Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?
- Dátum: 2024.09.24., 02:19
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alacsony, endorfin, fájdalom, fájdalomérzet, fájdalomküszöb, fájdalomtűrés, hasznos, inger, koncentrál, magas, tolerál
Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.
A fájdalomküszöb az a legkisebb határunk, amelynél egy bennünket érő ingert fájdalomnak érzünk. Ez a határ mindenkinél más, van, akinél magasabb, tehát jobban tűri a fájdalmat, míg másoknak alacsonyabban van, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is alacsony lehet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ennek hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot és egyéb betegségek, egészségügyi problémák állhatnak. Bizonyos lelki problémák hatására erősebben élünk meg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól toleráltunk.
A fájdalom érzését egy erős koncentráció csökkentheti. Például egy futóversenyen vagy focimeccsen egy sérülést elszenvedő sportoló sokszor észre sem veszi, csak később érzékeli a fájdalmat, sérülést.
Kísérleteken igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre.
A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet, de sikeres az akupunktúra és a hipnózis is.
A fájdalom hasznos lehet?
Igen, bár nagyon kellemetlen érzés, biológiailag hasznosnak tekinthető, mivel figyelmeztet a szervezetet érő hatásokra. Ez jelez betegségeket, a fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség
A férfiaké alacsonyabb, a nőké magasabb?

A közszájon általában ez a megállapítás forog, hiszen ki ne hallotta volna már ezerszer, hogy a férfiak még egy náthát is megszenvednek, egy 37 fokos hőemelkedést is lázként élnek meg, míg a nők fájdalomküszöbe kifejezetten magas, gondoljunk csak a szülésre.
Hogy mi igaz ebből valójában?
Nos nem feltétlen igaz ez a megállapítás, bár az esetek nagyobb részében a nők jobban tűrik a fájdalmat, míg a férfiaknál alacsonyabban van ez a határ, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak, ám ez nem egy állandó határérték, sok-sok minden befolyásolhatja. Az adrenalinszint emelkedés, az alkohol fogyasztás vagy az erős koncentráció például megemeli a fájdalomküszöböt.
S a végére egy érdekesség: a nevetés természetes fájdalomcsillapító hatású is lehet, egy szűk körű kutatás ugyanis kimutatta, hogy a nevetés növelheti a fájdalomtűrést, mivel endorfinokat szabadít fel. A nevetés azért segít, amikor valami fáj, mert ez is kemény munkát jelent a szervezetünknek, megdolgoztatja a mellkas és a tüdő izmait, ez pedig enyhíti a fájdalmat.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?