Raynaud-szindróma tünetei és kezelése

A Raynaud-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelynél a végtagokban (leginkább az ujjak végein, de változatos kiterjedésben) keringészavar áll be. Ennek következtében az ujjak vége ellilul, előtte azonban éles határokkal kifehéredik, a bőr feszül és fáj. A keringészavar vagy a szindrómához társuló, azt kiváltó betegségek miatt az ujjvégek kisebesedhetnek, elhalások jöhetnek létre, száraz gangréna, üszkösödés alakulhat ki rajtuk.

Tünetek

• kéz ügyetlensége

• kézfájdalom

• végtagok kifehéredése

• ujjvégek kifehéredése

• végtagok ellilulása

• ujjvégek ellilulása

• lila ujjvégek

• fehér ujjvégek

• kézfázás

A Raynaud-szindróma előfordulása

A Raynaud-szindróma ritka, gyakorisága pár ezrelékes - ez azt jelenti, hogy Magyarországon néhány tízezer embert érint. A tünetek megjelenésének esélye kortól független. Mivel nőknél gyakoribb az immunbetegség, az általa kiváltott Raynaud-szindróma is nagyobb eséllyel fordulhat elő náluk. Ha a kiváltó ok egyéb, akkor a nemek érintettsége közt nincs különbség.

A Raynaud-szindróma okai

Több oka lehet a Raynaud-szindrómának. Az egyik az, hogy a keringő vér viszkozitása megváltozik. Ilyen esetekben olyan vérfehérje kering a vérben amely a hidegre reagálva megváltoztatja a sűrűségét, viszkozitását. Ez társulhat egyes daganatos betegségekhez, vérképzőszervi betegségekhez, de akár vírusfertőzésekhez, például hepatitis-fertőzéshez is. Ezek a betegségek mind okozhatnak fehérjesűrűség-változást a vérben.

A diagnózis felállítása a tünetek alapján történik, fontos része az is, hogy az orvos feltárja a kiváltó okot. A legfontosabb annak eldöntése, hogy rendszerbetegségről van-e szó vagy csak helyi problémáról. El kell dönteni, hogy áll-e mögötte valamilyen háttérbetegség, van-e szervi érintettség (tüdő, szív, vese). Ez akár komoly, több szakorvos bevonását igénylő kivizsgálást jelenthet.

A kisereket az orvosok sztereomikroszkóppal is meg tudják vizsgálni, ezzel látható, ha a kapillárisokat "fojtogatja" a kötőszövet. A krioglobulin szintjének emelkedése vérvétellel mutatható ki, a vérsavóból. Ha utóbbit lehűtik, és benne csapadék képződik, akkor kijelenthető, hogy hidegben rosszabb viszkozitású fehérje van a vérben. Ha az ok nem ez, akkor az orvos megnézi, szóba kerülhet-e immunbetegség (szkleroderma vagy kevert kötőszöveti betegség), kialakul-e valamilyen belső szervi érintettség. Ezt azért fontos ellenőrizni, mert kötőszöveti átalakulás a tüdőben is létrejöhet. Utóbbi miatt a tüdő ellenállása megnő, és ez keringési problémát is okozhat, emiatt pedig felmehet a vérnyomása is. A vese is érintett lehet: megemelkedik a szervezetben a méreganyagok szintje, a beteg fehérjét vizel.

Ezek nagyon lassan kialakuló, hosszan fejlődő rendszerbetegségek, felismerésük, diagnózisuk felállítása elengedhetetlen.

A kivizsgálás és az okok feltárása amiatt is fontos, mert a Raynaud-szindróma előrejelezhet valamilyen rendszerbetegséget is: fehérjeeltérést, daganatot, vérképzőrendszeri problémát, vírusfertőzést, de lehet első jele autoimmun betegségnek is.