Menü

Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?

Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.

A fájdalomküszöb az a legkisebb határunk, amelynél egy bennünket érő ingert fájdalomnak érzünk. Ez a határ mindenkinél más, van, akinél magasabb, tehát jobban tűri a fájdalmat, míg másoknak alacsonyabban van, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is alacsony lehet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ennek hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot és egyéb betegségek, egészségügyi problémák állhatnak. Bizonyos lelki problémák hatására erősebben élünk meg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól toleráltunk.

A fájdalom érzését egy erős koncentráció csökkentheti. Például egy futóversenyen vagy focimeccsen egy sérülést elszenvedő sportoló sokszor észre sem veszi, csak később érzékeli a fájdalmat, sérülést.

Kísérleteken igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre.

A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet, de sikeres az akupunktúra és a hipnózis is.

A fájdalom hasznos lehet?

Igen, bár nagyon kellemetlen érzés, biológiailag hasznosnak tekinthető, mivel figyelmeztet a szervezetet érő hatásokra. Ez jelez betegségeket, a fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség

A férfiaké alacsonyabb, a nőké magasabb?

A közszájon általában ez a megállapítás forog, hiszen ki ne hallotta volna már ezerszer, hogy a férfiak még egy náthát is megszenvednek, egy 37 fokos hőemelkedést is lázként élnek meg, míg a nők fájdalomküszöbe kifejezetten magas, gondoljunk csak a szülésre.

Hogy mi igaz ebből valójában?

Nos nem feltétlen igaz ez a megállapítás, bár az esetek nagyobb részében a nők jobban tűrik a fájdalmat, míg a férfiaknál alacsonyabban van ez a határ, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak, ám ez nem egy állandó határérték, sok-sok minden befolyásolhatja. Az adrenalinszint emelkedés, az alkohol fogyasztás vagy az erős koncentráció például megemeli a fájdalomküszöböt.

S a végére egy érdekesség: a nevetés természetes fájdalomcsillapító hatású is lehet, egy szűk körű kutatás ugyanis kimutatta, hogy a nevetés növelheti a fájdalomtűrést, mivel endorfinokat szabadít fel. A nevetés azért segít, amikor valami fáj, mert ez is kemény munkát jelent a szervezetünknek, megdolgoztatja a mellkas és a tüdő izmait, ez pedig enyhíti a fájdalmat.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.