Menü

A karzsibbadás okai

A karzsibbadás a kar és a kéz bizonyos részeinek érzékszervi zavara, amelyet bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy érzéketlenség kísérhet. A zsibbadás általában akkor fordul elő, amikor a kar beidegzéséért felelős ideg károsodik, vagy valamilyen oknál fogva nyomás, kompresszió alá kerül.

A kar különböző okok miatt zsibbadhat, fájhat, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. A zsibbadás gyakori panasz, és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fájdalom jellegét. A tartósan fennálló zsibbadást mert akár súlyos betegségeket is előre jelezhet.

Milyen okai lehetnek a végtagzsibbadásnak?

Gyakori, hogy rossz testtartás miatt a testrész elgémberedik, és zsibbadni kezd a kar, akár tartósan is, azonban a zsibbadás idegkárosodásra is utalhat, akár a lábban, akár a karban jelentkezik. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy-rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány.

Többek között az alábbi betegségek és állapotok jöhetnek szóba:

Traumák: egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, amely hosszabb távon neuropátiát okoz.

Idegkárosodás: mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.

Vérkeringési zavarok: érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is állhat a háttérben.

Polineuropátiák: gyakran cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy alkoholizmus miatt alakul ki idegkárosodás.

Hiányállapotok: többek között a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1- és a B12-vitaminhiány is okozhatja a panaszokat.

Fertőzések: az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális betegségek (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.

Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a daganatos betegségek, a szklerózis multiplex (SM) vagy a Parkinson-kór. A zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőjét is be kell vonni.

Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatók, a nagylaborvizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang segíthet az okok feltárásában – ismerteti a szakember.

Mikor kell mentőt hívni?

A magyar népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. A figyelmeztető tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.

Ha erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó, szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt!

A zsibbadás a porckorongsérv egyik tünete is lehet!

Mi okozhat porckorongsérvet?

A rendszeres hajolgatás, a túl sok ülés, valamint a nyak esetében a túl sok telefon-nézegetés, amit "sms-nyaknak" is neveznek, a helytelen testtartás mind-mind növelik a gerincoszlopra nehezedő nyomást, vagyis a csigolyák között lévő porcok és szalagok terhelését. Nagyban hozzájárul a panaszok kialakulásához, ha helytelen életmódot folytatunk, ha plusz súllyal küzdünk, és keveset mozgunk.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.