Menü

Hallottál már a funkcionális diszpepsziáról?

Evés után túltelítettnek érzed magad? Puffadsz, netán görcsöl, feszít a gyomrod? Lehet, hogy FD-ben szenvedsz, érdemes kivizsgálni!

Megannyi az emésztőrendszerünket érintő, kellemetlen panaszokat okozó kórságot ismerhetünk, ide soroljuk az FD-t is, ami a funkcionális diszpepsziát jelenti. Akkor gondolhatunk erre, amikor nem a beleinkben érzünk gondot, hanem a gyomrunk környékén. Sajnos a fejlett országokban egyre gyakrabban diagnosztizált kórképről beszélünk, a lakosság 30-40%-át érinti, nőknél gyakrabban előfordul, kialakulásának konkrét okait nem mindig lehet megállapítani, de vannak bizonyos tényezők, melyek okozhatják.

A funkcionális diszpepszia a hasunk felső részére lokalizálódik, általában étkezés után jelentkezik és igen kellemetlen, néha ijesztő tüneteket produkál. Jellemző rá, hogy nagyon hamar telítve érezzük magunkat, holott nem is ettünk olyan sokat, ég a gyomrunk, puffadunk, de előjöhet émelygés, akár étvágytalanság, vagy hányás, görcsös állapot is. Tudni kell róla, hogy a kór kialakulásában semmilyen szervi elváltozás nem játszik szerepet, sőt, anyagcsere-betegség sem okozza.

Nem egyenlő a gyomorfekéllyel és a refluxos állapottal sem. Hátterében valószínűleg többféle tényező áll, lehet az pszichikai, szociális, de fizikai tényező is. Például okozhatja, hogy a gyomrunkat körülvevő idegek túlérzékenyek, ezért amikor eszünk, akkor nyomás keletkezik a gyomorban, ami fájdalmat okoz. Amikor táplálkozunk, a gyomrunk izmai elkezdenek ritmusos ütemben dolgozni, hogy a bekerült ételt összekeverjék és mondhatni pépesítsék, ám az egyik izmunk túl feszes és nem képes eléggé kitágulni, hogy a tápláléknak elég helyet biztosítson és ez bizony fájdalommal jár.

Van úgy, hogy annyira túlfeszül, hogy görcsbe áll, ami önmagában sem kellemes érzés, de még ki is sugározhat a vállba, hátba, vagy a szívtájék felé. Maga a betegség lehet genetikailag öröklött, de okozhatja a folyamatos stresszhelyzetben élt életvitel, vagy egészségtelen táplálkozás is. A szorongás például amúgy is a köznyelv által használt „gyomorideget” eredményezheti, ami bizony átfordulhat egy ilyen súlyosabb állapotba. Innen elindul az ördögi kör, mivel a gyomorfájdalom újabb stresszhelyzetet teremt és fokozódik tovább a probléma. Fontos, hogy akinél negatív pszichés állapot áll a háttérben, keressen fel szakembert, és a stresszkezelést megkezdje.

Okozhatja egy Helicobacter pylori nevű baktérium is, mely megtelepszik a gyomor nyálkahártyájában, ott pedig fokozott savtermelést, vagy gyomorhurutot is okozhat. Ezt antibiotikum szedésével kezelik. Továbbá ki kell alakítani egy egészséges életmódot, kerülni a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, beiktatni a rendszeres mozgást. Orvosi javaslatra diétát lehet kezdeni, melyben el kell hagyni a nagyon fűszeres ételeket, és oda kell figyelni a rendszeres, napi többszöri étkezésre.

A funkcionális diszpepszia egy gyógyítható betegség, mely a gyomrot érinti, kellemetlen panaszokat okoz, de egy alapos orvosi kivizsgálás után a helyes kezelést megkezdve pár hét alatt kezelhetők lesznek a tünetek.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.