Menü

Kik szenvednek társfüggőségben?

A társfüggőség egy másik embernek, a másik véleményének való kóros alárendeltség. Függőség ez is, amely lehetetlenné teszi az egyenlőségen alapuló emberi kapcsolatok kialakítását. A társfüggő személy másoktól teszi függővé önértékelését, véleményét, hangulatát, problémái miatt másokat okol, nem vállalja a felelősséget a tetteiért.

A társfüggőség következménye egyfajta manipuláció, amit a másik fél kihasználhat, hiszen a társfüggőséghez két ember kell. A társfüggős viselkedés megakadályozza az egészséges és egyenrangú emberi kapcsolatok kialakítását.

Mi lehet a társfüggőség oka? Mitől alakul ki?

Lehet egy gyermekkori trauma következménye, hiszen, ha egy gyermek élete kezdetén függ a szüleitől, különösen édesanyjától, ha pedig a gyermek ezt nem kapja meg, folyamatosan keresni fogja, felnőttként is.

Ezért lehet e társfüggőség oka gyerekkori trauma, mely akadályozhat a felnövés, a felnőtté válás folyamatában. A társfüggő személy tehát azt várja a másik embertől, amit gyermekként szüleitől nem kapott meg.

Társfüggő vagyok? Miről ismerhető fel?

A társfüggő ember nem akarja felvállalni a teljes felelősséget véleményéért, érzéseiért, tetteiért, életéért, hanem inkább másoktól függ. Nem önmaga alapján, hanem mindig mások és a körülmények által határozza meg magát.

Önbizalomhiányos, átteszi a felelősséget is a másikra, ezenkívül jellemző rá a megfelelési kényszer. Mivel nem tud kapcsolatai nélkül élni, ezért mindent megtesz azért, hogy ezek fennmaradjanak, ettől válik manipulálhatóvá, befolyásolhatóvá.

Társfüggő az, akinek mások figyelmére, jóváhagyására van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát, ha folyton másoknak akar megfelelni, ha nincs saját akarata, ha bizonyítani akarja folyton, hogy ő is értékes ember, ha nem tartja magát elég jónak és aggódik kapcsolatai elvesztéséért. A társfüggők egyik rossz kapcsolatból a másikba lépnek

A társfüggő társadalom sajnos kulturális jelenség. A mai kor embere számára a társfüggő gondolkodás- és viselkedésminták olyannyira természetesek és maguktól értetődnek, hogy általában fel sem ismeri az említett problémát. Az előfordulási gyakoriságok nem ismertek, de tapasztalati alapon ki lehet jelenteni, hogy a nők veszélyeztetettebbek. Ennek hátterében valószínűleg régi, férfiaknak alárendelt szerepükből áll.

Hogyan kezelhető ez a betegség, függőség?

A kezelés minden esetben pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia, mely hosszú folyamat, gyakran több hónapig, évekig is eltarthat. A megelőzés a legjobb megoldás: a jó szülői kapcsolat, a szeretet, az önállóságra való nevelés és a gyerek önbizalmának erősítése.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.