Menü

Fiatalkori demencia

A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.

Amikor feledékenyek vagyunk, az egy normális dolog, okozhatja stressz, fáradtság, vagy figyelmetlenség is. Az idő múlásával az agyi idegsejtek száma jelentősen csökken, így nem csoda, hogy minél idősebb az ember, annál nehezebben jegyez meg valamit. Akkor, amikor ez már nem egy természetes állapot, hanem súlyosabb formát ölt, akkor demenciára is gondolhatunk, mely egy agyi leépülés folyamat. A kifejezés több tünetegyüttest foglal magába, viszont, ami a legjellemzőbb, hogy legfőképp a rövidtávú memória hirtelen hanyatlásnak indul, illetve az agy kérgének működésében zavar keletkezik. Egy korábbi cikkemben már bővebben kifejtettem, hogy mit lehet tudni erről a betegségről, ezt itt találod:

https://hajraegeszseg.hu/cikk/2023-06-27/demencia-a-szellemi-frissesseg-romlasa

Vannak olyan esetek, amikor ez a betegség nem időskorban, hanem kifejezetten fiatal korban jelentkezik, ezt nevezzük fiatalkori demenciának. Ennél a betegségnél sokkal magasabb a genetikai öröklődés lehetősége, mely a további utódoknál is felmerülhet. A különbség az időskori és a fiatalkori demencia eseteiben az, hogy a fiatal szervezet strapabíróbb, nem feltétlenül társulnak hozzá másfajta betegségek, például keringési zavarok, vagy a szív- és érrendszert érintő megbetegedések, ellenben más tünetek igen. Sokszor megfigyelhető, hogy a betegek nehezen tartják meg egyensúlyukat, és/vagy zsibbadnak és gyengék végtagjaik.

Minden esetben nagyon fontos a betegség korai felismerése, mivel ebben ilyenkor orvosi segítséggel a tüneteket lehet enyhíteni, illetve szerencsésebb esetben szinte teljesen visszaszorítani. Jelenleg sajnos még nincs gyógymód a kór teljes kezelésére, ellenben specifikus terápiákkal szinten lehet tartani. Vannak bizonyos tünetek, melyre odafigyelve, gyorsabb a felismerés. Ide tartozik a szaglás elvesztése, mely egy neurodegeneráció és hihetetlen, de minden más tünetnél évekkel előbb jelentkezhet. Azon agyi régiók, melyek az alvásért felelősek, is sérülhetnek, így alvászavarok is gyakran jelentkezhetnek.

Az autóvezetési képesség romlása is jel lehet, ez egy kognitív (gondolkodási) zavar, ami súlyosabb következményeket is hozhat magával. Például az illető nem tudja, hogy hogyan kell használni egy körforgalmat. A személyiség megváltozása is árulkodó, sokkal zárkózottabbá válnak a demensek, ez azért is lehet, mert környezetük érzékeli a betegséggel járó változásokat és azokat nem tudják megfelelően kezelni. A terápia általában gyógyszerrel történik, ellenben a betegség maga nem gyógyítható, csupán a rohamos leépülés lassítható vele, mellyel egy jobb életkörülményt lehet teremteni. Fontos a magatartás terápia és a beszédképesség és memória szinten tartása is.

A fiatalkori demencia tünetei szinte ugyanazok, mint az időskorban jelentkező társának, ellenben az időben felfedezett tüneteket orvosi segítséggel nagyobb eséllyel lehet akár visszaszorítani is.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).