Fiatalkori demencia
- Dátum: 2025.01.25., 09:38
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- demencia, feledékenység, keringés, memóriazavar, szaglásvesztés
A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.
Amikor feledékenyek vagyunk, az egy normális dolog, okozhatja stressz, fáradtság, vagy figyelmetlenség is. Az idő múlásával az agyi idegsejtek száma jelentősen csökken, így nem csoda, hogy minél idősebb az ember, annál nehezebben jegyez meg valamit. Akkor, amikor ez már nem egy természetes állapot, hanem súlyosabb formát ölt, akkor demenciára is gondolhatunk, mely egy agyi leépülés folyamat. A kifejezés több tünetegyüttest foglal magába, viszont, ami a legjellemzőbb, hogy legfőképp a rövidtávú memória hirtelen hanyatlásnak indul, illetve az agy kérgének működésében zavar keletkezik. Egy korábbi cikkemben már bővebben kifejtettem, hogy mit lehet tudni erről a betegségről, ezt itt találod:

https://hajraegeszseg.hu/cikk/2023-06-27/demencia-a-szellemi-frissesseg-romlasa
Vannak olyan esetek, amikor ez a betegség nem időskorban, hanem kifejezetten fiatal korban jelentkezik, ezt nevezzük fiatalkori demenciának. Ennél a betegségnél sokkal magasabb a genetikai öröklődés lehetősége, mely a további utódoknál is felmerülhet. A különbség az időskori és a fiatalkori demencia eseteiben az, hogy a fiatal szervezet strapabíróbb, nem feltétlenül társulnak hozzá másfajta betegségek, például keringési zavarok, vagy a szív- és érrendszert érintő megbetegedések, ellenben más tünetek igen. Sokszor megfigyelhető, hogy a betegek nehezen tartják meg egyensúlyukat, és/vagy zsibbadnak és gyengék végtagjaik.
Minden esetben nagyon fontos a betegség korai felismerése, mivel ebben ilyenkor orvosi segítséggel a tüneteket lehet enyhíteni, illetve szerencsésebb esetben szinte teljesen visszaszorítani. Jelenleg sajnos még nincs gyógymód a kór teljes kezelésére, ellenben specifikus terápiákkal szinten lehet tartani. Vannak bizonyos tünetek, melyre odafigyelve, gyorsabb a felismerés. Ide tartozik a szaglás elvesztése, mely egy neurodegeneráció és hihetetlen, de minden más tünetnél évekkel előbb jelentkezhet. Azon agyi régiók, melyek az alvásért felelősek, is sérülhetnek, így alvászavarok is gyakran jelentkezhetnek.

Az autóvezetési képesség romlása is jel lehet, ez egy kognitív (gondolkodási) zavar, ami súlyosabb következményeket is hozhat magával. Például az illető nem tudja, hogy hogyan kell használni egy körforgalmat. A személyiség megváltozása is árulkodó, sokkal zárkózottabbá válnak a demensek, ez azért is lehet, mert környezetük érzékeli a betegséggel járó változásokat és azokat nem tudják megfelelően kezelni. A terápia általában gyógyszerrel történik, ellenben a betegség maga nem gyógyítható, csupán a rohamos leépülés lassítható vele, mellyel egy jobb életkörülményt lehet teremteni. Fontos a magatartás terápia és a beszédképesség és memória szinten tartása is.
A fiatalkori demencia tünetei szinte ugyanazok, mint az időskorban jelentkező társának, ellenben az időben felfedezett tüneteket orvosi segítséggel nagyobb eséllyel lehet akár visszaszorítani is.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.