Menü

Normális, ha magunkban beszélünk?

Előfordul, hogy beszélünk magunkban? Semmi ok az aggodalomra, igazából egészséges szokás.

Mind beszélünk magunkban, olykor vagy a fejünkben vagy hangosan zajlik ilyenkor egy párbeszéd saját magunkkal. Vannak, akik kifejezetten szokásként művelik és észre sem veszik, hogy magukban motyognak, mások csak gondolatban diskurálnak. A jó hír az, hogy nincs semmi baj a mentális egészségünkkel, ha mi is ezt tesszük.

Szakértők szerint magunkba beszélni olyan szokás, ami kifejezetten jót is tehet a lelki egyensúlynak és megváltoztathatja az életünket.

Miért beszélünk magunkban?

Vannak időszakok, amikor szükségünk van rá, hogy „meghallgassuk magunkat” – hallgassunk a saját belső hangunkra. Lehetséges, hogy azért beszélünk magunkban, mert nálunk jobban senki sem ért meg bennünket.

Akkor nem vagyunk ettől bolondok? Természetesen nem!

Pszichológusok szerint erre lehetőségként kellene tekinteni, amelynek segítségével kialakíthatunk egy szeretetteljesebb belső dialógust önmagunkkal. A szakember szerint, ha ezt a belső hangot nem kritikussá, hanem kedvesebbé tesszük, megváltozhatjuk az egész életünket pozitív irányban.

Ha sikerül pozitívabb irányba terelni a negatív belső monológokat, párbeszédeket önmagunkkal, akkor jelentős mértékben javíthatunk a mentális állapotunkon, ez pedig a másokkal való kommunikációra is kihathat.

Ha azonban a magunkkal való beszélgetés negatív irányba visz – akár szociális, akár érzelmi értelemben -, akkor már gondok vannak. A mentális probléma valahol itt kezdődik.

Mikor rossz, ha magunkban beszélünk?

Akkor, ha túlságosan sok, vagy túlságosan látványos, ahogy magunkkal társalgunk, vagy pedig negatív, önbizalomhiányos gondolatokat erősítünk magunkban.

Vajon sűrűn beszélnek magukban az emberek?

Ha megkérdezzük magunkat vagy akár másokat – családtagokat, barátokat -, rá fogunk jönni, hogy a válasz egy határozott igen. Mindenki beszél magában, ha ezt tesszük, még nem jelenti azt, hogy mentális problémánk lenne.

Az önmagunkkal való kommunikáció egyik legjobb módja, ha az számunkra igazi lökést ad, hogy sikeresebben hajtsuk végre az előttünk álló feladatokat. Biztosítani kell magunkat arról, hogy meg tudjuk csinálni, képesek vagyunk rá. Így tesz a magunkkal való beszélgetés erősebbé és magabiztosabbá!

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?

Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?