Menü

Civilizációs betegségeink

A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Elnevezésükből adódóan a fejlődő civilizációval és az ezzel járó életmódbeli tényezők változásával járó betegségekről van szó.

Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?

A civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, melyeknek előfordulása gyakoribb az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A civilizációs betegségek évente 41 millió halálesetért felelnek, ami a világon az egy év alatt bekövetkező halálesetek 74 százalékát teszik ki. Kialakulásukban a genetikai hajlam mellett jelentős szerepet játszik az egészségtelen életmód (főként a helytelen táplálkozást értjük alatta, a mozgásszegény életmódot, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, illetve a stresszfaktorokat) és a környezeti tényezőket. (pl. munkahelyi ártalom: vegyszerek, gázok, por)

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség tartoznak.

A cukorbetegség ma már sajnos népbetegség!

A betegség krónikus anyagcsere-probléma, mely akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy nem termel eleget a vércukorháztartást szabályozó inzulin nevű hormonból (ez az 1-es típusú cukorbetegség), vagy ha a szervezetnek magára az inzulinra adott válaszreakciója szenved károsodást (ez pedig a 2-es típusú cukorbetegség). Nemcsak azért veszélyes ez az állapot, mert az alacsony vagy a túlzottan magas vércukorszint életveszélyes, hanem mert további krónikus betegségek kialakulásához is vezethet.

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé tartoznak a krónikus légúti betegségek és az asztma. Mindegyik a légutakat és a tüdő szöveteit károsítja. Kockázati tényezőik közé tartoznak a dohányzás és a légszennyezés.

Mit tehetünk a civilizációs betegségek elkerülése érdekében?

E betegségek kezelése tekintetében nincs egységes irányelv. Általában élethosszig tartó gyógyszeres terápiát és az életmódbeli tényezők megváltoztatását javasolják. Legfontosabb, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, ez pedig életmódváltoztatással és egészségtudatos élettel érhető el.

Megelőzhetők a daganatos megbetegedések!

Ezek elterjedése világszerte növekvő problémát jelent, pedig e problémák sokszor az életmódbeli tényezőkön is múlnak. Az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett kiemelten fontos (lenne) a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Amennyiben a krónikus betegségeket még időben felismerik, akkor azok jelentős részben jól kezelhetők.

Tudom, hogy napjaink rohanó világába egyre nehezebb beilleszteni a rendszeres testmozgást, de napi 20-30 perc vagy heti háromszori testedzés valljuk be: megoldható lenne, mindez csak a hozzáállásunkon és az akaratunkon múlik!

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.