Menü

Szívritmuszavar elleni gyógymódok

A szívritmuszavar (arrhythmia) fontos és sokakat érintő egészségügyi téma, melynek megértése segíthet a megelőzésben és a kezelésben. Két fő típusa van: tachycardia, amikor a szívfrekvencia meghaladja a 100 ütést percenként, és bradycardia, amikor ez az érték 60 alá esik. Mindkét állapot különböző tüneteket okoz, és fontos, hogy a betegek tisztában legyenek ezekkel, hogy időben orvoshoz forduljanak.

Tachycardia tünetei:

Gyors, kalapáló szívverés

Légszomj

Látászavarok

Szédülés

Mellkasi fájdalom

Idegesség, félelem

Bradycardia tünetei:

Lassú szívverés

Szédülés

Folytonos fáradtság

Aluszékonyság

Eszméletvesztés

Abban az esetben, ha szív- és érrendszeri betegségekben szenved, valamint panaszokat érez mihamarabb forduljon orvoshoz, a szívritmuszavar megfelelő diagnosztikájával súlyosabb betegségek is megelőzhetők. Orvosi kezelés mellett természetesen a természet patikája is bőven kínál szíverősítő gyógynövényeket, melyekkel érdemes tisztában lenni.

Számos gyógynövény és természetes anyag segíthet a szívritmuszavar megelőzésében és kezelésében. Íme néhány példa:

Angyalgyökér (Angelica archangelica): Tartalmaz aritmiaellenes vegyületeket, és egy koktél formájában is fogyasztható.

Galagonya (Crataegus-fajok): Javítja a szívműködést és a vérkeringést.

Kínafa (Cinchona-fajok): Kinin vegyületet tartalmaz, melyet szívgyógyszerként is használnak.

Ammi (Ammi majus): Fontos összetevője az aritmia elleni szereknek.

Repcemag (Brassica-fajok): Segíthet a szívritmuszavar megelőzésében.

Borbolya (Berberis vulgaris): Berberint tartalmaz, ami segít a kamrai aritmiák kezelésében.

Ginkó (Ginkgo biloba): Javítja a szív oxigénellátását és csökkenti a légszomjat. A ginkó az egyik olyan szíverősítő, amit a kínaiak előszeretettel alkalmaznak. Ennek oka, hogy a ginkó hasonlóan a cseregalagonyához javítja a szív vér és oxigénellátását, ezáltal mérsékli a légszomjat és a mellkasi fájdalmakat. Aritmia esetén mindenképp érdemes a ginkót alkalmazni a légszomj csökkentése érdekében.

Macskagyökér (Valeriana officinalis): Szívritmus-szabályzó hatása van, és segít a stressz csökkentésében.

Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca): Nyugtatja az idegrendszert és lassítja a szívverést.

Mielőtt bármilyen gyógynövényt vagy kiegészítőt alkalmazunk, mindig konzultáljunk orvosunkkal, főleg ha már gyógyszereket szedünk, vagy szív- és érrendszeri problémáink vannak. Az orvosi diagnózis és kezelés elengedhetetlen a szívritmuszavarok kezelésében.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.