Menü

Mit csinál a csontkovács? Veszélyes is lehet?

A csontkovács feladata, hogy a vázrendszerben bekövetkezett hibákat felismerje és kijavítsa. A csontkovács a gerinccel, a könyökkel, a vállal, a térddel és a csípővel foglalkozik, persze mellékhatások nélkül. Ma megyek hozzá, már másodszor, gondoltam kicsit utánajárok, milyen szakemberek ők.

Lehet veszélyes a csontkovácsolás? Ha igen miért? Milyen problémákkal lehet hozzáfordulni?

Derékpanaszok, nyak-, vagy végtagfájdalom, ezekkel kerestem fel a szakembert, ám mielőtt az adott problémával felkeresnénk egy csontkovácsot, érdemes tudni, hogy az általa alkalmazott kezelés rendkívül veszélyes is lehet, ilyen kezelést ugyanis csak orvos vagy főiskolát végzett gyógytornász végezhet!

Mit is csinál tulajdonképpen a csontkovács?

A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval – úgynevezett „ropogtatással” – kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára: csonttörés, keringési zavar, bénulás alakulhat ki, sőt akár életveszélyes is lehet az eljárás.

A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő, ezért fontos a megfelelően szakképzett szakembert választani.

Kik fordulnak általában csontkovácshoz?

A páciensek 50 százaléka általában derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordul csontkovácshoz, a többiek pedig pusztán egészségfelmérési céllal keresik fel a szakembert.

Kiből lehet csontkovács?

Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező, ezzel szemben a manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés.

Mi a különbség a manuálterápia és a csontkovácsolás között?

A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére, valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek. Fő céljai többek között az adott mozgásszervi funkció javítása, a visszafordítható funkcionális problémák kezelése, az izomegyensúly helyreállítása, továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.

A szakértők szerint egyes manuál terápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.

A csontkovács hirtelen manipulációval próbálja kezelni a fájdalmas területet., komoly kockázatokat jelenthet, mint például csonttörés vagy életveszélyes szövődmények. A kiropraktikai kezelések rejtett kockázatokkal járhatnak, és a csontkovácsok gyakran nem adnak tájékoztatást a kockázatokról. A manuálterápiát sokkal biztonságosabbnak és összetettebbnek tartják.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?