Demencia – a szellemi frissesség romlása
- Dátum: 2023.06.27., 18:58
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- biztonság, demencia, feledékenység, kezelés, napi rutin, szellemi hanyatlás, testmozgás, türelem, zavarodottság
Sokaknak ismerős sajnos az időskori emlékezőképesség elvesztése, amikor rokonunk, vagy a szomszéd furcsán viselkedik, nem tudja, hogy mit miért csinál, vagy miért ment el mondjuk a boltba, vagy hogyan került oda. A felsoroltak csak egy-egy darabja a tünetegyüttesnek.
A demencia nem egy meghatározott betegség, sokféle dolog állhat a háttérben, vagyis multifaktorális. A magas rizikófaktorban inkább a 60 év feletti személyek tartoznak, Magyarországon sajnos növekvő tendenciát mutat a diagnosztizált esetek száma, ezért is lenne nagyon fontos a korai felismerés.

A háziorvosi ellátásban még nem építették bele az évi szűrési rendszerbe, pedig a helyes, rendszeres szűréssel korábban felismerhető a gond és időben meg lehetne kezdeni a helyes terápiát. Aki úgy érzi, hogy környezetében van olyan ember, akinél észlelhetőek a tünetek, kérje háziorvosánál a Mini-mentál tesztet.
A betegség lefolyása három súlyossági fokozatba sorolható, az első a korfüggő feledékenység, a második az enyhe kognitív hanyatlás és a harmadik mérsékelt kognitív hanyatlás. Az elsőnél inkább csak a napi tevékenységeknél észlelhető a gond, például a beteg nem emlékszik, hogy hova tette tárgyait, vagy elfelejti ismerősök neveit. A másodiknál komolyabban megfigyelhető a hanyatlás, nehezen jutnak eszébe nevek, szavak, az értékesebb tárgyakat elveszíti vagy nem találja, nehezen koncentrál és itt már megfigyelhető az is, hogy nem látja be, hogy a betegség jelen van.
A harmadiknál már folyamatosan megfigyelhető az aktuális életeseményekkel kapcsolatos ismerethiány, sokszor fordul elő koncentrációzavar, az egyén nem tudja koordinálni pénzügyeit, de az összetettebb feladatok megoldása sem sikerül. A betegség letagadása, be nem ismerése védekező mechanizmussá fejlődik, mivel a beteg azt gondolja, hogy környezete nem tartja normálisnak. Innentől pedig a betegnek szüksége lesz felügyeletre, mivel nincs tisztában azzal, hogy mit miért tesz. A súlyos esetekben elindul egyedül valahova, még akár éjjel is. Zavarodott lesz, nem tudja megnevezni rokonait, vagy hogy hol lakik.

Mit tehetünk ellene?
Fontos, hogy szinten tartsuk a memóriát, nem csak gyógyszeres kezeléssel. Keresztrejtvény fejtés, olvasás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás, társas kapcsolatok fenntartása, helyes, egyezséges étkezés, vitaminpótlás, ezek mind segíthetnek. Az idő előrehaladtával a demencia súlyosbodik, így segíthetünk azzal, ha a beteg otthonát rendben tartjuk, a balesetveszélyes eszközöket biztonságos helyre tesszük.
Lassan, türelmesen kommunikálunk, nem szembesítjük folyamatosan szellemi képességének romlásával. Mutassunk a tárgyakra, amikről beszélünk, vonjuk be a házkörüli tevékenységekbe, alakítsunk ki napi rutint. Az éjszaka jelentkező zavartságnál kapcsoljunk lámpát a folyósón, teremtsünk nyugodt körülményeket, fokozzuk a napközbeni testmozgást. Az állatasszisztált terápiát már sok esetben sikerrel alkalmazzák.
A demensek számára meg kell teremteni egy biztonságos, élhető környezetet. Mellette kell lenni a nehéz időkben, miközben ez egy erőt és lelket próbára tévő állapot mindenki számára. Tudni kell az őt körülvevőknek, hogy ha állandóan azzal szembesítjük a beteget, hogy ő valóban beteg, szorongást okozunk, ami fokozza a tüneteket. Türelem a helyzet kulcsa.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.