Menü

Demencia – a szellemi frissesség romlása

Sokaknak ismerős sajnos az időskori emlékezőképesség elvesztése, amikor rokonunk, vagy a szomszéd furcsán viselkedik, nem tudja, hogy mit miért csinál, vagy miért ment el mondjuk a boltba, vagy hogyan került oda. A felsoroltak csak egy-egy darabja a tünetegyüttesnek.

A demencia nem egy meghatározott betegség, sokféle dolog állhat a háttérben, vagyis multifaktorális. A magas rizikófaktorban inkább a 60 év feletti személyek tartoznak, Magyarországon sajnos növekvő tendenciát mutat a diagnosztizált esetek száma, ezért is lenne nagyon fontos a korai felismerés.

A háziorvosi ellátásban még nem építették bele az évi szűrési rendszerbe, pedig a helyes, rendszeres szűréssel korábban felismerhető a gond és időben meg lehetne kezdeni a helyes terápiát. Aki úgy érzi, hogy környezetében van olyan ember, akinél észlelhetőek a tünetek, kérje háziorvosánál a Mini-mentál tesztet.

A betegség lefolyása három súlyossági fokozatba sorolható, az első a korfüggő feledékenység, a második az enyhe kognitív hanyatlás és a harmadik mérsékelt kognitív hanyatlás. Az elsőnél inkább csak a napi tevékenységeknél észlelhető a gond, például a beteg nem emlékszik, hogy hova tette tárgyait, vagy elfelejti ismerősök neveit. A másodiknál komolyabban megfigyelhető a hanyatlás, nehezen jutnak eszébe nevek, szavak, az értékesebb tárgyakat elveszíti vagy nem találja, nehezen koncentrál és itt már megfigyelhető az is, hogy nem látja be, hogy a betegség jelen van.

A harmadiknál már folyamatosan megfigyelhető az aktuális életeseményekkel kapcsolatos ismerethiány, sokszor fordul elő koncentrációzavar, az egyén nem tudja koordinálni pénzügyeit, de az összetettebb feladatok megoldása sem sikerül. A betegség letagadása, be nem ismerése védekező mechanizmussá fejlődik, mivel a beteg azt gondolja, hogy környezete nem tartja normálisnak. Innentől pedig a betegnek szüksége lesz felügyeletre, mivel nincs tisztában azzal, hogy mit miért tesz. A súlyos esetekben elindul egyedül valahova, még akár éjjel is. Zavarodott lesz, nem tudja megnevezni rokonait, vagy hogy hol lakik.

Mit tehetünk ellene?

Fontos, hogy szinten tartsuk a memóriát, nem csak gyógyszeres kezeléssel. Keresztrejtvény fejtés, olvasás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás, társas kapcsolatok fenntartása, helyes, egyezséges étkezés, vitaminpótlás, ezek mind segíthetnek. Az idő előrehaladtával a demencia súlyosbodik, így segíthetünk azzal, ha a beteg otthonát rendben tartjuk, a balesetveszélyes eszközöket biztonságos helyre tesszük.

Lassan, türelmesen kommunikálunk, nem szembesítjük folyamatosan szellemi képességének romlásával. Mutassunk a tárgyakra, amikről beszélünk, vonjuk be a házkörüli tevékenységekbe, alakítsunk ki napi rutint. Az éjszaka jelentkező zavartságnál kapcsoljunk lámpát a folyósón, teremtsünk nyugodt körülményeket, fokozzuk a napközbeni testmozgást. Az állatasszisztált terápiát már sok esetben sikerrel alkalmazzák.

A demensek számára meg kell teremteni egy biztonságos, élhető környezetet. Mellette kell lenni a nehéz időkben, miközben ez egy erőt és lelket próbára tévő állapot mindenki számára. Tudni kell az őt körülvevőknek, hogy ha állandóan azzal szembesítjük a beteget, hogy ő valóban beteg, szorongást okozunk, ami fokozza a tüneteket. Türelem a helyzet kulcsa.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.