Menü

A sav-bázis egyensúly

Mivel a legtöbb élelmiszer kisebb-nagyobb mértékben savasító hatású, ezért szinte mindennap fogyasztunk savasító ételeket, mondhatni elkerülhetetlen. Hogyan hat a szervezetünkre a savasodás? Hogy lehet lassítani a folyamatot?

A túl sok sav bevitele egészségügyi problémákhoz vezethet, igazából ez minden betegség alapja. A megoldás egy része abban rejlik, ha figyelünk a savas és bázisos ételek bevitelének arányára, ugyanis szervezetünk optimális működése csak enyhén lúgos állapotban lehetséges, ekkor funkcionál megfelelően.

A test elsavasodása kóros folyamatokat, betegségeket okozhat a szervezetben, hiszen a szövetekben felhalmozódó savak kiütéseket, pattanásokat, foltokat, ekcémát, gombás fertőzéseket okoznak, illetve a gyulladások kialakulásának kockázatát növelik.

A szervezet elsavasodását nem szabad félvállról venni. Savtúltengés állhat még az ízületi gyulladás, ideggyulladás, bélgyulladás hátterében is. Amikor savas ételt fogyasztunk, a vér pH értéke elmozdul az ideális tartományából.

Mit mér a pH-skála?

A pH-skála azt méri, hogy valami savas vagy lúgos – bázikus – mennyire. A szervezet pH-egyensúlyát sav-bázis vagy sav-lúg egyensúlynak is nevezik. A megfelelő pH-szint szükséges a jó egészséghez.

A pH-skála 0-tól 14-ig terjed. A 7 alatti pH savas, a 7-nél magasabb pH-érték lúgos vagy bázikus.

Mi a normális vér pH-értéke?

A vér normál pH-értéke 7,35 és 7,45 között van. Ez azt jelenti, hogy a vér természetesen enyhén lúgos vagy bázikus, míg a gyomorsav pH-ja 1,5 és 3,5 között van. Ez savassá teszi. Az alacsony pH a legalkalmasabb az élelmiszerek megemésztésére és a gyomorba kerülő baktériumok elpusztítására.

Nemcsak a táplálkozás, de bizonyos egészségügyi problémák is savassá vagy lúgossá tehetik a szervezetet. A vér normál pH-értékének változása bizonyos egészségügyi állapotok miatt is bekövetkezhet, ezek például többek között az asztma, a cukorbetegség, a szívbetegség, vesebetegség, a köszvény vagy a fertőzések.

Milyen tünetekre kell odafigyelnünk?

A savas szervezet jelei például a gyenge immunrendszer, a fáradtság, a feltűnően kevés energia, duzzadt fogíny, köhögés, ízületi problémák, gyomorpanaszok, pattanások és kiütések, allergia és különböző izomfájdalmak, illetve az elhízás.

Ha észrevesszük magunkon az említett tüneteket, akkor biztonság kedvéért érdemes elvégezni egy pH tesztet, hogy kiderítsük, több lúgot vagy savat viszünk-e a szervezetünkbe.

Hogy működik egy lúgosító diéta? Valóban helyreállíthatja a szervezet savas-bázis egyensúlyát?

Valóban csökkenthetjük ezzel a savszintet, a következő tanácsokat érdemes megfogadni: igyunk sok vizet, csökkentsük a savas élelmiszerek fogyasztását (hús, tejtermék, feldolgozott élelmiszerek és gabonák, fogyasszunk több növényi tejet, zöldséget, salátát.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.