Civilizációs betegségeink
- Dátum: 2024.12.01., 07:08
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- civilizációs betegségek, egészségtudatosság, életmódbeli tényezők, genetikai hajlam, járvány, krónikus, megelőzés, vércukorháztartás
A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Elnevezésükből adódóan a fejlődő civilizációval és az ezzel járó életmódbeli tényezők változásával járó betegségekről van szó.
Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?

A civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, melyeknek előfordulása gyakoribb az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A civilizációs betegségek évente 41 millió halálesetért felelnek, ami a világon az egy év alatt bekövetkező halálesetek 74 százalékát teszik ki. Kialakulásukban a genetikai hajlam mellett jelentős szerepet játszik az egészségtelen életmód (főként a helytelen táplálkozást értjük alatta, a mozgásszegény életmódot, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, illetve a stresszfaktorokat) és a környezeti tényezőket. (pl. munkahelyi ártalom: vegyszerek, gázok, por)
A leggyakoribb civilizációs betegségek közé a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség tartoznak.
A cukorbetegség ma már sajnos népbetegség!
A betegség krónikus anyagcsere-probléma, mely akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy nem termel eleget a vércukorháztartást szabályozó inzulin nevű hormonból (ez az 1-es típusú cukorbetegség), vagy ha a szervezetnek magára az inzulinra adott válaszreakciója szenved károsodást (ez pedig a 2-es típusú cukorbetegség). Nemcsak azért veszélyes ez az állapot, mert az alacsony vagy a túlzottan magas vércukorszint életveszélyes, hanem mert további krónikus betegségek kialakulásához is vezethet.
A leggyakoribb civilizációs betegségek közé tartoznak a krónikus légúti betegségek és az asztma. Mindegyik a légutakat és a tüdő szöveteit károsítja. Kockázati tényezőik közé tartoznak a dohányzás és a légszennyezés.
Mit tehetünk a civilizációs betegségek elkerülése érdekében?

E betegségek kezelése tekintetében nincs egységes irányelv. Általában élethosszig tartó gyógyszeres terápiát és az életmódbeli tényezők megváltoztatását javasolják. Legfontosabb, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, ez pedig életmódváltoztatással és egészségtudatos élettel érhető el.
Megelőzhetők a daganatos megbetegedések!
Ezek elterjedése világszerte növekvő problémát jelent, pedig e problémák sokszor az életmódbeli tényezőkön is múlnak. Az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett kiemelten fontos (lenne) a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Amennyiben a krónikus betegségeket még időben felismerik, akkor azok jelentős részben jól kezelhetők.
Tudom, hogy napjaink rohanó világába egyre nehezebb beilleszteni a rendszeres testmozgást, de napi 20-30 perc vagy heti háromszori testedzés valljuk be: megoldható lenne, mindez csak a hozzáállásunkon és az akaratunkon múlik!
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.
Az elsősegélynyújtás életet menthet
Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.
Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?
A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?