Menü

Iskolai adventi sütivásár – szabad vagy nem?

Általános iskolai szülői munkaközösségünkben sokszor felvetődik a kérdés, hogy a már hagyománynak számító iskolai adventi sütivásáron szabad-e házisüteményt árulni. Legális ez egyáltalán? Ennek kutakodtam kicsit utána.

Köztudott, hogy a házi sütinek nincs párja! Az adventi időszakban pedig különösen jólesik néhány finom házi édesség, így a szülői munkaközösségek által szervezett iskolai és óvodai jótékonysági sütivásárok legnépszerűbb portékái a sütemények.

A sütés-főzés és árusítás a közösségnek jó buli, a befolyt összeg pedig a gyerekeknek megy, azonban ez a tevékenység számos adózási és élelmiszer-biztonsági kérdést is felvet.

Az SZMK-vásárok létkérdéssé váltak az intézmények számára, mert az így befolyt összegből az iskola és/vagy a szülői munkaközösség az általuk fontosnak tartott módon gazdálkodhat. Sok osztály ebből megy kirándulni, színházba és egyéb közösségi programokra, de fordíthatják az összeget eszközfejlesztésre, óvodai játékokra, sporteszközökre is.

A kérdés azonban az, hogy lehet-e, szabályos-e egyáltalán sütivásárt tartani? Ha igen, milyen feltételekkel? Ki mondja meg, mennyibe kerülhet a sütemény és kell-e számlát adni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) útmutatásai alapján a következő információk fontosak lehetnek. A hatóság válasza a következő:

Van-e bejelentési kötelezettsége az intézménynek vagy a szülői munkaközösségnek, ha sütivásárt akar tartani?

Nincs. Az eseményeket sem a NAV-nak, sem a Nébihnek nem kell bejelenteni sem előre, sem utólag. A sütivásárok élelmiszer-biztonsági szempontból a vendéglátóipari termékek előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet alapján a kivételek közé tartoznak, így magánszemélyek által, alkalmi jelleggel szabályosnak tekinthetők, azonban bizonyos körülmények egyidejű fennállása esetén a rendezvénynek lehet a rendvédelmi szerveket érintő bejelentési kötelezettsége.

Keletkezik-e adózási kötelezettsége a szülői munkaközösségnek, az intézménynek vagy akár egyénileg a szülőknek?

Az SZMK-nak vagy a sütivásárt szervező szülőknek nincs adófizetési vagy bármilyen más adókötelezettségük. Az szja-törvény szerint az értékesítésből származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Mivel jótékonyságról van szó, így nem feltételezhető az üzletszerűség, illetve rendszeresség sem merül fel, így az árusító szülőknek számlát vagy nyugtát kiállítania, áfát fizetnie sem kell.

Mi a helyzet a beárazással?

A közhiedelemmel ellentétben árakat megszabni is lehet, sőt, ügyviteli szempontból jobban járnak azok a szülői munkaközösségek, amelyek nem tetszőleges összegű adományt, hanem általuk meghatározott árat kérnek az egyes termékekért.

Mivel adományozásról van szó, így a kihelyezett adományládához mi magunk nem nyúlunk, pénzt nem veszünk el és nem adunk vissza, így a vásárlók/adományozók a megfelelő összeget a kihelyezett ládákba helyezhetik el.

Milyen élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelnie egy-egy sütivásárnak?

A Nébih szakértői hangsúlyozzák, hogy a süteményvásárokon elengedhetetlen az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok szem előtt tartása, a megfelelő körültekintés és gondosság. Emellett a fogyasztókat minden esetben egyértelműen és jól látható módon tájékoztatni kell arról, hogy az ételeket magánszemélyek, magánháztartásokban készítették, így az ételek készítőit, valamint az ételkészítési folyamatot az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok nem ellenőrzik.

Mire kell fokozottan figyelniük egy sütivásár szervezőinek?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai azt javasolják a szervezőknek, hogy minden esetben gondosan válasszák meg a kínált sütemények elkészítésének és kínálásának helyszínét, emellett kerüljenek minden lehetséges szennyezési forrást.

Továbbá kerülendők a nem hőkezelt – például nyers tojást tartalmazó – sütemények, krémes, illetve gyorsan romló édességek. Fontos a személyes higiénia és a közreműködő szülők egészségi állapota is.

Kapcsolódó kérdés, hogy lehet-e sütit, tortát bevinni az óvodába, bölcsődébe? Vihetnek a szülők házi süteményt a suli- vagy ovibulikra?

Nos, nem tilos sütit vinni az iskolába, óvodába. Jogszabály ugyan nem tiltja a házi készítésű sütemények közintézményekbe, gyermekintézményekbe való bevitelét, de az oktatási-nevelési intézmény felelős döntése, hogy beengedi-e az ellenőrizetlen háztartásokból származó otthoni készítményeket, vagy sem-olvasható a Nébih közösségi oldalán.

A hivatal nem támogatja az ötletet. A gyermekintézményekbe házi, otthon készített sütemények bevitele, közös fogyasztása élelmiszerbiztonsági szempontból még alkalmilag sem támogatható, mégpedig annak ellenőrizetlensége, követhetetlensége, és mindezekből fakadó kockázatai miatt. Ha az adott intézmény mégis megengedi a házi sütemények bevitelét, akkor az álláspontjuk szerint tájékoztatnia kell a szülőket a lehetséges kockázatokról.

Boldog és biztonságos sütivásárt és tortázást kívánunk mindenkinek!

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Ősz a kertben – a csendes álom ideje

A hűvös napok érkezésével az udvar is átváltozik. A harsány nyári színek helyét átveszik a szürkésebb árnyalatok, a virágágyások fölött pedig ott lebeg a nyugalom látszata. Sokan ilyenkor hajlamosak elengedni a kültéri munkát, mondván úgyis vége a szezonnak. Pedig éppen ilyenkor dől el, milyen lesz tavasszal a kert, hiszen a minőségi gondoskodás minden percét visszaadja a környezetünk.