Óraátállítás hamarosan! Mikor és merre kell tekerni a mutatót?
- Dátum: 2024.10.25., 01:10
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- belső ritmus, D vitamin, döntés, előny, energiatakarékosság, Európai Unió, fáradtság, hátrány, indok, koncentrációzavarok, közlekedés., napsütéses órák száma, nyári időszámítás, ok, óraátállítás, összehangol, téli időszámítás, természetes fény, világítás
Ismét elérkezik majd az óraátállítás ideje. A nyári időszámítás kezdete 2024. március 31-én vasárnap hajnalban volt, amikor is 2:00 órakor 3:00 órára kellett előre állítani az órát, most pedig a téli időszámítás kezdődik. 2024. október 27-én vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődött, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.
Magyarországon először a 20. század közepén vezették be a tavaszi és a téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban tért vissza az emberek életébe energiamegtakarítási céllal. Az emberek így ugyanis jobban ki tudták használni a napsütéses órákat, és kevesebb áramot használtak.
A nyári időszámításról Európában az Unió hozott szabályt 1997-ben, ekkor lett egységes.
Miért van szükség az óraátállításra?
Az óraátállítást egyrészt az indokolja, hogy március és október között a nappalok hosszabbak, tehát nem kell annyit mesterségesen világítanunk, kevesebb energiára van szükség. Az óraátállítás előnyei és hátrányai vitatottak.
Az egyik legfőbb előny, hogy a napsütéses órák száma pozitívan befolyásolja az emberek hangulatát, a napfény hatására termelődő D-vitamin pedig az egészségünknek is jót tesz. Több országban sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.
Léteznek természetesen ellenvélemények is, ők az óraátállítás hátrányait sorolják, véleményüket azzal támasztják alá, hogy az emberi szervezetre negatív hatással van, ugyanis testünk nem tud gyorsan, könnyen és egyformán alkalmazkodni az új helyzethez, az új időszámításhoz.
Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Az átállást követő időszakban sokan tapasztalnak alvászavarokat, ami annak köszönhető, hogy felborul a természetes belső ritmusunk, ez pedig koncentrációzavarokhoz és fáradtsághoz vezethet, ami balesetveszélyes lehet.
Az egyórás változás jelentős hatással van az emberi szervezetre. Egyes kutatások szerint a tavaszi óraátállítás utáni első éjszakán nagyjából 40 perccel kevesebbet alszanak az emberek. A szervezetünk megérzi, ha mesterséges módon megbolygatjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk.
Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk, hiszen a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, s vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk?
A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.
A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.
Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, amikor jobban fel tudjuk készíteni a szervezetünket az átállásra.
Karácsony hitelből
Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.
Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?
Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!
Novemberi kerti teendők
Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.
Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.