Menü

Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?

Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.

A fájdalomküszöb az a legkisebb határunk, amelynél egy bennünket érő ingert fájdalomnak érzünk. Ez a határ mindenkinél más, van, akinél magasabb, tehát jobban tűri a fájdalmat, míg másoknak alacsonyabban van, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is alacsony lehet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ennek hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot és egyéb betegségek, egészségügyi problémák állhatnak. Bizonyos lelki problémák hatására erősebben élünk meg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól toleráltunk.

A fájdalom érzését egy erős koncentráció csökkentheti. Például egy futóversenyen vagy focimeccsen egy sérülést elszenvedő sportoló sokszor észre sem veszi, csak később érzékeli a fájdalmat, sérülést.

Kísérleteken igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre.

A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet, de sikeres az akupunktúra és a hipnózis is.

A fájdalom hasznos lehet?

Igen, bár nagyon kellemetlen érzés, biológiailag hasznosnak tekinthető, mivel figyelmeztet a szervezetet érő hatásokra. Ez jelez betegségeket, a fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség

A férfiaké alacsonyabb, a nőké magasabb?

A közszájon általában ez a megállapítás forog, hiszen ki ne hallotta volna már ezerszer, hogy a férfiak még egy náthát is megszenvednek, egy 37 fokos hőemelkedést is lázként élnek meg, míg a nők fájdalomküszöbe kifejezetten magas, gondoljunk csak a szülésre.

Hogy mi igaz ebből valójában?

Nos nem feltétlen igaz ez a megállapítás, bár az esetek nagyobb részében a nők jobban tűrik a fájdalmat, míg a férfiaknál alacsonyabban van ez a határ, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak, ám ez nem egy állandó határérték, sok-sok minden befolyásolhatja. Az adrenalinszint emelkedés, az alkohol fogyasztás vagy az erős koncentráció például megemeli a fájdalomküszöböt.

S a végére egy érdekesség: a nevetés természetes fájdalomcsillapító hatású is lehet, egy szűk körű kutatás ugyanis kimutatta, hogy a nevetés növelheti a fájdalomtűrést, mivel endorfinokat szabadít fel. A nevetés azért segít, amikor valami fáj, mert ez is kemény munkát jelent a szervezetünknek, megdolgoztatja a mellkas és a tüdő izmait, ez pedig enyhíti a fájdalmat.

Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle

A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.

A kádfürdőzés jótékony hatásai illóolajokkal

A mindennapi stressz és rohanó életmód egyre inkább megterheli testünket és lelkünket. Ilyenkor a legjobb ellenszer lehet egy hosszú, nyugtató kádfürdőzés, amelyhez illóolajokat használunk. A kádfürdőzés nem csupán a test tisztítását szolgálja, hanem komplex módon hat a fizikai és lelki állapotunkra is.

Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?

Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.