Menü

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.

Életközepi válságnak, krízisnek szokás hívni ezt az időszakot, de nem szerencsés rá ez a szó. Minden változás, fordulópont krízis, de az nem feltétlen rossz, sőt, nagyon sok pozitív hatása is lehet. Fontos tudni, hogy nem betegség.

Tény, hogy erre az életkorra már egy nagyon sűrű időszakon van túl az emberek nagy része. A nagy rohanás után alkalmas az idő az élet nagy kérdéseire, már csak azért is, mert ekkorra válik az is nyilvánvalóvá: szeretteink, de mi sem élünk örökké. Megéljük a testi változásokat, megismerjük az öregedés jeleit. Mindezek azonban szerencsés esetben új kérdéseket vetnek fel, amikre új válaszok születnek, ezek pedig lendületet adnak a következő életperiódusokhoz.

Tegyük mérlegre, amit elértünk, pipáljuk ki, ami sikerült és bátran írjuk össze, ami még hátravan és elérhető. Meglepődünk, hogy a családunk, a környezetünk, de még a munkahelyünk is milyen rugalmasan fog a kérdéshez állni. Nem véletlen, hogy bizonyos nyugati kultúrákban hétévente egy év fizetett szabadság jár a dolgozónak, ami alatt feltöltődik és újult erővel száll vissza a mókuskerékbe.

Vannak azonban esetek, amiknél érdemes szakemberhez fordulni:

Tartós rossz hangulat.

Amikor a hétköznapi rutin értelmetlennek tűnik.

Nem sikerül elengedni a be nem teljesült vágyakat.

Életkorhoz nem illő tevékenységek elkezdése.

Függőségek kialakulása.

Az életközepi válság idején gyakori jelenség a kiégés is. Belefáradtunk a munkába, nem okoz már örömet, egy darálóban érezzük magunkat, motiválatlanság és fáradtság jellemez minket. Ilyenkor mindenképp érdemes pszichológus vagy coach segítségét kérni. A kiégésre jó válasz a pihenés, határaink finom feszegetése, egy-egy nagy utazás vagy önfejlesztő tréning.

A vezetőknek, HR-szakembereknek arra is figyelniük kell, hogy a járvány kicsit mindenki számára egy életközepi válságot idézett elő. Szinte minden addigi no. Azért, hogy megtartsák őket, érdemes megfontolni az alábbiakat:

Amikor a hétköznapi rutin értelmetlennek tűnik.

Nem sikerül elengedni a be nem teljesült vágyakat.

Életkorhoz nem illő tevékenységek elkezdése.

Függőségek kialakulása.

Hangulatfelmérés a dolgozók körében.

Szerencsés esetben az életközepi válság során felmerült kérdésekre megtaláljuk a jó válaszokat és azok lendítenek minket tovább az úton. Viszont ha nem foglalkozunk a bennünk felmerült kérdésekkel, kétségekkel, cipeljük őket tovább és állandó rágódás és keserűség jellemez majd minket.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.