Menü

Érzelmi fertőzés – ne vedd magadra

Kivel nem fordult még elő, hogy amikor egy romantikus filmet néz, akkor annak hangulata ráragad? Beleéljük magunkat a szerepbe, azonosulunk a szereplőkkel, átéljük a velük történteket. Ilyen egy érzelmi fertőzés.

Mivel érző lények vagyunk, empatikusak, azaz együttérzőek, mások érzelmeire fogékonyak, igen hamar át tudjuk érezni, mondhatni magunkra húzni mások érzéseit, élethelyzeteit. Gondoljunk arra, hogy amikor egy jó barátunk szomorú, akkor egy kicsit mi is szomorúak leszünk, vagy éppen a legjobb barátnőnk férjhez megy és örülünk örömének. Ez a dolog sokkal gyakoribb a mindennapi életben, minthogy észrevennénk.

Az érzelmi fertőzésnél az egyén nem akaratlagosan veszi át az érzelmeket, hanem automatikusan leutánozza a másik egyén viselkedési mintáit. Arra gondolunk, amikor erről beszélünk, hogy, ha például vigasztaljuk a másikat valami szomorú esemény miatt, akkor mi is szomorú arckifejezést veszünk fel, esetleg meggörnyedünk, azaz utánozzuk a valóban szomorú ember arckifejezéseit és mozdulatait. Ekkor történik meg, hogy érzelmileg azonosulunk az illetővel. Ők ezt nem szándékosan csinálják velünk, vagyis nem akarnak befolyásolni minket semmiben, csupán hatással van ránk viselkedésük.

A pszichológiában, szociológiában már régóta ismert és vizsgált tény, hogy egy csoport viselkedésénél egy erősebb érzelem majdnem minden tagjának viselkedését egy irányba sodorja, hiszen átveszik egy erős érzelmekkel és azok tényleges kifejezésével rendelkező tagjának viselkedési mintáit. Ez főleg a tömegpszichózisban foglal el jelentős szerepet. Eszünkbe juthat, hogy egy munkahelyen, ha mindenki utálja a főnököt, akkor az valahonnan, valaki érzelmeitől indult, mely befolyásolja a többi dolgozót. Ugyanitt megemlíthetem, amikor az iskolában a gyerekek „klikkesednek”, vagy kiközösítenek egy-egy másik gyerkőcöt. Nagyon fontos, hogy megjegyezzük, az érzelmi fertőzés ugyan hasonló, de nem azonos az empátiával, mivel az empátiához egyfajta autonómia szükséges, azaz csak akkor érezzük át más helyzetét, ha tudunk vele azonosulni.

Az érzelmi fertőzésnél, ez automatikus. Az is érdekes tény, hogy a negatív érzelmek sokkal jobban átvehetőek, mivel sokkal gyorsabb emocionális (érzelmeken alapuló) reakciókat váltanak ki az emberből. Egy idő után, ha ezt nem kontrolláljuk, akkor belesétálhatunk abba, hogy olyan mély hatással lesz ránk más ember problémája, hogy „lehúz” minket is a mélybe, mindennapossá válik a rosszkedv, pedig nem is a mi problémánk.

Fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk arra, hogy mások negatív érzelmei ne legyenek úrrá rajtunk, hiszen, ha akarjuk, ha nem, azok nem a mi problémáink és nem nekünk kell megoldani őket. Próbáljunk arra koncentrálni, hogy a pozitív események és a jószándék vezéreljen minket. Jópélda erre az adakozás, hiszen amikor valaki szívügyének érzi, hogy segítsen másokon, akkor képes hatalmas összefogást elérni, ami szintén egy érzelmi fertőzés ilyen szempontból, csak éppen pozitív oldalról. Amikor egy szerettünknek, barátunknak szeretnénk segíteni a negatív érzelmek feldolgozásában, próbáljunk merítkezni a saját pozitív élményeinkből, hiszen ez is ragadós.

Az érzelmi fertőzés egy mindennapos dolog az életünkben, sokszor észre se vesszük, pedig érdemes odafigyelni ara, hogy ne legyenek ránk befolyással mások negatív érzelmei, hiszen mások gondjait nem nekünk kell megoldani, legfeljebb támogatnunk és segítenünk kell őt a megoldás megtalálásában.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.