Menü

A pozitív fegyelmezés

A pozitív fegyelmezés egy olyan új nevelési szemlélet, amelyben egyszerre érvényesül a kedvesség és a határozottság. Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?

A módszer alapjait Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. A pozitív fegyelmezés tiszteletet mutat, meghallgatja a gyereket, szeretettel tanítja meg, mi a jó és mi a rossz. Nem csak a fegyelmezésre koncentrál, hanem a mögötte megbúvó érzéseket, gondolatokat is figyelembe veszi. A módszer kidolgozói szerint hosszú távon tanítja a gyerekeket olyan készségekre, amelyeket egész életük során használhatnak.

Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?

Az irányzatot a megváltozott körülmények hívták életre. A digitalizációval nagyot változott a világ: olyan mennyiségű új információ ömlött az emberekre, aminek a jelentősége szinte felfoghatatlan. Kinyílt a világ és egyre több ismerethez, tudáshoz férünk hozzá.

Nemcsak gyerekeink változtak, hanem mi magunk is, erre a megváltozott helyzetre dolgozták ki a pozitív fegyelmezést, mely szerint sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem alkalmas a megfelelő nevelésre.

Szülők alkalmazhatják a módszert?

Sok területen hasznát veszik, nemcsak a szülők, hanem pedagógusok, nevelési tanácsadók vagy gyermekvédelmi felelősök is. Bárkinek hasznos lehet, aki gyerekekkel dolgozik.

Hogyan kell elképzelni a pozitív fegyelmezést a gyakorlatban?

Rudolf Dreikurs-t idézve: „Semmi olyat ne tegyél meg a gyerek helyett, amit maga is képes megtenni, mert, ha túl sokat teszünk meg helyettük, akkor megfosztjuk a gyereket a tanulás/gyakorlás lehetőségétől”.

A társadalmi felelősségvállalás első lépcsője, ha önállóságra tanítjuk meg a gyermekeket, ugyanis ma a legfőbb probléma, hogy egy mai gyereknek sokkal kevesebb lehetősége van arra, hogy önállóságot és felelősségvállalást tanuljon. Sokszor a szülők mindent megoldanak helyette.

A pozitív fegyelmezés célja, hogy közvetítse a gyermekek felé a következő érzéseke, megéléseket, gondolatokat:

„Képes vagyok rá!”

„Fontos vagyok és szükség van rám!”

„Képes vagyok befolyásolni a saját életemet!”

A pozitív fegyelmezés másik nagy előnye, hogy közösen határozzuk meg a szabályokat és ha gondjaink vannak, közösen keresünk mindenki számára elfogadható megoldásokat.

A pozitív fegyelmezésben egyszerre érvényesül a kedvesség és határozottság, támogatjuk a gyereket abban, hogy önálló legyen és fontosnak érezze magát, ösztönözzük őket arra, hogy felfedezzék mire képesek, és hogy használják problémamegoldó gondolkodásukat.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.