Az újévi fogadalmak pszichológiája
- Dátum: 2024.12.29., 09:59
- Majernyik Szilvia
- képek: pexels
- célkitűzés, egészség, életmódváltás, leszokás, mentális egészség, szilveszter
Az újévi fogadalmak fogalma sokak számára ismerős lehet, az év végéhez közelítve sokszor teszünk magunk elé célkitűzéseket, amelyeket az elkövetkező időszakban szeretnénk megvalósítani. Ezeket azonban sokszor az ünnepek adta sok szabadidő és motiváló környezet inspirálja, és a statisztikák szerint a valóságban a fogadalmakat tevő emberek fele, már az első néhány hétben lemond ezekről az elképzelésekről. Ennek az egyszerű feladásnak több oka is lehet, amelyeket hogyha megfejtünk, akkor megvan a lehetőségünk arra, hogy reálisabb célokat tűzzünk ki magunk elé és teljesíteni is tudjuk azokat.

A leggyakrabban az a probléma, hogy túl nagy célokat tűzünk ki magunk elé, és túl kevés időt hagyunk a megvalósításra. Az egyik népszerű példa erre az edzéssel, illetve fogyással kapcsolatos fogadalmak. Ezek egyrészt könnyen dugába dőlhetnek amiatt, hogy hozzáértő segítsége nélkül állunk neki kondiba járni, esetleg olyan célokat tűzünk ki magunk elé, amelyek megvalósítása lehetetlen, és nem fér bele a normális napirendünkbe, ilyen lehet például a mindennapos edzés.
Az is lehetséges, hogy maga a fogadalom túl általános, nincs egy konkrét, elképzelhető változás a végén, ami miatt nem lesz elég motiváló, így könnyen elhagyhatjuk a mindennapjainkból. Másrészt a legtöbb sportolási lehetőséget nem télen érdemes elkezdeni, hiszen a testünknek a hidegben futni, vagy más kinti tevékenységet végezni sokkal megterhelőbb, mint például a tavaszi időjárásban.
Érdemes lehet keresni egy társat ezekhez a kihívásokhoz, vagy változásokhoz, lehetőleg valaki olyat, akivel napi szinten találkozunk, akár együtt is élünk, hiszen sokszor motiválóbban tud hatni, ha látjuk, hogy a környezetünk is változik és vannak olyan emberek, akik szintén tartják az elhatározásuk lendületét. Másik személyek bevonásával a visszacsatolást is könnyebben megkaphatjuk, olyan emberek látják a fejlődésünket, akik tudják korábban hogyan vezettük az életünket.

Fontos, hogy a kitűzött céljaink elérése felé apró lépésekben haladjunk, ne akarjuk, hogy az egész életünk egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozzon. Kisebb mérföldköveket kell magunk elé célként kitűzni például, ha a dohányzásról, vagy egyéb káros szenvedélyről szeretnénk végleg lemondani, akkor ne azonnal vonjuk meg magunktól ezeket, mert akkor sóvárogni fogunk, hanem hétről hétre csökkentsük az adagunkat és folyamatában váljunk meg ezektől a szokásoktól.
Amennyiben sikert érünk el, esetleg már legalább egy két hónap eltelt január óta, mindenképp ünnepeljük meg, hogy eddig eljutottunk. Készítsünk fényképeket a változásról, ha dokumentálható fogadalmunk van, esetleg egy videónaplót, miként változott meg az életünk, de akár a tradicionális írott formátumú naplóvezetésnél is maradhatunk. Ezek mind segítenek abban, hogy ne érezzük azt, nem értünk el semmiféle változást. Ne féljünk az újévi fogadalmaktól, ha megvalósíthatóvá tesszük azokat, akkor egy rendkívül kellemes és fejlődéssel teli 2025-nek nézhetünk elébe!
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?