Menü

Karácsonyra való lelki ráhangolódás

Ma már képtelenség stressz nélkül élni: „stresszesek vagyunk, sok most a stressz, stressz miatt fáj a fejem” – mondogatjuk gyakorta. De az már nem olyan egyértelmű, hogy a stressz alapvetően nem rossz, sőt! A mindennapi szótárunkban a stressz, mint negatív kifejezés van jelen, akkor használjuk, ha túlgondoljuk, kilengünk, szétszakadunk. Ennek ellenére a stressznek létezik pozitív aspektusa is, az úgynevezett eustressz vagy jó stressz.

A karácsonyi készülődésben abszolút benne van ez is. A várakozás öröme, a zenehallgatás, hangolódás izgatottságot vált ki. Aktivizáljuk magunkat, bevonódunk és inkább kihívásként tekintünk az előttünk álló feladatokra, semmint elvárásként.

Az év ezen időszaka különösen misztikus hangulatot hordoz magában. Az Advent többeknek egy bizonyos leltározási formát is jelent, amikor számot adnak-vesznek az elmúlt egy évükről. Eseményekre, cselekedetekre, ígéretekre vonatkozóan ( restanciák, elmulasztott dolgok, elfáradt próbálkozások, melyek sehová sem vezetnek), és így tovább. Egyre inkább hallani tudatosabb körökben, hogy az elektronikai szemeteinktől sem árt megválnunk az év vége közeledtével, a postaládánkban felgyülemlett trollkodó kéretlen leveleket, illetve az érvényüket vesztett telefonszámokat illetőleg. Ugyanígy a romboló kapcsolatokat és az energiavámpírokat is kiboríthatjuk a szemeteinkkel együtt a kukába az idén.

Miért kéne milliókat költeni a csili-vili, műanyag, ám kissé személytelen díszítő elemekre, amikor úton-útfélen hozzájuthatunk a természet adta kincsekhez, tobozokhoz, levelekhez, ágakhoz? Ne feledkezzünk meg a citrusokról sem, hiszen a radiátoron száradó narancs és citromkarikák azon felül, hogy ablakdíszként és a fenyőfán is igencsak dekoratívak, finom illatukkal kellemes atmoszférát létrehozni az otthonokban.

A nagy készülődés közepette a testi-lelki harmonizálásra is jó, ha figyelünk. Egy lágy - akár karácsonyi hangulatú – dallam hallgatásával, édes-narancs, grépfrút, mandarin, szegfűszeg és kardamom illatokat párologtatva könnyen egyensúlyba hozhatjuk magunkat. Mentális vonalon is erősen ajánlott a töltődés, a ráhangolódás. A holisztikus orvoslásban a negatív gondolatokra hatékony gyógyírként ajánlják a fényterápiát, erdőfürdőt.

Minél többet sétálunk a természetben, annál inkább elcsendesedünk, és szinte észrevétlenül feltöltődünk, miközben az egészségünkért is teszünk.

A saját készítésű ajándékokkal pedig még mindig a legnagyobb örömöt okozhatjuk szeretteinknek, hiszen ezzel is időt és figyelmet szentelünk nekik; és ebből a két dologból van napjainkban a legkevesebb. Gondoljátok csak el, hogy baráti-családi társaságban, csillagánizs illatba burkolózva micsoda élmény lesz a készülődés, miközben a szívünk megtelik szeretettel. Mert adni nagyon is jó dolog!

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.