Menü

Miért gyakoribbak a szakítások ősszel?

Sokszor tapasztalhatjuk a saját bőrünkön és a hozzánk közel álló emberek körében, hogy az ősz általában megterhelő a párkapcsolatban élők számára, főleg olyan esetben, hogyha még nincsenek együtt több éve. Ilyenkor előfordulhat, hogy megnövekszik a konfliktusok száma, és a legrosszabb esetben akár a két ember útjai külön is válnak, és szakítással végződik a kapcsolat. De milyen pszichológiai és élettani háttere van ennek?

Az évszakok váltakozása nem csak az időjárásra van hatással, hanem az emberek érzelmeire és hangulatára is. Míg a nyarat napsütéssel, meleg idővel és különböző közös élményekkel társítjuk, addig az ősz általában nehézségeket, új élethelyzeteket, kevesebb időt és kellemetlenebb időjárást hoz magával. Lezárul a nyári szabadságérzet, elkezdődik az oktatás, illetve ilyenkor a munkahelyeken is több szokott lenni a tennivaló, és általában a szabadságolást sem ekkora ütemezzük, így gyorsan megnőhet a mindennapokban bennünk lappangó feszültség szintje.

Nyáron gyakran ismerkedünk meg új emberekkel, és ha esetlegesen ekkor kezdődik meg a kapcsolatunk, vagy az ismerkedési időszak kihúzódik őszre, könnyen előfordulhat, hogy ezek a lazább még nem teljes értékű párkapcsolatok nem bírják ki a komolyabb, mindennapi élet kihívásait. Ez egyfajta valóságtesztként is funkcionálhat a párok számára, hiszen a több teendő mellett a prioritások is megváltoznak és lehetséges, hogy valamelyik félnek nem lesz elegendő ideje arra, hogy egyenrangú félként részt vállaljon a közösből.

Ősszel visszatérünk egy monotonabb, lassabb életstílushoz, kevesebb időnk és lehetőségünk van kimozdulni, ezáltal többet gondolkodunk és ez sokaknál egyfajta önreflexióhoz vezethet, ahol az elmúlt időszakot megvizsgálva próbálja meg eldönteni, hogy valóban kielégítő – e számára az a kapcsolat, amiben jelenleg él.

A kapcsolati dinamika is megváltozhat, hiszen míg a kellemesebb évszakokban, mint a tavasz és a nyár sok a közösségi program, télen pedig az ünnepkörök miatt élünk nagyobb társasági életet, addig ősszel sokkal többet vagyunk összezárva a párunkkal. Több idő kettesben előhozhat olyan régebbi konfliktusokat is, amelyeket hanyagoltunk a nyáron, amikor úgy sem kellett az idő nagy részét csak kettesben tölteni, vagy amit egy nyaralás, esetleg más közös program megszépített.

Az ősz egy kicsit az újrakezdés szimbóluma is, ilyenkor az iskolaév kezdete vagy egy új munkahelyi projekt indítása, esetleg egy teljesen új közegbe kerülés inspirálhatja az embereket arra, hogy más téren is kitörjenek a régi megszokott sémákból, ilyen lehet egy már nem jól működő kapcsolat elengedése.

Természetesen nem törvényszerű, hogy ebben az évszakban fog ez bekövetkezni, de érdemes lehet tudatosan felkészülni arra, hogy ilyenkor ingerlékenyebbek az emberek, esetleg már a téli depresszió is elkezdődhet. Ha megfelelően kommunikálunk a párunkkal, és nincsenek már régóta lappangó problémáink, akkor az ilyen jellegű nehézségeket is gond nélkül át lehet hidalni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.