Érzelmi fertőzés – ne vedd magadra
- Dátum: 2024.09.22., 08:01
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- empátia, érzelmek, szociológia, szomorúság, tömegpszichózis
Kivel nem fordult még elő, hogy amikor egy romantikus filmet néz, akkor annak hangulata ráragad? Beleéljük magunkat a szerepbe, azonosulunk a szereplőkkel, átéljük a velük történteket. Ilyen egy érzelmi fertőzés.
Mivel érző lények vagyunk, empatikusak, azaz együttérzőek, mások érzelmeire fogékonyak, igen hamar át tudjuk érezni, mondhatni magunkra húzni mások érzéseit, élethelyzeteit. Gondoljunk arra, hogy amikor egy jó barátunk szomorú, akkor egy kicsit mi is szomorúak leszünk, vagy éppen a legjobb barátnőnk férjhez megy és örülünk örömének. Ez a dolog sokkal gyakoribb a mindennapi életben, minthogy észrevennénk.
Az érzelmi fertőzésnél az egyén nem akaratlagosan veszi át az érzelmeket, hanem automatikusan leutánozza a másik egyén viselkedési mintáit. Arra gondolunk, amikor erről beszélünk, hogy, ha például vigasztaljuk a másikat valami szomorú esemény miatt, akkor mi is szomorú arckifejezést veszünk fel, esetleg meggörnyedünk, azaz utánozzuk a valóban szomorú ember arckifejezéseit és mozdulatait. Ekkor történik meg, hogy érzelmileg azonosulunk az illetővel. Ők ezt nem szándékosan csinálják velünk, vagyis nem akarnak befolyásolni minket semmiben, csupán hatással van ránk viselkedésük.
A pszichológiában, szociológiában már régóta ismert és vizsgált tény, hogy egy csoport viselkedésénél egy erősebb érzelem majdnem minden tagjának viselkedését egy irányba sodorja, hiszen átveszik egy erős érzelmekkel és azok tényleges kifejezésével rendelkező tagjának viselkedési mintáit. Ez főleg a tömegpszichózisban foglal el jelentős szerepet. Eszünkbe juthat, hogy egy munkahelyen, ha mindenki utálja a főnököt, akkor az valahonnan, valaki érzelmeitől indult, mely befolyásolja a többi dolgozót. Ugyanitt megemlíthetem, amikor az iskolában a gyerekek „klikkesednek”, vagy kiközösítenek egy-egy másik gyerkőcöt. Nagyon fontos, hogy megjegyezzük, az érzelmi fertőzés ugyan hasonló, de nem azonos az empátiával, mivel az empátiához egyfajta autonómia szükséges, azaz csak akkor érezzük át más helyzetét, ha tudunk vele azonosulni.
Az érzelmi fertőzésnél, ez automatikus. Az is érdekes tény, hogy a negatív érzelmek sokkal jobban átvehetőek, mivel sokkal gyorsabb emocionális (érzelmeken alapuló) reakciókat váltanak ki az emberből. Egy idő után, ha ezt nem kontrolláljuk, akkor belesétálhatunk abba, hogy olyan mély hatással lesz ránk más ember problémája, hogy „lehúz” minket is a mélybe, mindennapossá válik a rosszkedv, pedig nem is a mi problémánk.
Fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk arra, hogy mások negatív érzelmei ne legyenek úrrá rajtunk, hiszen, ha akarjuk, ha nem, azok nem a mi problémáink és nem nekünk kell megoldani őket. Próbáljunk arra koncentrálni, hogy a pozitív események és a jószándék vezéreljen minket. Jópélda erre az adakozás, hiszen amikor valaki szívügyének érzi, hogy segítsen másokon, akkor képes hatalmas összefogást elérni, ami szintén egy érzelmi fertőzés ilyen szempontból, csak éppen pozitív oldalról. Amikor egy szerettünknek, barátunknak szeretnénk segíteni a negatív érzelmek feldolgozásában, próbáljunk merítkezni a saját pozitív élményeinkből, hiszen ez is ragadós.
Az érzelmi fertőzés egy mindennapos dolog az életünkben, sokszor észre se vesszük, pedig érdemes odafigyelni ara, hogy ne legyenek ránk befolyással mások negatív érzelmei, hiszen mások gondjait nem nekünk kell megoldani, legfeljebb támogatnunk és segítenünk kell őt a megoldás megtalálásában.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.