Demencia – a szellemi frissesség romlása
- Dátum: 2023.06.27., 18:58
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- biztonság, demencia, feledékenység, kezelés, napi rutin, szellemi hanyatlás, testmozgás, türelem, zavarodottság
Sokaknak ismerős sajnos az időskori emlékezőképesség elvesztése, amikor rokonunk, vagy a szomszéd furcsán viselkedik, nem tudja, hogy mit miért csinál, vagy miért ment el mondjuk a boltba, vagy hogyan került oda. A felsoroltak csak egy-egy darabja a tünetegyüttesnek.
A demencia nem egy meghatározott betegség, sokféle dolog állhat a háttérben, vagyis multifaktorális. A magas rizikófaktorban inkább a 60 év feletti személyek tartoznak, Magyarországon sajnos növekvő tendenciát mutat a diagnosztizált esetek száma, ezért is lenne nagyon fontos a korai felismerés.
A háziorvosi ellátásban még nem építették bele az évi szűrési rendszerbe, pedig a helyes, rendszeres szűréssel korábban felismerhető a gond és időben meg lehetne kezdeni a helyes terápiát. Aki úgy érzi, hogy környezetében van olyan ember, akinél észlelhetőek a tünetek, kérje háziorvosánál a Mini-mentál tesztet.
A betegség lefolyása három súlyossági fokozatba sorolható, az első a korfüggő feledékenység, a második az enyhe kognitív hanyatlás és a harmadik mérsékelt kognitív hanyatlás. Az elsőnél inkább csak a napi tevékenységeknél észlelhető a gond, például a beteg nem emlékszik, hogy hova tette tárgyait, vagy elfelejti ismerősök neveit. A másodiknál komolyabban megfigyelhető a hanyatlás, nehezen jutnak eszébe nevek, szavak, az értékesebb tárgyakat elveszíti vagy nem találja, nehezen koncentrál és itt már megfigyelhető az is, hogy nem látja be, hogy a betegség jelen van.
A harmadiknál már folyamatosan megfigyelhető az aktuális életeseményekkel kapcsolatos ismerethiány, sokszor fordul elő koncentrációzavar, az egyén nem tudja koordinálni pénzügyeit, de az összetettebb feladatok megoldása sem sikerül. A betegség letagadása, be nem ismerése védekező mechanizmussá fejlődik, mivel a beteg azt gondolja, hogy környezete nem tartja normálisnak. Innentől pedig a betegnek szüksége lesz felügyeletre, mivel nincs tisztában azzal, hogy mit miért tesz. A súlyos esetekben elindul egyedül valahova, még akár éjjel is. Zavarodott lesz, nem tudja megnevezni rokonait, vagy hogy hol lakik.
Mit tehetünk ellene?
Fontos, hogy szinten tartsuk a memóriát, nem csak gyógyszeres kezeléssel. Keresztrejtvény fejtés, olvasás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás, társas kapcsolatok fenntartása, helyes, egyezséges étkezés, vitaminpótlás, ezek mind segíthetnek. Az idő előrehaladtával a demencia súlyosbodik, így segíthetünk azzal, ha a beteg otthonát rendben tartjuk, a balesetveszélyes eszközöket biztonságos helyre tesszük.
Lassan, türelmesen kommunikálunk, nem szembesítjük folyamatosan szellemi képességének romlásával. Mutassunk a tárgyakra, amikről beszélünk, vonjuk be a házkörüli tevékenységekbe, alakítsunk ki napi rutint. Az éjszaka jelentkező zavartságnál kapcsoljunk lámpát a folyósón, teremtsünk nyugodt körülményeket, fokozzuk a napközbeni testmozgást. Az állatasszisztált terápiát már sok esetben sikerrel alkalmazzák.
A demensek számára meg kell teremteni egy biztonságos, élhető környezetet. Mellette kell lenni a nehéz időkben, miközben ez egy erőt és lelket próbára tévő állapot mindenki számára. Tudni kell az őt körülvevőknek, hogy ha állandóan azzal szembesítjük a beteget, hogy ő valóban beteg, szorongást okozunk, ami fokozza a tüneteket. Türelem a helyzet kulcsa.
Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Az intimitás új világa. Mi van akkor, ha valaki csak online kötődik?

A társadalom folyamatos változásával együtt a párkapcsolatok, a szexualitás és az intimitás formái is átalakulnak. Az utóbbi években egy új, eddig alig megnevezett jelenség kezdett kirajzolódni: azon emberek csoportja, akik bár heteroszexuális vonzalmat éreznek, nem vágynak személyes, fizikai találkozásra. Kapcsolataikat túlnyomó többségben az online térben keresik és ápolják.
Tudnivalók az önbeteljesítő jóslatról

Önbeteljesítő jóslat az az előrejelzés, vagy hiedelem, amely akkor is valóra válik, ha eredetileg nem volt alapja vagy indoka, mert az, hogy valaki hisz benne vagy cselekszik ennek megfelelően, hozzájárul ahhoz, hogy a jóslat valósággá váljon. Gyakran előfordul például a pénzügyi vagy társadalmi helyzetekben, ahol a várakozások befolyásolják a viselkedést, és ezáltal alakítják a tényleges eredményt.