Menü

Civilizációs betegségeink

A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Elnevezésükből adódóan a fejlődő civilizációval és az ezzel járó életmódbeli tényezők változásával járó betegségekről van szó.

Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?

A civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, melyeknek előfordulása gyakoribb az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A civilizációs betegségek évente 41 millió halálesetért felelnek, ami a világon az egy év alatt bekövetkező halálesetek 74 százalékát teszik ki. Kialakulásukban a genetikai hajlam mellett jelentős szerepet játszik az egészségtelen életmód (főként a helytelen táplálkozást értjük alatta, a mozgásszegény életmódot, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, illetve a stresszfaktorokat) és a környezeti tényezőket. (pl. munkahelyi ártalom: vegyszerek, gázok, por)

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség tartoznak.

A cukorbetegség ma már sajnos népbetegség!

A betegség krónikus anyagcsere-probléma, mely akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy nem termel eleget a vércukorháztartást szabályozó inzulin nevű hormonból (ez az 1-es típusú cukorbetegség), vagy ha a szervezetnek magára az inzulinra adott válaszreakciója szenved károsodást (ez pedig a 2-es típusú cukorbetegség). Nemcsak azért veszélyes ez az állapot, mert az alacsony vagy a túlzottan magas vércukorszint életveszélyes, hanem mert további krónikus betegségek kialakulásához is vezethet.

A leggyakoribb civilizációs betegségek közé tartoznak a krónikus légúti betegségek és az asztma. Mindegyik a légutakat és a tüdő szöveteit károsítja. Kockázati tényezőik közé tartoznak a dohányzás és a légszennyezés.

Mit tehetünk a civilizációs betegségek elkerülése érdekében?

E betegségek kezelése tekintetében nincs egységes irányelv. Általában élethosszig tartó gyógyszeres terápiát és az életmódbeli tényezők megváltoztatását javasolják. Legfontosabb, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, ez pedig életmódváltoztatással és egészségtudatos élettel érhető el.

Megelőzhetők a daganatos megbetegedések!

Ezek elterjedése világszerte növekvő problémát jelent, pedig e problémák sokszor az életmódbeli tényezőkön is múlnak. Az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett kiemelten fontos (lenne) a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Amennyiben a krónikus betegségeket még időben felismerik, akkor azok jelentős részben jól kezelhetők.

Tudom, hogy napjaink rohanó világába egyre nehezebb beilleszteni a rendszeres testmozgást, de napi 20-30 perc vagy heti háromszori testedzés valljuk be: megoldható lenne, mindez csak a hozzáállásunkon és az akaratunkon múlik!

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.