A karzsibbadás okai
- Dátum: 2024.12.27., 16:25
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- érzékszervi zavar, fájdalom, gerinc, ideg, idegkárosodás, kardiológia, karzsibbadás, mozgásszervi, pajzsmirigy, végtagzsibbadás, vitaminhiány
A karzsibbadás a kar és a kéz bizonyos részeinek érzékszervi zavara, amelyet bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy érzéketlenség kísérhet. A zsibbadás általában akkor fordul elő, amikor a kar beidegzéséért felelős ideg károsodik, vagy valamilyen oknál fogva nyomás, kompresszió alá kerül.
A kar különböző okok miatt zsibbadhat, fájhat, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. A zsibbadás gyakori panasz, és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fájdalom jellegét. A tartósan fennálló zsibbadást mert akár súlyos betegségeket is előre jelezhet.
Milyen okai lehetnek a végtagzsibbadásnak?

Gyakori, hogy rossz testtartás miatt a testrész elgémberedik, és zsibbadni kezd a kar, akár tartósan is, azonban a zsibbadás idegkárosodásra is utalhat, akár a lábban, akár a karban jelentkezik. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy-rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány.
Többek között az alábbi betegségek és állapotok jöhetnek szóba:
Traumák: egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, amely hosszabb távon neuropátiát okoz.
Idegkárosodás: mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.
Vérkeringési zavarok: érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is állhat a háttérben.
Polineuropátiák: gyakran cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy alkoholizmus miatt alakul ki idegkárosodás.
Hiányállapotok: többek között a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1- és a B12-vitaminhiány is okozhatja a panaszokat.
Fertőzések: az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális betegségek (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.

Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a daganatos betegségek, a szklerózis multiplex (SM) vagy a Parkinson-kór. A zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőjét is be kell vonni.
Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatók, a nagylaborvizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang segíthet az okok feltárásában – ismerteti a szakember.
Mikor kell mentőt hívni?
A magyar népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. A figyelmeztető tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.
Ha erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó, szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt!

A zsibbadás a porckorongsérv egyik tünete is lehet!
Mi okozhat porckorongsérvet?
A rendszeres hajolgatás, a túl sok ülés, valamint a nyak esetében a túl sok telefon-nézegetés, amit "sms-nyaknak" is neveznek, a helytelen testtartás mind-mind növelik a gerincoszlopra nehezedő nyomást, vagyis a csigolyák között lévő porcok és szalagok terhelését. Nagyban hozzájárul a panaszok kialakulásához, ha helytelen életmódot folytatunk, ha plusz súllyal küzdünk, és keveset mozgunk.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?