Menü

Mikrocheating: létezik-e alig megcsalás?

  • Dátum: 2025.02.16., 10:22
  • Szabó Máté
  • képek: pexels

Van-e a megcsalásnak egy bizonyos szürke zónája? Határ az igen és a nem között, a senki földje. Ahonnan ide is meg oda is lehet fordulni, könnyedén alakítható a narratíva barátsággá és szeretői viszonnyá egyaránt. Ez a mikrocheating, vagyis a mikromegcsalás, ami jóval összetettebb jelenség, mint azt elsőre gondolnánk. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mik a jellegzetességei és miért nehéz definiálni?

A pszichológia ritkán ad fekete-fehér válaszokat, ezért kevés dolog határozható meg egyértelműen. Hogy mi számít mikromegcsalásnak, az nem egy egzakt tény. Ezalatt kis, apró, egyesével bizonyos emberek számára talán bocsánatos bűnnek számító cselekedeteket értünk. Ezekre a másik nem mondja egyértelműen, hogy félrelépés – de ha tudná, akkor rosszul esne neki. Titkos viszonynak érezhetné, de valahogy nehéz lenne kimondania, hogy mi történt, hiszen nem összehasonlítható a mondjuk úgy „általánosan elfogadott módon” hűtlenségnek számító csókolózással vagy szexuális együttléttel. Vagyis ahhoz nem elég, hogy az ember kilépjen a kapcsolatból a hatására, de ahhoz igen, hogy a köteléket rombolja.

Mi eshet a mikromegcsalás kategóriába?

Olyan cselekedetekben testesülhet meg a probléma, mint a rendszeres udvarolgatás, a flörtölgetés, a képküldés, vagy egy harmadik fél túlzott beavatása a párkapcsolat belső folyamataiba. A motiváció gyakran az, hogy a viszonyban megsérült egóját valahogy helyreigazítsa az adott ember egy harmadik személy segítségével. A belső, tudattalan motiváció tudatosítása az egyetlen, ami legalább a megcsaló számára biztossá teszi, hogy mit miért tesz, mi történik. Azonban ebben sokan magukhoz sem őszinték, kívülről meg aztán végképp nehéz megkülönböztetni.

Ha biztonságban érezzük magunkat egy ellenkező nemű személlyel és meg vagyunk róla győződve, hogy ez csak barátság, akkor a kapcsolattartás nem számít hűtlenségnek, hisz elfogadható, tudok róla és rendben vagyok vele. Ilyen esetekben is előfordulhat, hogy a határokat a baráti pár titokban mégis áthágja, ezért kell ezeket tisztázni. Nekem mi fér bele, neked mi fér bele. Ne legyen félreértés. A mikromegcsalás és a hűtlenség, vagyis az, hogy valaki tudatosan vagy kevésbé tudatosan a félrelépés mellett dönt, soha nem a kötelék tükre, hanem az áruló fél személyiségének a lenyomata. Az önértékelés és a megoldási módok színvonalának tükre.

Persze lehetséges, hogy a párkapcsolatból hiányzik a testi vonzódás vagy az erotika, de ettől még nem kell cserben hagyni senkit, van más megoldás is. Például azon dolgozni, hogy elfogadjuk, hogy nem létezik a tökéletes viszony, ami képes az összes szükségletünket, számunkra érdekes emberi tulajdonságokat egy kapcsolaton belül betölteni és megtestesíteni.

A megcsaló félnek van gondolkodni valója

Jelezhet a megcsalás együttélési problémát is, de legtöbbször van választási lehetősége az adott személynek, hogy hogyan cselekszik, még akkor is, ha megtetszik neki valaki. A kommunikáció a párunkkal mindig segít abban, hogy mi hiányzik, vagy éppen min dolgozzunk. A félrelépés látszólag könnyű úttal kecsegtet, mert instant megkapok valamit, de sokan sérülnek benne egyszerre. A szeretői kötelék sohasem hasonlítható össze a párkapcsolatok prózaiságával. Az egész folyamat felfogható egyfajta menekülésként a valóság elől, elhitetheti velünk, hogy akár ilyen is lehetne egy ideális helyzet. Azonban a legtöbb esetben ez nem igaz, mert a hús-vér kötődések a mindennapok kihívásai miatt nem könnyűek.

A mikromegcsalás gyakoribb lehet a férfiaknál, ami részben abból fakadhat, hogy eltérően érzékelik vagy értelmezik a kapcsolati határokat és kevésbé akarják azokat betartani. Férfiként gyakoribb, hogy a felesége, az élettársa kevésbé áll ki önmaga igazáért. Valamint nem is mindig hűtlenségről van szó, csak egyfajta túlzott ismerkedésről, flörtölésről, ami sokszor magától elapad. Nem feltétlenül az egyedülléttől való félelem vezérli, hanem az, hogy függőséget alakít ki a másik ember megváltoztatásának vágyából. A partner viselkedése negatív hatással van a környezetére, de ezt nem látja be – mint ahogy egy alkoholproblémával élő sem látja be sokáig azt, hogy ez gond lenne. Viszont a társfüggő fél szeretné őt ebben megváltoztatni, ráébreszteni. A mikromegcsalás lényegében véve ennek a problémának egy kivetülése.

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.