Menü

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő, amelyet belélegzünk szükséges a túlélésünkhöz, és alapvető szerepet játszik az egészségünkben. A levegőminőség romlása világszerte egyre nagyobb problémákat okoz, ennek oka az ipari tevékenységek, a közlekedés és a mezőgazdaság által kibocsájtott szennyező anyagok légkörbe jutása. A nagyvárosokban élők különösen ki vannak téve a légszennyezettségnek, de a vidéki területeken is egyre gyakrabban mérnek határérték feletti szennyeződést. Kutatások kimutatták, hogy a tartósan szennyező levegő belégzése hosszú távon krónikus betegségek kialakulásához vezethet, sőt egyes ráktípusok kialakulásának esélyét is növelheti.

A levegőben található szennyező anyagok közé tartoznak a finom porszemcsék, a nitrogén-dioxid, a kéndioxid, a szén-monoxid és az ózon. Ezek a szennyező anyagok különböző módon befolyásolhatják az ember egészségét. A szennyezett levegő többek között irritálhatja a légutakat, súlyosbíthatja az asztmát, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, és növelheti a légutak gyulladásának esélyét. Különösen érzékenyek azok, akik eleve légzőszervi problémával küzdenek, illetve az idősek és a gyermekek is. A szív- és érrendszeri problémák súlyosbításában is szerepe lehet a levegőszennyezésnek, mivel hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz, az érelmeszesedéshez, valamint fokozhatja a szívroham és a stroke kockázatát.

Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a levegőszennyezés hosszútávú hatással lehet az agyműködésre, növelve az olyan neurodegeneratív betegségeket, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór. Azok a területek, ahol tartósan magas a levegőszennyezés összefüggésbe hozhatóak a csökkent kognitív teljesítőképességgel is. A rossz levegő hosszútávon gyengítheti az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá tehet minket a fertőzésekkel szemben. Gyakori tünetek lehetnek a visszatérő megfázások, krónikus torokfájás és allergiás reakciók felerősödése.

Egyéni szinten is tehetünk a levegő minőségének javítása érdekében. Az egyik legfontosabb lépés a fenntartható közlekedés előnyben részesítése. Amennyiben nem szorulunk rá, ne használjunk autót, hanem válasszuk a tömegközlekedést, vagy a biciklizést, ha gyalogtávra messze van tőlünk a munkahelyünk, vagy iskolánk. Ha mindenképp autóval kell mennünk, próbáljunk meg összefogni munkatársakkal, hogy akkor négy helyett, csak egy gépjármű szennyezze a levegőt. Az elektromos járművek használata is hozzájárulhat a légszennyezés csökkentéséhez, egyre több helyen jelennek meg az elektromos robogók, vagy biciklik, amelyekkel hosszabb távokat is meg lehet tenni.

Otthonunkban ügyeljünk arra, hogy ne égessünk feleslegesen fa-és széntüzelésű kályhában, mert ezek jelentős mennyiségű szennyező anyagot bocsájtanak ki. A megfelelő szellőztetés és levegőtisztító készülékek használata segíthet a beltéri levegő minőségének javításában. A növények szerepe sem elhanyagolható, bizonyos szobanövények, például a szoba páfrány vagy a borostyán természetes módon tisztítják a levegőt.

Otthoni lábfürdő – miniwellness önmagunknak ajándékba

Ki ne szeretne este egy kis pihentető kényeztetést szinte fillérekből? A lábfürdő erre egy remek megoldás.

Szeptember a kertben – mik a legfontosabb teendők?

A szeptember a betakarítás és az őszi munkák ideje. Ilyenkor érdemes gondoskodni a gyepről és előkészíteni a növényeket a hidegebb hónapokra. Ha most kellő figyelmet fordítunk a kertre, tavasszal sokkal szebb látvány fogad majd bennünket.

Őszi gyógynövények, ezeket keresd

Az ősz nem csak a levelek hullásáról és a csodás színekről szól, hanem ilyenkor gyógynövényeket is gyűjthetünk, amik igen hasznosak lesznek télen és tavasszal.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.