Menü

Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?

Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.

A fájdalomküszöb az a legkisebb határunk, amelynél egy bennünket érő ingert fájdalomnak érzünk. Ez a határ mindenkinél más, van, akinél magasabb, tehát jobban tűri a fájdalmat, míg másoknak alacsonyabban van, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is alacsony lehet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ennek hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot és egyéb betegségek, egészségügyi problémák állhatnak. Bizonyos lelki problémák hatására erősebben élünk meg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól toleráltunk.

A fájdalom érzését egy erős koncentráció csökkentheti. Például egy futóversenyen vagy focimeccsen egy sérülést elszenvedő sportoló sokszor észre sem veszi, csak később érzékeli a fájdalmat, sérülést.

Kísérleteken igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre.

A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet, de sikeres az akupunktúra és a hipnózis is.

A fájdalom hasznos lehet?

Igen, bár nagyon kellemetlen érzés, biológiailag hasznosnak tekinthető, mivel figyelmeztet a szervezetet érő hatásokra. Ez jelez betegségeket, a fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség

A férfiaké alacsonyabb, a nőké magasabb?

A közszájon általában ez a megállapítás forog, hiszen ki ne hallotta volna már ezerszer, hogy a férfiak még egy náthát is megszenvednek, egy 37 fokos hőemelkedést is lázként élnek meg, míg a nők fájdalomküszöbe kifejezetten magas, gondoljunk csak a szülésre.

Hogy mi igaz ebből valójában?

Nos nem feltétlen igaz ez a megállapítás, bár az esetek nagyobb részében a nők jobban tűrik a fájdalmat, míg a férfiaknál alacsonyabban van ez a határ, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak, ám ez nem egy állandó határérték, sok-sok minden befolyásolhatja. Az adrenalinszint emelkedés, az alkohol fogyasztás vagy az erős koncentráció például megemeli a fájdalomküszöböt.

S a végére egy érdekesség: a nevetés természetes fájdalomcsillapító hatású is lehet, egy szűk körű kutatás ugyanis kimutatta, hogy a nevetés növelheti a fájdalomtűrést, mivel endorfinokat szabadít fel. A nevetés azért segít, amikor valami fáj, mert ez is kemény munkát jelent a szervezetünknek, megdolgoztatja a mellkas és a tüdő izmait, ez pedig enyhíti a fájdalmat.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.