Horkolás: Nemcsak párunk problémája!
- Dátum: 2025.03.10., 18:45
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- alvási apnoé, alvási szokások, alvászavar, ártalmas, ártalmatlan, életmódbeli szokások, hajlamosító tényezők, hangjelenség, horkolás, kellemetlen, kialakulásának okai, kire jellemző, légzés kimaradás, műtét, orrmandula, orrsövényferdülés, szív- és érrendszeri betegségek, torokmandula, tünetek, zavaró
Sokféle okból és számtalan formában jelentkezhet alvásprobléma, negatív hatásai pedig kihatnak a mindennapjainkra. A horkolással összefüggő alvászavar a magyar felnőtt lakosság közel felét érinti.
A horkolás tulajdonképpen egy légzéskimaradás, amely akár egy percig is eltarthat. Hosszú távon növeli a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A horkolással kapcsolatos alvászavar fiatalabb korban is jelentkezhet, de az idősebb férfiak körében jóval gyakoribb jelenség.
A horkolással összefüggő alvászavar jellemző tünete a reggeli fejfájás, és az egész napot megnehezítő fáradtság és álmosság.
Az alvászavarok leggyakoribb okai között a nem megfelelő életvitel van, így a különféle altatók használata helyett életmódbeli változtatásokat kell eszközölnünk.
Hogyan alakul ki a horkolás, melyek a jellemzői?
Horkolás alatt az alvás közben kialakuló, a légutak összeeséséből adódó hangjelenséget értjük, amelynek rendszeressége, hossza és erőssége is széles skálán változik. Maga a horkolás nem betegség, önmagában csak ártalmatlan hangjelenség, ugyanakkor az alvási apnoé szindróma részjelensége is lehet, amit egészségügyileg komolyabban kell venni.
Mi az az alvási apnoe?
A horkolás legsúlyosabb megjelenési formája az alvási apnoe szindróma. A légzéskimaradások alkalmával az agy oxigénhiányos állapotba kerül. Az oxigénhiányos állapot kedvezőtlenül hat az érrendszerre is, ennek következményeként gyakoribb a magas vérnyomás, szívinfarktus, hírtelen szívhalál és a sztroke.
Mi történik, amikor kisgyerekek horkolnak?
Kisgyermekkorban sem ritka, amikor a megnagyobbodott orrmandula, ritkábban a torokmandula mérete vezethet horkoláshoz. Az orrsövényferdülés is lehet oka, bár önmagában ez még nem okoz horkolást, viszont annak esélyét mindenképp növeli.
Milyen életmódbeli tényezők befolyásolóak?
Ismert tény, hogy akin testsúlyfelesleg van, nagyobb eséllyel tapasztal magán horkolást, de ettől függetlenül sovány embereknél is jelentkezhet.
A dohányzás is hajlamosíthat horkolásra, illetve fokozhatja intenzitását.
Az alkohol szintén rizikótényező, hiszen lazítószerként még jobban elernyeszti az izmokat.
A horkolást a reflux is súlyosbíthatja, sőt felmerült, hogy maga a reflux is okozhat például alvási apnoét.
Műtéti beavatkozásra is szükség lehet a horkolást okozó eltérések kezelése végett. Ilyen műtétileg kezelendő eltérés lehet az orrpolip, orrsövény ferdülés, krónikus orrnyálkahártya gyulladás, megnagyobbodott orrmandula, a lágyszájpad renyhesége.
A horkolás háton fekve erősebb szokott lenni, ezért a házi gyógymódok között említendő a teniszlabdák lepedőre varrása, melyet ki lehet ugyan próbálni, de a horkolást komplex módon kell kezelni. Aki például túlsúlyos, annak első körben testsúlycsökkentést javasolnak. A horkolás rizikóját a fent említett kockázatnövelő tényezők megelőzésével és elkerülésével lehet csökkenteni.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).