Menü

Iskolai adventi sütivásár – szabad vagy nem?

Általános iskolai szülői munkaközösségünkben sokszor felvetődik a kérdés, hogy a már hagyománynak számító iskolai adventi sütivásáron szabad-e házisüteményt árulni. Legális ez egyáltalán? Ennek kutakodtam kicsit utána.

Köztudott, hogy a házi sütinek nincs párja! Az adventi időszakban pedig különösen jólesik néhány finom házi édesség, így a szülői munkaközösségek által szervezett iskolai és óvodai jótékonysági sütivásárok legnépszerűbb portékái a sütemények.

A sütés-főzés és árusítás a közösségnek jó buli, a befolyt összeg pedig a gyerekeknek megy, azonban ez a tevékenység számos adózási és élelmiszer-biztonsági kérdést is felvet.

Az SZMK-vásárok létkérdéssé váltak az intézmények számára, mert az így befolyt összegből az iskola és/vagy a szülői munkaközösség az általuk fontosnak tartott módon gazdálkodhat. Sok osztály ebből megy kirándulni, színházba és egyéb közösségi programokra, de fordíthatják az összeget eszközfejlesztésre, óvodai játékokra, sporteszközökre is.

A kérdés azonban az, hogy lehet-e, szabályos-e egyáltalán sütivásárt tartani? Ha igen, milyen feltételekkel? Ki mondja meg, mennyibe kerülhet a sütemény és kell-e számlát adni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) útmutatásai alapján a következő információk fontosak lehetnek. A hatóság válasza a következő:

Van-e bejelentési kötelezettsége az intézménynek vagy a szülői munkaközösségnek, ha sütivásárt akar tartani?

Nincs. Az eseményeket sem a NAV-nak, sem a Nébihnek nem kell bejelenteni sem előre, sem utólag. A sütivásárok élelmiszer-biztonsági szempontból a vendéglátóipari termékek előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet alapján a kivételek közé tartoznak, így magánszemélyek által, alkalmi jelleggel szabályosnak tekinthetők, azonban bizonyos körülmények egyidejű fennállása esetén a rendezvénynek lehet a rendvédelmi szerveket érintő bejelentési kötelezettsége.

Keletkezik-e adózási kötelezettsége a szülői munkaközösségnek, az intézménynek vagy akár egyénileg a szülőknek?

Az SZMK-nak vagy a sütivásárt szervező szülőknek nincs adófizetési vagy bármilyen más adókötelezettségük. Az szja-törvény szerint az értékesítésből származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Mivel jótékonyságról van szó, így nem feltételezhető az üzletszerűség, illetve rendszeresség sem merül fel, így az árusító szülőknek számlát vagy nyugtát kiállítania, áfát fizetnie sem kell.

Mi a helyzet a beárazással?

A közhiedelemmel ellentétben árakat megszabni is lehet, sőt, ügyviteli szempontból jobban járnak azok a szülői munkaközösségek, amelyek nem tetszőleges összegű adományt, hanem általuk meghatározott árat kérnek az egyes termékekért.

Mivel adományozásról van szó, így a kihelyezett adományládához mi magunk nem nyúlunk, pénzt nem veszünk el és nem adunk vissza, így a vásárlók/adományozók a megfelelő összeget a kihelyezett ládákba helyezhetik el.

Milyen élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelnie egy-egy sütivásárnak?

A Nébih szakértői hangsúlyozzák, hogy a süteményvásárokon elengedhetetlen az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok szem előtt tartása, a megfelelő körültekintés és gondosság. Emellett a fogyasztókat minden esetben egyértelműen és jól látható módon tájékoztatni kell arról, hogy az ételeket magánszemélyek, magánháztartásokban készítették, így az ételek készítőit, valamint az ételkészítési folyamatot az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok nem ellenőrzik.

Mire kell fokozottan figyelniük egy sütivásár szervezőinek?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai azt javasolják a szervezőknek, hogy minden esetben gondosan válasszák meg a kínált sütemények elkészítésének és kínálásának helyszínét, emellett kerüljenek minden lehetséges szennyezési forrást.

Továbbá kerülendők a nem hőkezelt – például nyers tojást tartalmazó – sütemények, krémes, illetve gyorsan romló édességek. Fontos a személyes higiénia és a közreműködő szülők egészségi állapota is.

Kapcsolódó kérdés, hogy lehet-e sütit, tortát bevinni az óvodába, bölcsődébe? Vihetnek a szülők házi süteményt a suli- vagy ovibulikra?

Nos, nem tilos sütit vinni az iskolába, óvodába. Jogszabály ugyan nem tiltja a házi készítésű sütemények közintézményekbe, gyermekintézményekbe való bevitelét, de az oktatási-nevelési intézmény felelős döntése, hogy beengedi-e az ellenőrizetlen háztartásokból származó otthoni készítményeket, vagy sem-olvasható a Nébih közösségi oldalán.

A hivatal nem támogatja az ötletet. A gyermekintézményekbe házi, otthon készített sütemények bevitele, közös fogyasztása élelmiszerbiztonsági szempontból még alkalmilag sem támogatható, mégpedig annak ellenőrizetlensége, követhetetlensége, és mindezekből fakadó kockázatai miatt. Ha az adott intézmény mégis megengedi a házi sütemények bevitelét, akkor az álláspontjuk szerint tájékoztatnia kell a szülőket a lehetséges kockázatokról.

Boldog és biztonságos sütivásárt és tortázást kívánunk mindenkinek!

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.