Menü

Stressz hatása a menstruációra

Az életünk számos területén érhet minket stressz, legyen az tanulmányaink során, munkahelyen, vagy esetleg a magánéletünkben. Ez nem csak a mentális egészségünkre, hanem a hormonháztartásunkra és a menstruációs ciklusunkra is hatással lehet. Sok nő emiatt akár felnőtt korban is azt tapasztalhatja, hogy a stressz hatására rendszertelenné válik a menstruációja, fájdalmasabb és a megelőző tünetek is felerősödnek. Miért is alakul ez így ki, és mit lehet ellene tenni?

A stressz hatására a szervezetünk kortizolt termel, amit stresszhormonnak is szoktak nevezni. Ez befolyásolja a hipotalamusz működését, ami az agy egyik kisebb, azonban a hormonháztartás megfelelő működésének kulcsfontosságú része. Normális esetben, ha nem vagyunk stressznek kitéve, a hipotalamusz gondoskodik róla, hogy felszabaduljon a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH), amely az agyalapi mirigyet serkenti olyan hormonok termelésére, amely a petefészekben elindítja az ösztrogén és a progeszteron termelést. Ezekre van szükségünk a megfelelő menstruációs ciklus meglétéhez, azonban a magas kortizol szint elnyomhatja ezeket a hormonokat. Mivel a hipotalamusz rendkívül érzékenyen reagál az életmódváltásra, ezért könnyen felléphetnek menstruációs és ovulációs problémák is.

Az említett folyamat alapján könnyen előfordulhat, hogyha a testünk úgy érzékeli, hogy állandó stressznek vagy veszélyhelyzetnek vagyunk kitéve, akkor csökkentheti a reproduktív hormonok termelését, ami miatt késhet, vagy akár ki is maradhat a menstruáció. Ezen kívül a stressz befolyásolhatja a méhnyálkahártya vastagságát, ami erősebb vagy gyengébb vérzést eredményezhet. Az immunrendszerünk számára is megterhelő lehet a stressz, ami miatt gyakrabban lehetnek gyulladások a szervezetünkben, ettől az izmok feszesebbek lehetnek és a menstruációs görcsök súlyosabbá válhatnak.

Nem csak a menstruáció során lépnek fel változások, hanem az azt megelőző premenstruációs szindróma tünetei is felerősödhetnek, ilyen lehet a fokozott fejfájás, hangulatingadozások vagy fáradtságérzet. Amennyiben a krónikus stressz az életünk részévé válik, szélsőséges esetben akár komolyabb problémákat is okozhat, súlyosbíthatja a PCOS betegséget azoknál, akik eleve szenvednek ettől, illetve a túlzott kortizolszint egy idő után csökkentheti a progeszteron szintjét, ami hormonális egyensúlyhiányt eredményezhet. Ha huzamosabb ideig ezeket a tüneteket vesszük észre magunkon, akkor érdemes orvossal konzultálni, hátha valami komolyabb probléma áll a háttérben.

Természetesen senki nem jókedvéből stresszel, vagy kerül olyan élethelyzetbe, ami megterhelő számára, viszont mindenképp úgy tudjuk megelőzni a menstruációval, vagy ciklussal kapcsolatos problémákat, hogyha megpróbálunk változtatást csempészni az életvitelünkbe. A meditáció és a jóga, akár reggelente egy fél óra segíthet abban, hogy relaxáljunk, nyugodtabban kezdjük a napot, és az izmaink is ellazuljanak. Fontos a megfelelő mennyiségű alvás, és az, hogy lehetőleg minden nap ugyanakkor keljünk, illetve feküdjünk. Ez segít hozzájárulni a hormonális egyensúly fenntartásához.

Az egészséges étkezés elengedhetetlen a menstruáció előtt, illetve közben is. A magnéziumban gazdag ételek, mint például az avokádó és a banán segítenek a stressz csillapításában és a kellemesebb közérzet fenntartásában is. Az Omega – 3 zsírsavak támogatják az idegrendszert, illetve gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően a görcsök is elviselhetőbbek lehetnek. Ez megtalálható a legtöbbféle halban, például lazacban és makrélában, illetve a diófélékben is.

Porfíria,  a test rejtett zavara

A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.