Menü

Így lehet csökkenteni a demencia kockázatát

A demencia kialakulása nagyon is valós veszélyt jelent bárkire nézve. Néhány életmódbeli változtatással viszont sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatát.

A kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében, valamint a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rák megelőzésében. Jótékony hatása az agyra is kiterjed. A WHO azt ajánlja, hogy fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket, olívaolajat és kávét, mivel ezek mind csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát. Különösen a mediterrán étrendről ismert, hogy csökkenti a kognitív károsodást, mivel alacsony a telített zsírsav-tartalma, de tele van omega-3 zsírsavakkal és antioxidánsokkal.

A WHO egyértelműen a dohányzásról való leszokást ajánlja, mivel az (többek között) a demencia kockázatát is növeli, főleg a 65 év feletti korosztály esetében. Emellett fontos kiemelni, hogy az alkalmanként egy-egy pohár bor vagy sör fogyasztása valószínűleg ártalmatlan, a nagy mennyiségű ivás viszont számtalan egészségügyi problémához vezethet.

Társasági élet

Bár erről a területről még csak kevés kutatás született, az biztos, hogy az egyedüllét hozzájárul a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve valószínűleg a kognitív hanyatláshoz is.

Ha ezeket a veszélyforrásokat kiiktatjuk az életünkből, akkor nagy eséllyel megelőzhetjük a demencia kialakulását. Ráadásul az eredmények szerint az egészséges életmód nemcsak elháríthatja a betegséget, hanem a már kialakult demencia előrehaladását is lassíthatja.

Vannak olyan tényezők, melyek megnövelhetik a demencia kockázatát. Ezek ugyanis mind hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához azáltal, hogy befolyásolják a szív- és érrendszerünk egészségét, növelik a stroke kockázatát és rontják agyunk általános egészségi állapotát. Lássuk a listát:

helytelen, kiegyensúlyozatlan étrend, túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása

kezeletlen halláskárosodás

kezeletlen fogvesztés

a látás romlása, vagy teljes elvesztése

nem megfelelő szájhigiénia, amelynek következtében a kialakuló ínybetegségek általános gyulladást okozhatnak a szervezetben, károsítva az agyat

rossz alvási szokások: nem megfelelő és túl kevés alvás

dohányzás

túlzott alkoholfogyasztás

magas vérnyomás

elhízás

depresszió

mozgáshiány, passzív életmód

cukorbetegség

szociális elszigeteltség, magány

fejsérülés

légszennyezettség

Időskori memóriacsökkenés előbb-utóbb szinte mindenkinél bekövetkezik, de ebben egyéni eltérések tapasztalhatók. Ha ezek az eltérések részben a flavanolok fogyasztásának különbségeiből adódnak, akkor jelentős memóriajavulás érhető el azoknál, akik a 40-es és 50-es éveikben pótolják ezt a tápanyagot az étrendjükben.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.