Menü

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

Ha nincs olyan tennivaló, ami színesítené a munkakörünket, ami gondolkodást, kreativitást igényelne tőlünk, vagy ami fejlődésre késztetne és olykor kimozdítana a komfortzónánkból, akkor könnyen belefásulhatunk a napi megszokásba, és felütheti fejét a krónikus egykedvűség. Ugyanúgy támadhat akkor is, ha túl kevés feladatunk van, vagy ha a számunkra túl egyszerű szerepkörök miatt hamarabb végzünk a teendők sorával. Egy ördögi körről van szó, mert ha az adott személy nem kap számára kihívást jelentő dolgokat, akkor feleslegesnek érezheti magát a munkahelyen, amitől lehangoltság, enerváltság, motiválatlanság és végső esetben depresszió léphet fel. Ennélfogva teljesítménye romlik, és még azt a számára kevés, egyszerű feladatot sem tudja majd ellátni, amit kap. A semmittevésben és a feleslegességen való rágódásban pedig jobban elfárad, mintha az egész napot végigpörögte volna.

Mit tehetünk ellene?

Amint azt érezzük, hogy feladataink kevesek számunkra vagy kezdenek rutinszerűvé válni, kezdeményezzünk beszélgetést erről, akár kollégákkal, akár egy vezetővel. Nyílt kommunikációval fogalmazzuk meg észrevételeinket és szükségleteinket a problémákkal kapcsolatban. Ha teherbírásunk engedi, kérjünk új, kihívást jelentő feladatokat a meglévők mellé, vagy kérjünk egy teljesen új pozíciót. Ehhez kapcsolódóan próbáljuk meg (újra) felfedezni munkánk értelmét, megtalálni azt a pluszt, amivel a nagy egészhez hozzájárulunk. Gondoljuk át, hogy mi a magasabb jelentése annak, amit csinálunk. Mit ad nekünk ez a feladatkör? Hogyan tudnánk kreatívan úgy változtatni, hogy újra örömet és kihívást adjon a hivatásunk?

Ha van időnk, mindig lehet találni más és más projekteket az életben, amik örömet adnak. Legyen az közvetlenül vagy közvetetten a szakmához kötődő, akár egy munkahelyi jótékonysági akció (pl.: ruhagyűjtés, közös főzés), vagy egy csapatépítő tréning ötlete. Emellett a legtöbb munka mellett van lehetőség egyéb projektre is, mint például túrázni, könyvet írni vagy valamilyen rendszeres hobbit csinálni. Ha fárasztó egy meló, könnyedén megoldást jelenthet ha egyszerűen csak több időt szentelünk a magánéletünknek és többet pihenünk.

Végső esetben, ha egy munkahely annyira rossz, hogy már sem a belső motiváció, sem a változtatási kísérletek nem vezetnek eredményre, akkor érdemes komolyan elgondolkodni a váltáson. Nézelődjünk további álláslehetőségek után, tájékozódjunk a piaci igényekről és mérjük fel a saját tapasztalatainkat, erősségeinket, valamint azt, hogy hol tudnánk igazán kamatoztatni képességeinket. Egy kínálkozó lehetőség esetén bátran lépjünk tovább egy olyan helyre, ahol több kihívással, fejlődési lehetőséggel és valódi megbecsüléssel találkozik az ember.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.