Menü

A karzsibbadás okai

A karzsibbadás a kar és a kéz bizonyos részeinek érzékszervi zavara, amelyet bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy érzéketlenség kísérhet. A zsibbadás általában akkor fordul elő, amikor a kar beidegzéséért felelős ideg károsodik, vagy valamilyen oknál fogva nyomás, kompresszió alá kerül.

A kar különböző okok miatt zsibbadhat, fájhat, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. A zsibbadás gyakori panasz, és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fájdalom jellegét. A tartósan fennálló zsibbadást mert akár súlyos betegségeket is előre jelezhet.

Milyen okai lehetnek a végtagzsibbadásnak?

Gyakori, hogy rossz testtartás miatt a testrész elgémberedik, és zsibbadni kezd a kar, akár tartósan is, azonban a zsibbadás idegkárosodásra is utalhat, akár a lábban, akár a karban jelentkezik. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy-rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány.

Többek között az alábbi betegségek és állapotok jöhetnek szóba:

Traumák: egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, amely hosszabb távon neuropátiát okoz.

Idegkárosodás: mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.

Vérkeringési zavarok: érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is állhat a háttérben.

Polineuropátiák: gyakran cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy alkoholizmus miatt alakul ki idegkárosodás.

Hiányállapotok: többek között a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1- és a B12-vitaminhiány is okozhatja a panaszokat.

Fertőzések: az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális betegségek (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.

Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a daganatos betegségek, a szklerózis multiplex (SM) vagy a Parkinson-kór. A zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőjét is be kell vonni.

Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatók, a nagylaborvizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang segíthet az okok feltárásában – ismerteti a szakember.

Mikor kell mentőt hívni?

A magyar népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. A figyelmeztető tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.

Ha erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó, szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt!

A zsibbadás a porckorongsérv egyik tünete is lehet!

Mi okozhat porckorongsérvet?

A rendszeres hajolgatás, a túl sok ülés, valamint a nyak esetében a túl sok telefon-nézegetés, amit "sms-nyaknak" is neveznek, a helytelen testtartás mind-mind növelik a gerincoszlopra nehezedő nyomást, vagyis a csigolyák között lévő porcok és szalagok terhelését. Nagyban hozzájárul a panaszok kialakulásához, ha helytelen életmódot folytatunk, ha plusz súllyal küzdünk, és keveset mozgunk.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?