Menü

Így lehet csökkenteni a demencia kockázatát

A demencia kialakulása nagyon is valós veszélyt jelent bárkire nézve. Néhány életmódbeli változtatással viszont sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatát.

A kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében, valamint a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rák megelőzésében. Jótékony hatása az agyra is kiterjed. A WHO azt ajánlja, hogy fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket, olívaolajat és kávét, mivel ezek mind csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát. Különösen a mediterrán étrendről ismert, hogy csökkenti a kognitív károsodást, mivel alacsony a telített zsírsav-tartalma, de tele van omega-3 zsírsavakkal és antioxidánsokkal.

A WHO egyértelműen a dohányzásról való leszokást ajánlja, mivel az (többek között) a demencia kockázatát is növeli, főleg a 65 év feletti korosztály esetében. Emellett fontos kiemelni, hogy az alkalmanként egy-egy pohár bor vagy sör fogyasztása valószínűleg ártalmatlan, a nagy mennyiségű ivás viszont számtalan egészségügyi problémához vezethet.

Társasági élet

Bár erről a területről még csak kevés kutatás született, az biztos, hogy az egyedüllét hozzájárul a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve valószínűleg a kognitív hanyatláshoz is.

Ha ezeket a veszélyforrásokat kiiktatjuk az életünkből, akkor nagy eséllyel megelőzhetjük a demencia kialakulását. Ráadásul az eredmények szerint az egészséges életmód nemcsak elháríthatja a betegséget, hanem a már kialakult demencia előrehaladását is lassíthatja.

Vannak olyan tényezők, melyek megnövelhetik a demencia kockázatát. Ezek ugyanis mind hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához azáltal, hogy befolyásolják a szív- és érrendszerünk egészségét, növelik a stroke kockázatát és rontják agyunk általános egészségi állapotát. Lássuk a listát:

helytelen, kiegyensúlyozatlan étrend, túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása

kezeletlen halláskárosodás

kezeletlen fogvesztés

a látás romlása, vagy teljes elvesztése

nem megfelelő szájhigiénia, amelynek következtében a kialakuló ínybetegségek általános gyulladást okozhatnak a szervezetben, károsítva az agyat

rossz alvási szokások: nem megfelelő és túl kevés alvás

dohányzás

túlzott alkoholfogyasztás

magas vérnyomás

elhízás

depresszió

mozgáshiány, passzív életmód

cukorbetegség

szociális elszigeteltség, magány

fejsérülés

légszennyezettség

Időskori memóriacsökkenés előbb-utóbb szinte mindenkinél bekövetkezik, de ebben egyéni eltérések tapasztalhatók. Ha ezek az eltérések részben a flavanolok fogyasztásának különbségeiből adódnak, akkor jelentős memóriajavulás érhető el azoknál, akik a 40-es és 50-es éveikben pótolják ezt a tápanyagot az étrendjükben.

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.

Autoimmun betegségek, amiket érdemes ezzel kapcsolatban tudni

Sokféle szempontból hallhatunk az autoimmun betegségekről, melyek könnyen megkeseríthetik a betegek életét. Íme, néhány információ ezzel kapcsolatban.

Praktikák hasi zsír ellen

A hasi zsírpárna kialakulásának számos oka lehet, melyek közül néhány genetikai, hormonális vagy életmódbeli tényezőkből ered.

Mammográfia: A korai felismerés kulcsa a mellrák megelőzésében

A mellrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, és bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, a gyógyulás kulcsa továbbra is a korai felismerés. Ebben játszik kiemelkedő szerepet a mammográfiai vizsgálat, amely képes már egészen apró, sokszor tünetmentes elváltozásokat is felfedezni.