Menü

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő, amelyet belélegzünk szükséges a túlélésünkhöz, és alapvető szerepet játszik az egészségünkben. A levegőminőség romlása világszerte egyre nagyobb problémákat okoz, ennek oka az ipari tevékenységek, a közlekedés és a mezőgazdaság által kibocsájtott szennyező anyagok légkörbe jutása. A nagyvárosokban élők különösen ki vannak téve a légszennyezettségnek, de a vidéki területeken is egyre gyakrabban mérnek határérték feletti szennyeződést. Kutatások kimutatták, hogy a tartósan szennyező levegő belégzése hosszú távon krónikus betegségek kialakulásához vezethet, sőt egyes ráktípusok kialakulásának esélyét is növelheti.

A levegőben található szennyező anyagok közé tartoznak a finom porszemcsék, a nitrogén-dioxid, a kéndioxid, a szén-monoxid és az ózon. Ezek a szennyező anyagok különböző módon befolyásolhatják az ember egészségét. A szennyezett levegő többek között irritálhatja a légutakat, súlyosbíthatja az asztmát, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, és növelheti a légutak gyulladásának esélyét. Különösen érzékenyek azok, akik eleve légzőszervi problémával küzdenek, illetve az idősek és a gyermekek is. A szív- és érrendszeri problémák súlyosbításában is szerepe lehet a levegőszennyezésnek, mivel hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz, az érelmeszesedéshez, valamint fokozhatja a szívroham és a stroke kockázatát.

Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a levegőszennyezés hosszútávú hatással lehet az agyműködésre, növelve az olyan neurodegeneratív betegségeket, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór. Azok a területek, ahol tartósan magas a levegőszennyezés összefüggésbe hozhatóak a csökkent kognitív teljesítőképességgel is. A rossz levegő hosszútávon gyengítheti az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá tehet minket a fertőzésekkel szemben. Gyakori tünetek lehetnek a visszatérő megfázások, krónikus torokfájás és allergiás reakciók felerősödése.

Egyéni szinten is tehetünk a levegő minőségének javítása érdekében. Az egyik legfontosabb lépés a fenntartható közlekedés előnyben részesítése. Amennyiben nem szorulunk rá, ne használjunk autót, hanem válasszuk a tömegközlekedést, vagy a biciklizést, ha gyalogtávra messze van tőlünk a munkahelyünk, vagy iskolánk. Ha mindenképp autóval kell mennünk, próbáljunk meg összefogni munkatársakkal, hogy akkor négy helyett, csak egy gépjármű szennyezze a levegőt. Az elektromos járművek használata is hozzájárulhat a légszennyezés csökkentéséhez, egyre több helyen jelennek meg az elektromos robogók, vagy biciklik, amelyekkel hosszabb távokat is meg lehet tenni.

Otthonunkban ügyeljünk arra, hogy ne égessünk feleslegesen fa-és széntüzelésű kályhában, mert ezek jelentős mennyiségű szennyező anyagot bocsájtanak ki. A megfelelő szellőztetés és levegőtisztító készülékek használata segíthet a beltéri levegő minőségének javításában. A növények szerepe sem elhanyagolható, bizonyos szobanövények, például a szoba páfrány vagy a borostyán természetes módon tisztítják a levegőt.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Augusztusi fűszernövények, melyeket most rakj el későbbre

Szerencsére sokféle fűszernövényt tudunk akár balkonon is termeszteni, amiből augusztusban érdemes eltenni későbbre. Nézzük, mik ezek.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.