Menü

Mit csinál a csontkovács? Veszélyes is lehet?

A csontkovács feladata, hogy a vázrendszerben bekövetkezett hibákat felismerje és kijavítsa. A csontkovács a gerinccel, a könyökkel, a vállal, a térddel és a csípővel foglalkozik, persze mellékhatások nélkül. Ma megyek hozzá, már másodszor, gondoltam kicsit utánajárok, milyen szakemberek ők.

Lehet veszélyes a csontkovácsolás? Ha igen miért? Milyen problémákkal lehet hozzáfordulni?

Derékpanaszok, nyak-, vagy végtagfájdalom, ezekkel kerestem fel a szakembert, ám mielőtt az adott problémával felkeresnénk egy csontkovácsot, érdemes tudni, hogy az általa alkalmazott kezelés rendkívül veszélyes is lehet, ilyen kezelést ugyanis csak orvos vagy főiskolát végzett gyógytornász végezhet!

Mit is csinál tulajdonképpen a csontkovács?

A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval – úgynevezett „ropogtatással” – kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára: csonttörés, keringési zavar, bénulás alakulhat ki, sőt akár életveszélyes is lehet az eljárás.

A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő, ezért fontos a megfelelően szakképzett szakembert választani.

Kik fordulnak általában csontkovácshoz?

A páciensek 50 százaléka általában derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordul csontkovácshoz, a többiek pedig pusztán egészségfelmérési céllal keresik fel a szakembert.

Kiből lehet csontkovács?

Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező, ezzel szemben a manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés.

Mi a különbség a manuálterápia és a csontkovácsolás között?

A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére, valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek. Fő céljai többek között az adott mozgásszervi funkció javítása, a visszafordítható funkcionális problémák kezelése, az izomegyensúly helyreállítása, továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.

A szakértők szerint egyes manuál terápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.

A csontkovács hirtelen manipulációval próbálja kezelni a fájdalmas területet., komoly kockázatokat jelenthet, mint például csonttörés vagy életveszélyes szövődmények. A kiropraktikai kezelések rejtett kockázatokkal járhatnak, és a csontkovácsok gyakran nem adnak tájékoztatást a kockázatokról. A manuálterápiát sokkal biztonságosabbnak és összetettebbnek tartják.

Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?

A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.

„A karma majd elintézi” – valóban mit is jelent?

„Mindenki azt kapja vissza, amit másokkal tesz- ez biztosan a karma”. Valóban mit is takar ez az egész elgondolás?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.