Menü

Miért gyakoribbak a szakítások ősszel?

Sokszor tapasztalhatjuk a saját bőrünkön és a hozzánk közel álló emberek körében, hogy az ősz általában megterhelő a párkapcsolatban élők számára, főleg olyan esetben, hogyha még nincsenek együtt több éve. Ilyenkor előfordulhat, hogy megnövekszik a konfliktusok száma, és a legrosszabb esetben akár a két ember útjai külön is válnak, és szakítással végződik a kapcsolat. De milyen pszichológiai és élettani háttere van ennek?

Az évszakok váltakozása nem csak az időjárásra van hatással, hanem az emberek érzelmeire és hangulatára is. Míg a nyarat napsütéssel, meleg idővel és különböző közös élményekkel társítjuk, addig az ősz általában nehézségeket, új élethelyzeteket, kevesebb időt és kellemetlenebb időjárást hoz magával. Lezárul a nyári szabadságérzet, elkezdődik az oktatás, illetve ilyenkor a munkahelyeken is több szokott lenni a tennivaló, és általában a szabadságolást sem ekkora ütemezzük, így gyorsan megnőhet a mindennapokban bennünk lappangó feszültség szintje.

Nyáron gyakran ismerkedünk meg új emberekkel, és ha esetlegesen ekkor kezdődik meg a kapcsolatunk, vagy az ismerkedési időszak kihúzódik őszre, könnyen előfordulhat, hogy ezek a lazább még nem teljes értékű párkapcsolatok nem bírják ki a komolyabb, mindennapi élet kihívásait. Ez egyfajta valóságtesztként is funkcionálhat a párok számára, hiszen a több teendő mellett a prioritások is megváltoznak és lehetséges, hogy valamelyik félnek nem lesz elegendő ideje arra, hogy egyenrangú félként részt vállaljon a közösből.

Ősszel visszatérünk egy monotonabb, lassabb életstílushoz, kevesebb időnk és lehetőségünk van kimozdulni, ezáltal többet gondolkodunk és ez sokaknál egyfajta önreflexióhoz vezethet, ahol az elmúlt időszakot megvizsgálva próbálja meg eldönteni, hogy valóban kielégítő – e számára az a kapcsolat, amiben jelenleg él.

A kapcsolati dinamika is megváltozhat, hiszen míg a kellemesebb évszakokban, mint a tavasz és a nyár sok a közösségi program, télen pedig az ünnepkörök miatt élünk nagyobb társasági életet, addig ősszel sokkal többet vagyunk összezárva a párunkkal. Több idő kettesben előhozhat olyan régebbi konfliktusokat is, amelyeket hanyagoltunk a nyáron, amikor úgy sem kellett az idő nagy részét csak kettesben tölteni, vagy amit egy nyaralás, esetleg más közös program megszépített.

Az ősz egy kicsit az újrakezdés szimbóluma is, ilyenkor az iskolaév kezdete vagy egy új munkahelyi projekt indítása, esetleg egy teljesen új közegbe kerülés inspirálhatja az embereket arra, hogy más téren is kitörjenek a régi megszokott sémákból, ilyen lehet egy már nem jól működő kapcsolat elengedése.

Természetesen nem törvényszerű, hogy ebben az évszakban fog ez bekövetkezni, de érdemes lehet tudatosan felkészülni arra, hogy ilyenkor ingerlékenyebbek az emberek, esetleg már a téli depresszió is elkezdődhet. Ha megfelelően kommunikálunk a párunkkal, és nincsenek már régóta lappangó problémáink, akkor az ilyen jellegű nehézségeket is gond nélkül át lehet hidalni.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?