Hova vihetjük a megunt könyveinket, ha kell a hely az újaknak?
- Dátum: 2024.08.29., 01:53
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- adomány, antikvárium, internet, iskolai könyvtár, kidob, könyv, könyvkülönlegesség, könyvtár, regisztráció
„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”
/Babits Mihály/
Ha úgy gondoljuk, hogy mi már nem fogjuk elolvasni a régi könyveinket, attól még ne dobjuk ki ezeket, hiszen más örülni fog nekik.

Könyvet kidobni vétek, hiszen érték. Lehet, hogy régóta porosodik a polcon, és már arra sem emlékszünk, miért vettük meg, elolvastuk-e egyáltalán, azt sem tudjuk tetszett-e vagy nem, de az biztos, hogy a könyv érték, nem dobhatjuk ki.
De mi legyen a sorsa annak a könyvnek, amire már nincsen szükség otthon?
A legtöbben először azonnal az antikváriumokra gondolnának, de emellett is számtalan más módja van annak, hogy új tulajdonost találjanak a megunt könyvek.
Mit csinálj vele, ha már nem kell otthon? Ha hagyatékból örököltünk egy nagyobb mennyiséget és nem tudjuk tárolni? Mi lehet a megoldás?
Nos, ha csak egy-egy példányt szeretnénk továbbadni, a legegyszerűbb személyesen eladni őket. Az interneten már számos olyan oldal található, ahol ezt megtehetjük. Léteznek olyan, könyvekre szakosodott honlapok, ahol regisztráció után értékesíthetjük a saját könyveinket.
Bizonyos magyar könyves szociálismédia-felületen van lehetőség eladásra kínálni fel a saját könyveket. Ilyenkor akár személyesen is át lehet adni a köteteket. Ezen kívül ott vannak még a megbízható aukciós oldalak is, ahol szintén könnyen fel lehet tölteni az eladni kívánt köteteket.

Ha nagy tételben szeretnénk megszabadulni könyvektől, fordulhatunk antikváriumokhoz is. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban számtalan ilyen átvevőhely található, ahol szívesen fogadják a használt könyveket. A ritka vagy népszerű példányokért általában darabárat fizetnek, de néha csomagban veszik át őket.
Ha adományként ajánlanánk fel vagy elajándékoznánk a könyveinket, akkor felkereshetjük a helyi, kisebb könyvtárakat is, melyek többnyire szívesen fogadják a jó állapotú adományokat, könyvkülönlegességeket, azonban tudni kell, hogy nem vesznek át minden könyvet, ahogyan az iskolakönyvtárak sem.
Milyen megoldásokban lehet még gondolkodni?
Nem esett még szó róla, de a különböző szervezetek - idősotthonok, hajléktalanszállók, börtönök - könyvtárai is szívesen látják az adományokat vagy akár kórházak is. Adományboltok is vesznek át egyebek mellett könyveket is.
A könyveknek nem árt a sok használat, ezért nyugodtan beszerezhetők másodkézből.
Só a háztartásban, nem csak a tányéron
A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.
Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok
Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.
Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások
A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?