Menü

Demencia – a szellemi frissesség romlása

Sokaknak ismerős sajnos az időskori emlékezőképesség elvesztése, amikor rokonunk, vagy a szomszéd furcsán viselkedik, nem tudja, hogy mit miért csinál, vagy miért ment el mondjuk a boltba, vagy hogyan került oda. A felsoroltak csak egy-egy darabja a tünetegyüttesnek.

A demencia nem egy meghatározott betegség, sokféle dolog állhat a háttérben, vagyis multifaktorális. A magas rizikófaktorban inkább a 60 év feletti személyek tartoznak, Magyarországon sajnos növekvő tendenciát mutat a diagnosztizált esetek száma, ezért is lenne nagyon fontos a korai felismerés.

A háziorvosi ellátásban még nem építették bele az évi szűrési rendszerbe, pedig a helyes, rendszeres szűréssel korábban felismerhető a gond és időben meg lehetne kezdeni a helyes terápiát. Aki úgy érzi, hogy környezetében van olyan ember, akinél észlelhetőek a tünetek, kérje háziorvosánál a Mini-mentál tesztet.

A betegség lefolyása három súlyossági fokozatba sorolható, az első a korfüggő feledékenység, a második az enyhe kognitív hanyatlás és a harmadik mérsékelt kognitív hanyatlás. Az elsőnél inkább csak a napi tevékenységeknél észlelhető a gond, például a beteg nem emlékszik, hogy hova tette tárgyait, vagy elfelejti ismerősök neveit. A másodiknál komolyabban megfigyelhető a hanyatlás, nehezen jutnak eszébe nevek, szavak, az értékesebb tárgyakat elveszíti vagy nem találja, nehezen koncentrál és itt már megfigyelhető az is, hogy nem látja be, hogy a betegség jelen van.

A harmadiknál már folyamatosan megfigyelhető az aktuális életeseményekkel kapcsolatos ismerethiány, sokszor fordul elő koncentrációzavar, az egyén nem tudja koordinálni pénzügyeit, de az összetettebb feladatok megoldása sem sikerül. A betegség letagadása, be nem ismerése védekező mechanizmussá fejlődik, mivel a beteg azt gondolja, hogy környezete nem tartja normálisnak. Innentől pedig a betegnek szüksége lesz felügyeletre, mivel nincs tisztában azzal, hogy mit miért tesz. A súlyos esetekben elindul egyedül valahova, még akár éjjel is. Zavarodott lesz, nem tudja megnevezni rokonait, vagy hogy hol lakik.

Mit tehetünk ellene?

Fontos, hogy szinten tartsuk a memóriát, nem csak gyógyszeres kezeléssel. Keresztrejtvény fejtés, olvasás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás, társas kapcsolatok fenntartása, helyes, egyezséges étkezés, vitaminpótlás, ezek mind segíthetnek. Az idő előrehaladtával a demencia súlyosbodik, így segíthetünk azzal, ha a beteg otthonát rendben tartjuk, a balesetveszélyes eszközöket biztonságos helyre tesszük.

Lassan, türelmesen kommunikálunk, nem szembesítjük folyamatosan szellemi képességének romlásával. Mutassunk a tárgyakra, amikről beszélünk, vonjuk be a házkörüli tevékenységekbe, alakítsunk ki napi rutint. Az éjszaka jelentkező zavartságnál kapcsoljunk lámpát a folyósón, teremtsünk nyugodt körülményeket, fokozzuk a napközbeni testmozgást. Az állatasszisztált terápiát már sok esetben sikerrel alkalmazzák.

A demensek számára meg kell teremteni egy biztonságos, élhető környezetet. Mellette kell lenni a nehéz időkben, miközben ez egy erőt és lelket próbára tévő állapot mindenki számára. Tudni kell az őt körülvevőknek, hogy ha állandóan azzal szembesítjük a beteget, hogy ő valóban beteg, szorongást okozunk, ami fokozza a tüneteket. Türelem a helyzet kulcsa.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?