Menü

Food shaming – nézzük, mit eszel!

Ki ne futott volna már bele abba, hogy mások esetleg rossz szemmel nézik, hogy mit és hogyan eszik?! Nem csak akkor szégyenkezhetünk, ha mások a külsőnket ítélik meg.

A food shaming magyarra fordítva azt jelenti, hogy étkezés miatti szégyenkeltés. A shaming szót már ismerhetjük a már inkább köztudatban lévő body shaming-ből, ami testszégyenítést jelent. Ebben az esteben arról van szó, hogy valakit megszégyenítenek a testi adottságai miatt. Ez a jelenséget már egy öltözködés esetében is, sőt más az étkezési szokásaink miatt is tapasztalhatjuk. Gondoljunk csak arra, hogy egy társaságban ülünk az asztalnál és valamiből esetleg többet merünk a tányérra, mint mások, majd jön a mondat „ezt mind megeszed?”, vagy „jó sokat tudsz enni”.

A fordított változata az, amikor valamit nem szeretünk, mondjuk én nem eszem meg a sütőtököt, mert még az illatától is kifutnék a világból, de másoknak azt mondanám, hogy mennyire gusztustalan ez az étel, hogy tudja azt megenni, miközben nekilátna a falatozásnak. Ezzel leszólom az ő ízlését, akár főztjét, ami miatt szégyellni fogja magát valószínűleg.

Ennek a fajta szégyenkezésnek komoly pszichikai problémák lehetnek a következményei. Először valószínűleg elutasító magatartás jelentkezik, azaz a kritizált egyén nem mer enni mások előtt, vagy mindenből csak kevesebbet. Majd ez átfordulhat abba, hogy mivel mások előtt nem eszik rendesen, otthon „zugevésbe” kezd, ott fogyasztja el azt, amit máshol nem mer. A gond ott kezdődik, hogy amikor szégyenkezünk, szembe állítanak egyfajta gyengeségünkkel. Ez akkor a legrosszabb, amikor lehet, hogy ránk férne, ha néhány kiló lecsúszna a testünkről, és pont ezért kapjuk a fejünkhöz, hogy mennyit és hogyan eszünk.

Ami a másik oldalt nézve érdekes kérdés, hogy mi alapján döntjük el, hogy milyen étkezés a helyes, vagy egészséges?! Nyilván tudjuk, hogy az édességnél egészségesebb a zöldség és a gyümölcs, de azért nem kell lemondani a finom kis csokikról sem feltétlenül. Ebben igen is meg kell találni az arany középutat. Azt viszont akkor is tiszteletben kell tartanunk egy felnőtt ember étkezési szokásainál, hogy alapvetően semmi közünk ahhoz, hogy mit, mikor és hogyan eszik. Hiszen ez nem a mi dolgunk, nem rólunk szólnak az ő szokásai.

A megszégyenített embernek pedig tudatában kell lennie annak, hogy amikor valaki zsigerből kritizálja, sőt, kimondottan megszégyeníti, akkor az mindig a bántalmazóról szól, az ő elképzeléseiből indíttatik.

Szakemberek szerint úgy lehet ez ellen védekezni, hogy mérlegelünk. Amennyiben valós lehet az alapja a megjegyzésnek, érdemes elgondolkodni a változtatáson, ellenben nem kell szégyenérzetet érezni az étkezési szokásainkat illetően. Célravezető lehet a helyzet kezeléséhez, hogy megkeressük a számunkra megfelelő, szélsőségeket elkerülő köztes mezsgyét.

A food shaming az étkezés miatti szégyenkezés, melyet mások kellemetlen, kritizáló véleménye miatt érezhet valaki. Mérlegeljük, hogy egészségünk mit kíván, és ehhez igazítsuk a táplálkozásunkat, ne pedig mások véleménye határozza meg.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.