Menü

Civilizációs betegségeink

A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Elnevezésükből adódóan a fejlődő civilizációval és az ezzel járó életmódbeli tényezők változásával járó betegségekről van szó.

Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?

A civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, melyeknek előfordulása gyakoribb az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A civilizációs betegségek évente 41 millió halálesetért felelnek, ami a világon az egy év alatt bekövetkező halálesetek 74 százalékát teszik ki. Kialakulásukban a genetikai hajlam mellett jelentős szerepet játszik az egészségtelen életmód (főként a helytelen táplálkozást értjük alatta, a mozgásszegény életmódot, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, illetve a stresszfaktorokat) és a környezeti tényezőket. (pl. munkahelyi ártalom: vegyszerek, gázok, por)

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség tartoznak.

A cukorbetegség ma már sajnos népbetegség!

A betegség krónikus anyagcsere-probléma, mely akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy nem termel eleget a vércukorháztartást szabályozó inzulin nevű hormonból (ez az 1-es típusú cukorbetegség), vagy ha a szervezetnek magára az inzulinra adott válaszreakciója szenved károsodást (ez pedig a 2-es típusú cukorbetegség). Nemcsak azért veszélyes ez az állapot, mert az alacsony vagy a túlzottan magas vércukorszint életveszélyes, hanem mert további krónikus betegségek kialakulásához is vezethet.

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé tartoznak a krónikus légúti betegségek és az asztma. Mindegyik a légutakat és a tüdő szöveteit károsítja. Kockázati tényezőik közé tartoznak a dohányzás és a légszennyezés.

Mit tehetünk a civilizációs betegségek elkerülése érdekében?

E betegségek kezelése tekintetében nincs egységes irányelv. Általában élethosszig tartó gyógyszeres terápiát és az életmódbeli tényezők megváltoztatását javasolják. Legfontosabb, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, ez pedig életmódváltoztatással és egészségtudatos élettel érhető el.

Megelőzhetők a daganatos megbetegedések!

Ezek elterjedése világszerte növekvő problémát jelent, pedig e problémák sokszor az életmódbeli tényezőkön is múlnak. Az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett kiemelten fontos (lenne) a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Amennyiben a krónikus betegségeket még időben felismerik, akkor azok jelentős részben jól kezelhetők.

Tudom, hogy napjaink rohanó világába egyre nehezebb beilleszteni a rendszeres testmozgást, de napi 20-30 perc vagy heti háromszori testedzés valljuk be: megoldható lenne, mindez csak a hozzáállásunkon és az akaratunkon múlik!

5 ruhadarab, amit kerülj el turkálóban – nemcsak higiéniai okokból

A turkálók és használtruha-boltok igazi kincsesbányák lehetnek: egyedi vintage darabok, különleges anyagok és karakteres stílusok várnak alacsony áron. Ugyanakkor nem minden ruhadarab éri meg a befektetést – vannak olyanok, amelyek könnyen bosszúságot, kényelmetlenséget vagy higiéniai problémákat okozhatnak.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

A főnök a munkahelyi légkört meghatározza

A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.

Az élet ott kezdődik, ahol a megszokott határaink véget érnek

Sokan hallottuk már azt a gondolatot, hogy az igazi élet a komfortzónán kívül vár ránk. De mit is jelent valójában ez a sokat emlegetett komfortzóna, és miért olyan nehéz kilépni belőle?

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.