Menü

Demencia – a szellemi frissesség romlása

Sokaknak ismerős sajnos az időskori emlékezőképesség elvesztése, amikor rokonunk, vagy a szomszéd furcsán viselkedik, nem tudja, hogy mit miért csinál, vagy miért ment el mondjuk a boltba, vagy hogyan került oda. A felsoroltak csak egy-egy darabja a tünetegyüttesnek.

A demencia nem egy meghatározott betegség, sokféle dolog állhat a háttérben, vagyis multifaktorális. A magas rizikófaktorban inkább a 60 év feletti személyek tartoznak, Magyarországon sajnos növekvő tendenciát mutat a diagnosztizált esetek száma, ezért is lenne nagyon fontos a korai felismerés.

A háziorvosi ellátásban még nem építették bele az évi szűrési rendszerbe, pedig a helyes, rendszeres szűréssel korábban felismerhető a gond és időben meg lehetne kezdeni a helyes terápiát. Aki úgy érzi, hogy környezetében van olyan ember, akinél észlelhetőek a tünetek, kérje háziorvosánál a Mini-mentál tesztet.

A betegség lefolyása három súlyossági fokozatba sorolható, az első a korfüggő feledékenység, a második az enyhe kognitív hanyatlás és a harmadik mérsékelt kognitív hanyatlás. Az elsőnél inkább csak a napi tevékenységeknél észlelhető a gond, például a beteg nem emlékszik, hogy hova tette tárgyait, vagy elfelejti ismerősök neveit. A másodiknál komolyabban megfigyelhető a hanyatlás, nehezen jutnak eszébe nevek, szavak, az értékesebb tárgyakat elveszíti vagy nem találja, nehezen koncentrál és itt már megfigyelhető az is, hogy nem látja be, hogy a betegség jelen van.

A harmadiknál már folyamatosan megfigyelhető az aktuális életeseményekkel kapcsolatos ismerethiány, sokszor fordul elő koncentrációzavar, az egyén nem tudja koordinálni pénzügyeit, de az összetettebb feladatok megoldása sem sikerül. A betegség letagadása, be nem ismerése védekező mechanizmussá fejlődik, mivel a beteg azt gondolja, hogy környezete nem tartja normálisnak. Innentől pedig a betegnek szüksége lesz felügyeletre, mivel nincs tisztában azzal, hogy mit miért tesz. A súlyos esetekben elindul egyedül valahova, még akár éjjel is. Zavarodott lesz, nem tudja megnevezni rokonait, vagy hogy hol lakik.

Mit tehetünk ellene?

Fontos, hogy szinten tartsuk a memóriát, nem csak gyógyszeres kezeléssel. Keresztrejtvény fejtés, olvasás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás, társas kapcsolatok fenntartása, helyes, egyezséges étkezés, vitaminpótlás, ezek mind segíthetnek. Az idő előrehaladtával a demencia súlyosbodik, így segíthetünk azzal, ha a beteg otthonát rendben tartjuk, a balesetveszélyes eszközöket biztonságos helyre tesszük.

Lassan, türelmesen kommunikálunk, nem szembesítjük folyamatosan szellemi képességének romlásával. Mutassunk a tárgyakra, amikről beszélünk, vonjuk be a házkörüli tevékenységekbe, alakítsunk ki napi rutint. Az éjszaka jelentkező zavartságnál kapcsoljunk lámpát a folyósón, teremtsünk nyugodt körülményeket, fokozzuk a napközbeni testmozgást. Az állatasszisztált terápiát már sok esetben sikerrel alkalmazzák.

A demensek számára meg kell teremteni egy biztonságos, élhető környezetet. Mellette kell lenni a nehéz időkben, miközben ez egy erőt és lelket próbára tévő állapot mindenki számára. Tudni kell az őt körülvevőknek, hogy ha állandóan azzal szembesítjük a beteget, hogy ő valóban beteg, szorongást okozunk, ami fokozza a tüneteket. Türelem a helyzet kulcsa.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?