anyagcsere is felgyorsul, hogyha megiszunk egy kávét, akkor érzékelhetjük, hogy gyakrabban járunk vizelni. Annyira megemelkedhet az aktivitásunk, hogy a gondolataink összekuszálódnak, esetlegesen szorongás törhet ránk. Az elalvást is nehezíti, ami könnyen vezethet ahhoz, hogy felboruljon a bioritmusunk.

A nyári időszakban különösen oda kell figyelnünk, hogy ne lépjük túl a megengedett mennyiséget. Könnyen beeleshetünk abba a hibába, hogy mivel szomjasok vagyunk, sok jeges kávét fogyasztunk. Ezen kívül a melegben fáradtabbnak érezzük magunkat, hiszen a nagy hőség miatt a szervezetünk lassabban működik, így emiatt akár úgy érezhetjük, hogy több koffeinre van szükségünk.

A koffein körülbelül húsz perc alatt fejti ki a hatását, de ha alapból lassabb az anyagcserénk a meleg hatására, akkor azt gondolhatjuk, hogy nem volt elég erős a kávé, amit fogyasztottunk. A felgyorsított anyagcsere a hőséggel ötvözve akár kiszáradás tüneteit is produkálhatja, így nagyon fontos odafigyelni arra, hogyha úgy ítéljük meg, hogy túl sok koffeintartalmú italt fogyasztottunk, akkor próbáljunk meg még a szokásosnál is több folyadékot fogyasztani.

Érdemes odafigyelni arra, hogy nyáron ne várjuk el magunktól azt a szintű fizikai tűrőképességet, mint ideálisabb időjárási körülmények között. Nem éri meg felpörgetni annyira a testünket ilyen időben, hogy aztán ne tudjunk aludni tőle, illetve valamilyen élettani problémánk legyen belőle. Helyette igyunk elég vizet, próbáljunk meg elég időt aludni pihentető körülmények között, és hogyha fáradtnak érezzük magunkat, inkább tartsunk egy kis szünetet és tornázzunk, vagy végezzünk bármilyen testmozgást, hogy kicsit feljebb szökjön a vérnyomásunk!

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?