Menü

Sportszülők

Foci, kosárlabda, kézi, futás, úszás… Sportszülőnek lenni nem nehéz, de nagyon nemes küldetés. Mivel jár, ha sportoló gyermeked van?

Nincs hétvégénk. A szombatot, a vasárnapot a pálya szélén, az edzőteremben, a versenyen, az uszodában töltjük. Az autónk tele van sporttáskával, sportitallal, rágcsálni valóval, koszos focicsukákkal, edzőcipőkkel. Egy guruló öltöző sporttáskákkal/ruhákkal, papírtörlővel, esernyővel, rágcsálni valóval, vízzel, telefontöltőkkel, tankönyvekkel.

Ha sportszülő vagy, a szennyeskosár folyamatosan tele van. Több sport több szennyes. Három fiam van, mindig figyelnem kell arra, hogy lehetőleg egy éjszaka leforgása alatt tisztává és szárazzá varázsoljam az izzadtságszagú mezeket a másnapi meccsre.

Még tapasztalt anyukaként is vannak olyan napok, amikor a házat szétkutatva rohangálok, hogy kék csapatmezt vagy atlétika felszerelést keressek, pedig van hely külön ezeknek a holmiknak. A kérdése pedig, ami a legtöbbször elhangzik: „Anya, kimostad a focis cuccom?” Bár annyi ezresem lenne, ahányszor ezt eddig hallottam!

Ha sportanyuka vagy, a következőket biztosan érteni fogod:

A meccsekhez/versenyekhez igazodik a hétvége.

A versenynaptár folyamatosan tele van.

A világ összes pénze nem elég. A fizetés nagy része sportfelszerelésre, étrendkiegészítőkre, krémekre megy el.

Nem mindegy, mi a vacsora. Edzés után a gyerekeknek olyan tápláló étrendre van szükségük, ami támogatja a sportteljesítményt, ami feltölti szerveztük lemerült tápanyagraktárait, ami segíti a sportteljesítményük javulását.

Folyamatosan megoldandó helyzet elé állít a kisebb testvérek felügyelete vagy lefoglalása a nagyobbak versenyei, meccsei alatt.

Mindig hálás vagyok, hogy a nagyszülők vigyáznak a háromévesemre, amíg a tizenöt éves fiammal focimeccsen vagy a tizenegy éves fiammal futóversenyen vagyunk.

Pszichológusként is rendelünk.

A sport tele van érzelmekkel, győzelemmel, vereséggel, ez sok érzelmet hozhat ki a gyerekekből és a szülőkből. A mi feladatunk, hogy segítsünk a gyerekeinknek eligazodni bennük. Egyet soha ne felejtsünk: mindig dicsérjük meg őket a pályán nyújtott teljesítményükért.

Családi nyaralást, szigorúan abban a pár hétben szervezünk, amíg szünet van az egyesületnél.

Órákat várunk a kocsiban, pálya mellett, fagyban, jégben, forróságban. Minden időben ottvagyunk a pálya szélén.

A logisztikát folyton tanuljuk, főleg, ha több gyereket kell vinni, két különböző helyszínre ugyanazon a hétvégi napon.

Rettentően hálásak tudunk lenni egy megértő iskolai háttérért, s ha már iskola: a leckét mindig útközben kérdezzük ki.

A sportszülők sok áldozatot hoznak azért, hogy a gyerekeik sportoljanak. Megéri mindez? Igen! Látjuk őket fejlődni, új készségeket tanulni, barátokat szerezni. S bár logisztikailag nehéz a családomnak, a világért sem cserélném el azokat az élményeket, amelyeket a gyerekeim megtapasztalnak, átélhetnek vagy azokat a készségeket, amelyeket elsajátíthatnak a sport által. Sportolószülőkként nemcsak jó sportolókat neveltünk, hanem jó embereket is.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.