Menü

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.

Életközepi válságnak, krízisnek szokás hívni ezt az időszakot, de nem szerencsés rá ez a szó. Minden változás, fordulópont krízis, de az nem feltétlen rossz, sőt, nagyon sok pozitív hatása is lehet. Fontos tudni, hogy nem betegség.

Tény, hogy erre az életkorra már egy nagyon sűrű időszakon van túl az emberek nagy része. A nagy rohanás után alkalmas az idő az élet nagy kérdéseire, már csak azért is, mert ekkorra válik az is nyilvánvalóvá: szeretteink, de mi sem élünk örökké. Megéljük a testi változásokat, megismerjük az öregedés jeleit. Mindezek azonban szerencsés esetben új kérdéseket vetnek fel, amikre új válaszok születnek, ezek pedig lendületet adnak a következő életperiódusokhoz.

Tegyük mérlegre, amit elértünk, pipáljuk ki, ami sikerült és bátran írjuk össze, ami még hátravan és elérhető. Meglepődünk, hogy a családunk, a környezetünk, de még a munkahelyünk is milyen rugalmasan fog a kérdéshez állni. Nem véletlen, hogy bizonyos nyugati kultúrákban hétévente egy év fizetett szabadság jár a dolgozónak, ami alatt feltöltődik és újult erővel száll vissza a mókuskerékbe.

Vannak azonban esetek, amiknél érdemes szakemberhez fordulni:

Tartós rossz hangulat.

Amikor a hétköznapi rutin értelmetlennek tűnik.

Nem sikerül elengedni a be nem teljesült vágyakat.

Életkorhoz nem illő tevékenységek elkezdése.

Függőségek kialakulása.

Az életközepi válság idején gyakori jelenség a kiégés is. Belefáradtunk a munkába, nem okoz már örömet, egy darálóban érezzük magunkat, motiválatlanság és fáradtság jellemez minket. Ilyenkor mindenképp érdemes pszichológus vagy coach segítségét kérni. A kiégésre jó válasz a pihenés, határaink finom feszegetése, egy-egy nagy utazás vagy önfejlesztő tréning.

A vezetőknek, HR-szakembereknek arra is figyelniük kell, hogy a járvány kicsit mindenki számára egy életközepi válságot idézett elő. Szinte minden addigi no. Azért, hogy megtartsák őket, érdemes megfontolni az alábbiakat:

Amikor a hétköznapi rutin értelmetlennek tűnik.

Nem sikerül elengedni a be nem teljesült vágyakat.

Életkorhoz nem illő tevékenységek elkezdése.

Függőségek kialakulása.

Hangulatfelmérés a dolgozók körében.

Szerencsés esetben az életközepi válság során felmerült kérdésekre megtaláljuk a jó válaszokat és azok lendítenek minket tovább az úton. Viszont ha nem foglalkozunk a bennünk felmerült kérdésekkel, kétségekkel, cipeljük őket tovább és állandó rágódás és keserűség jellemez majd minket.

Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?

Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.

Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő

A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.

Rumináció - rágódás a mindennapokban

Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.