Menü

Fiatalkori demencia

A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.

Amikor feledékenyek vagyunk, az egy normális dolog, okozhatja stressz, fáradtság, vagy figyelmetlenség is. Az idő múlásával az agyi idegsejtek száma jelentősen csökken, így nem csoda, hogy minél idősebb az ember, annál nehezebben jegyez meg valamit. Akkor, amikor ez már nem egy természetes állapot, hanem súlyosabb formát ölt, akkor demenciára is gondolhatunk, mely egy agyi leépülés folyamat. A kifejezés több tünetegyüttest foglal magába, viszont, ami a legjellemzőbb, hogy legfőképp a rövidtávú memória hirtelen hanyatlásnak indul, illetve az agy kérgének működésében zavar keletkezik. Egy korábbi cikkemben már bővebben kifejtettem, hogy mit lehet tudni erről a betegségről, ezt itt találod:

https://hajraegeszseg.hu/cikk/2023-06-27/demencia-a-szellemi-frissesseg-romlasa

Vannak olyan esetek, amikor ez a betegség nem időskorban, hanem kifejezetten fiatal korban jelentkezik, ezt nevezzük fiatalkori demenciának. Ennél a betegségnél sokkal magasabb a genetikai öröklődés lehetősége, mely a további utódoknál is felmerülhet. A különbség az időskori és a fiatalkori demencia eseteiben az, hogy a fiatal szervezet strapabíróbb, nem feltétlenül társulnak hozzá másfajta betegségek, például keringési zavarok, vagy a szív- és érrendszert érintő megbetegedések, ellenben más tünetek igen. Sokszor megfigyelhető, hogy a betegek nehezen tartják meg egyensúlyukat, és/vagy zsibbadnak és gyengék végtagjaik.

Minden esetben nagyon fontos a betegség korai felismerése, mivel ebben ilyenkor orvosi segítséggel a tüneteket lehet enyhíteni, illetve szerencsésebb esetben szinte teljesen visszaszorítani. Jelenleg sajnos még nincs gyógymód a kór teljes kezelésére, ellenben specifikus terápiákkal szinten lehet tartani. Vannak bizonyos tünetek, melyre odafigyelve, gyorsabb a felismerés. Ide tartozik a szaglás elvesztése, mely egy neurodegeneráció és hihetetlen, de minden más tünetnél évekkel előbb jelentkezhet. Azon agyi régiók, melyek az alvásért felelősek, is sérülhetnek, így alvászavarok is gyakran jelentkezhetnek.

Az autóvezetési képesség romlása is jel lehet, ez egy kognitív (gondolkodási) zavar, ami súlyosabb következményeket is hozhat magával. Például az illető nem tudja, hogy hogyan kell használni egy körforgalmat. A személyiség megváltozása is árulkodó, sokkal zárkózottabbá válnak a demensek, ez azért is lehet, mert környezetük érzékeli a betegséggel járó változásokat és azokat nem tudják megfelelően kezelni. A terápia általában gyógyszerrel történik, ellenben a betegség maga nem gyógyítható, csupán a rohamos leépülés lassítható vele, mellyel egy jobb életkörülményt lehet teremteni. Fontos a magatartás terápia és a beszédképesség és memória szinten tartása is.

A fiatalkori demencia tünetei szinte ugyanazok, mint az időskorban jelentkező társának, ellenben az időben felfedezett tüneteket orvosi segítséggel nagyobb eséllyel lehet akár visszaszorítani is.

Ingyenes mammográfiás emlőszűrés is lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében

A Művészetek Völgye Fesztivál ideje alatt idén nemcsak kulturális élményekkel gazdagodhatunk, hanem az egészségünkért is tehetünk. 2025. július 25-én, pénteken a Novartis Hungária Zrt. támogatásával ingyenesen lehet mammográfiás emlőszűrést igénybe venni Kapolcson. A vizsgálatra fesztiváljegy nélkül is be lehet jelentkezni. Olyan 40 és 65 év közötti nőket várnak – legyenek akár helyi lakosok, vagy fesztiválozók –, akik az elmúlt egy évben nem vettek részt ilyen szűrésen.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.