Normális, ha magunkban beszélünk?
- Dátum: 2024.09.18., 04:16
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- belső dialógus, belső hang, diskurál, kommunikáció, magába beszél, magabiztos, magunkkal való kommunikáció, mentális probléma, pozitív, szakértők, szociális
Előfordul, hogy beszélünk magunkban? Semmi ok az aggodalomra, igazából egészséges szokás.
Mind beszélünk magunkban, olykor vagy a fejünkben vagy hangosan zajlik ilyenkor egy párbeszéd saját magunkkal. Vannak, akik kifejezetten szokásként művelik és észre sem veszik, hogy magukban motyognak, mások csak gondolatban diskurálnak. A jó hír az, hogy nincs semmi baj a mentális egészségünkkel, ha mi is ezt tesszük.
Szakértők szerint magunkba beszélni olyan szokás, ami kifejezetten jót is tehet a lelki egyensúlynak és megváltoztathatja az életünket.
Miért beszélünk magunkban?
Vannak időszakok, amikor szükségünk van rá, hogy „meghallgassuk magunkat” – hallgassunk a saját belső hangunkra. Lehetséges, hogy azért beszélünk magunkban, mert nálunk jobban senki sem ért meg bennünket.
Akkor nem vagyunk ettől bolondok? Természetesen nem!
Pszichológusok szerint erre lehetőségként kellene tekinteni, amelynek segítségével kialakíthatunk egy szeretetteljesebb belső dialógust önmagunkkal. A szakember szerint, ha ezt a belső hangot nem kritikussá, hanem kedvesebbé tesszük, megváltozhatjuk az egész életünket pozitív irányban.
Ha sikerül pozitívabb irányba terelni a negatív belső monológokat, párbeszédeket önmagunkkal, akkor jelentős mértékben javíthatunk a mentális állapotunkon, ez pedig a másokkal való kommunikációra is kihathat.
Ha azonban a magunkkal való beszélgetés negatív irányba visz – akár szociális, akár érzelmi értelemben -, akkor már gondok vannak. A mentális probléma valahol itt kezdődik.
Mikor rossz, ha magunkban beszélünk?
Akkor, ha túlságosan sok, vagy túlságosan látványos, ahogy magunkkal társalgunk, vagy pedig negatív, önbizalomhiányos gondolatokat erősítünk magunkban.
Vajon sűrűn beszélnek magukban az emberek?
Ha megkérdezzük magunkat vagy akár másokat – családtagokat, barátokat -, rá fogunk jönni, hogy a válasz egy határozott igen. Mindenki beszél magában, ha ezt tesszük, még nem jelenti azt, hogy mentális problémánk lenne.
Az önmagunkkal való kommunikáció egyik legjobb módja, ha az számunkra igazi lökést ad, hogy sikeresebben hajtsuk végre az előttünk álló feladatokat. Biztosítani kell magunkat arról, hogy meg tudjuk csinálni, képesek vagyunk rá. Így tesz a magunkkal való beszélgetés erősebbé és magabiztosabbá!
Mindfulness alkalmazása a mindennapokban
A mindfulness technikának a mindennapi alkalmazása egy fontos faktor lehet abban, hogy csökkentsük a minket érő stresszt, illetve meg tudjunk békélni a gondolatainkkal és érzéseinkkel. Nem árt néha tudatosan megfigyelni azt, ami körülvesz minket!
Stressznyelveink nyomában
Előfordult már, hogy vitába keveredtél valakivel és olyan volt, mintha nem is egy nyelvet beszélnétek? Ez van akkor, ha két embernek különböző stressz-nyelve van
A leblokkolás lélektana
Ahogy közeledik az egyetemi vizsgaidőszak, sok diák számára ez stresszel és szorongással jár. A nagy mennyiségű tananyag, a vizsgákra való felkészülés nyomása és az eredményekkel kapcsolatos aggodalmak mind olyan tényezők, amelyek a diákokat szorongásba sodorhatják.
Memóriajavító tippek
Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól.A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.
Gyűjtő vagy gyűjtögető?
A gyűjtőszenvedély óvodás-, kisiskolás korban kezdődik, de általában a 7-8 éves korosztályra a legjellemzőbb. A gyűjtés a gyerekek számára a valóság megértésének, feldolgozásának egy új, izgalmas módja, de a gyűjtőszenvedély a felnőttekben is kialakulhat. Mi a különbség a gyűjtés és a gyűjtögetés között?