Jót tesz egy kapcsolatnak a közös kassza?
- Dátum: 2025.01.28., 09:10
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- családfenntartó, családmodell, gazdálkodás, hagyományos, házasság, kapcsolat, kereset, közös gyerek, közös kassza, modern, pénzügy
Közös lónak túros a háta? Vagy ez nem mindenre igaz? Van néhány olyan dolog, amiben nem feltétlenül jó közösködni vagy a párkapcsolat az teljesen más és érthető a közös kassza, vagy maradjunk pénzügyileg függetlenek? Közös gyerekeknél is? Hogy megy ez, miként működik?
Elsőként tegyük már rendbe a „Közös lónak túros a háta” mondást, mert nem „túrós”, hanem túros, de a legtöbben túrónak értik vagy mondják. A túr viszont dörzsölést, sebesedés jelent a hámos, nyerges állatok testén. Azaz arra utal, hogy azok a dolgok, amiket közösen használunk, hamar tönkremennek. Tehát semmi túró.
Hogy jön ez ide?

Nos úgy, hogy egy kapcsolat elején legtöbbször semmi se számít, csak az, hogy minél többet együtt legyenek, ki gondolja át a második randin, hogy hogy fognak menni a nagybevásárlások két gyerek mellet.
A kapcsolat komolyra fordultával viszont nagy valószínűséggel felmerül majd, legyetek-e közös kasszán.
Vannak, akik úgy gondolják, minden egyszerűbb és könnyebb, ha a nagy közösből egyenlően részesül mindenki, mások szerint éppen az az átláthatóbb, ha mindenkinek van sajátja, amiből gazdálkodhat. És persze létezhet az a bizonyos arany középút, amikor van a „minden közös” és a saját pénztárca is.
Ne felejtsük el, hogy 2025-öt írunk, már nem jellemző annyira a családot „eltartó” férj és a háztartásbeli nő? Ma már a nők is keményen dolgoznak, ráadásul otthon várja őket a második műszak (házimunka), szóval a hagyományos családmodell már felejtős a mai világban. Megjegyzem sajnos ma már egy keresetből nehéz is családot eltartani.
Nekem szimpatikus az a megoldás, hogy egy bizonyos összeget a közösbe különítenek el a párok, fizetésük fennmaradó részével viszont szabadon gazdálkodnak.
Vannak olyanok is, akik minden felmerülő költséget feleznek, ez akkor nem igazságos, ha az egyik fél jóval többet keres, mint a másik.

Az is egy mód, ha a párok a kiadások esetileg osztoznak, vagy a közel hasonló volumenű kiadásokat felváltva fizetik. Egyikük például a lakástörlesztőt, a pár másik tagja a rezsit fizeti. Jól működő párkapcsolat esetén ez a modell is rendben lehet, de itt is sok konfliktus adódhat.
Akik külön kasszán vannak, úgy vélik, hogy minden pénzt közösen osztanak be, együtt vállalják a felelősséget a döntésekért. Ők úgy gondolkodnak, hogy teljes mértékben megvalósul a gazdasági egység.
Vannak, akik úgy érzik, az elköteleződés hiányára utal, ha a pár nem közös kasszán van. Ők úgy látják, semmi értelme, hogy a pénz bármekkora részét is külön kezeljék, pláne, ha már közös gyermek is van. A legtöbben úgy gondolják, hogy a külön kassza egyébként is csak addig tartható fenn, ameddig a párnak nincs közös gyereke. Ők úgy vélik, az összetartozásnak ezen a fokán már nincs értelme a külön pénztárcának, igaz gyerek mellett sincs mindenki közös kasszán. Sokan vannak, akik a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra közös bankszámlát hoznak létre, amihez mindkét fél kap külön kártyát, így akárki is van éppen a gyerekkel, vagy akárki is költ rá, ebből a közösből tudja intézni.
Az én pénzem, a te pénzed – a mi pénzünk? Előbb-utóbb minden párkapcsolatban terítékre kerülnek a pénzügyi kérdések, akármelyik megoldás mellett is tesszük le a voksot, működőképes lehet, hiszen nincsenek bebetonozott szabályok, fontos, hogy a párok számára alkalmas megoldás szülessen és tanítsuk meg a gyerekeknek is, hogyan bánjanak a pénzzel.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.