Menü

Civilizációs betegségeink

A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Elnevezésükből adódóan a fejlődő civilizációval és az ezzel járó életmódbeli tényezők változásával járó betegségekről van szó.

Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?

A civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, melyeknek előfordulása gyakoribb az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A civilizációs betegségek évente 41 millió halálesetért felelnek, ami a világon az egy év alatt bekövetkező halálesetek 74 százalékát teszik ki. Kialakulásukban a genetikai hajlam mellett jelentős szerepet játszik az egészségtelen életmód (főként a helytelen táplálkozást értjük alatta, a mozgásszegény életmódot, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, illetve a stresszfaktorokat) és a környezeti tényezőket. (pl. munkahelyi ártalom: vegyszerek, gázok, por)

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség tartoznak.

A cukorbetegség ma már sajnos népbetegség!

A betegség krónikus anyagcsere-probléma, mely akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy nem termel eleget a vércukorháztartást szabályozó inzulin nevű hormonból (ez az 1-es típusú cukorbetegség), vagy ha a szervezetnek magára az inzulinra adott válaszreakciója szenved károsodást (ez pedig a 2-es típusú cukorbetegség). Nemcsak azért veszélyes ez az állapot, mert az alacsony vagy a túlzottan magas vércukorszint életveszélyes, hanem mert további krónikus betegségek kialakulásához is vezethet.

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé tartoznak a krónikus légúti betegségek és az asztma. Mindegyik a légutakat és a tüdő szöveteit károsítja. Kockázati tényezőik közé tartoznak a dohányzás és a légszennyezés.

Mit tehetünk a civilizációs betegségek elkerülése érdekében?

E betegségek kezelése tekintetében nincs egységes irányelv. Általában élethosszig tartó gyógyszeres terápiát és az életmódbeli tényezők megváltoztatását javasolják. Legfontosabb, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, ez pedig életmódváltoztatással és egészségtudatos élettel érhető el.

Megelőzhetők a daganatos megbetegedések!

Ezek elterjedése világszerte növekvő problémát jelent, pedig e problémák sokszor az életmódbeli tényezőkön is múlnak. Az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett kiemelten fontos (lenne) a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Amennyiben a krónikus betegségeket még időben felismerik, akkor azok jelentős részben jól kezelhetők.

Tudom, hogy napjaink rohanó világába egyre nehezebb beilleszteni a rendszeres testmozgást, de napi 20-30 perc vagy heti háromszori testedzés valljuk be: megoldható lenne, mindez csak a hozzáállásunkon és az akaratunkon múlik!

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?

Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?

Illik pénzt adni karácsonyra?

A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.