Menü

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő, amelyet belélegzünk szükséges a túlélésünkhöz, és alapvető szerepet játszik az egészségünkben. A levegőminőség romlása világszerte egyre nagyobb problémákat okoz, ennek oka az ipari tevékenységek, a közlekedés és a mezőgazdaság által kibocsájtott szennyező anyagok légkörbe jutása. A nagyvárosokban élők különösen ki vannak téve a légszennyezettségnek, de a vidéki területeken is egyre gyakrabban mérnek határérték feletti szennyeződést. Kutatások kimutatták, hogy a tartósan szennyező levegő belégzése hosszú távon krónikus betegségek kialakulásához vezethet, sőt egyes ráktípusok kialakulásának esélyét is növelheti.

A levegőben található szennyező anyagok közé tartoznak a finom porszemcsék, a nitrogén-dioxid, a kéndioxid, a szén-monoxid és az ózon. Ezek a szennyező anyagok különböző módon befolyásolhatják az ember egészségét. A szennyezett levegő többek között irritálhatja a légutakat, súlyosbíthatja az asztmát, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, és növelheti a légutak gyulladásának esélyét. Különösen érzékenyek azok, akik eleve légzőszervi problémával küzdenek, illetve az idősek és a gyermekek is. A szív- és érrendszeri problémák súlyosbításában is szerepe lehet a levegőszennyezésnek, mivel hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz, az érelmeszesedéshez, valamint fokozhatja a szívroham és a stroke kockázatát.

Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a levegőszennyezés hosszútávú hatással lehet az agyműködésre, növelve az olyan neurodegeneratív betegségeket, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór. Azok a területek, ahol tartósan magas a levegőszennyezés összefüggésbe hozhatóak a csökkent kognitív teljesítőképességgel is. A rossz levegő hosszútávon gyengítheti az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá tehet minket a fertőzésekkel szemben. Gyakori tünetek lehetnek a visszatérő megfázások, krónikus torokfájás és allergiás reakciók felerősödése.

Egyéni szinten is tehetünk a levegő minőségének javítása érdekében. Az egyik legfontosabb lépés a fenntartható közlekedés előnyben részesítése. Amennyiben nem szorulunk rá, ne használjunk autót, hanem válasszuk a tömegközlekedést, vagy a biciklizést, ha gyalogtávra messze van tőlünk a munkahelyünk, vagy iskolánk. Ha mindenképp autóval kell mennünk, próbáljunk meg összefogni munkatársakkal, hogy akkor négy helyett, csak egy gépjármű szennyezze a levegőt. Az elektromos járművek használata is hozzájárulhat a légszennyezés csökkentéséhez, egyre több helyen jelennek meg az elektromos robogók, vagy biciklik, amelyekkel hosszabb távokat is meg lehet tenni.

Otthonunkban ügyeljünk arra, hogy ne égessünk feleslegesen fa-és széntüzelésű kályhában, mert ezek jelentős mennyiségű szennyező anyagot bocsájtanak ki. A megfelelő szellőztetés és levegőtisztító készülékek használata segíthet a beltéri levegő minőségének javításában. A növények szerepe sem elhanyagolható, bizonyos szobanövények, például a szoba páfrány vagy a borostyán természetes módon tisztítják a levegőt.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.