Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre
- Dátum: 2025.04.15., 05:41
- Szabó Máté
- képek: pexels
- bánat, dolgozó, fáradtság, karrier, kihívás, közöny, munka, öröm
Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.
Ha nincs olyan tennivaló, ami színesítené a munkakörünket, ami gondolkodást, kreativitást igényelne tőlünk, vagy ami fejlődésre késztetne és olykor kimozdítana a komfortzónánkból, akkor könnyen belefásulhatunk a napi megszokásba, és felütheti fejét a krónikus egykedvűség. Ugyanúgy támadhat akkor is, ha túl kevés feladatunk van, vagy ha a számunkra túl egyszerű szerepkörök miatt hamarabb végzünk a teendők sorával. Egy ördögi körről van szó, mert ha az adott személy nem kap számára kihívást jelentő dolgokat, akkor feleslegesnek érezheti magát a munkahelyen, amitől lehangoltság, enerváltság, motiválatlanság és végső esetben depresszió léphet fel. Ennélfogva teljesítménye romlik, és még azt a számára kevés, egyszerű feladatot sem tudja majd ellátni, amit kap. A semmittevésben és a feleslegességen való rágódásban pedig jobban elfárad, mintha az egész napot végigpörögte volna.

Mit tehetünk ellene?
Amint azt érezzük, hogy feladataink kevesek számunkra vagy kezdenek rutinszerűvé válni, kezdeményezzünk beszélgetést erről, akár kollégákkal, akár egy vezetővel. Nyílt kommunikációval fogalmazzuk meg észrevételeinket és szükségleteinket a problémákkal kapcsolatban. Ha teherbírásunk engedi, kérjünk új, kihívást jelentő feladatokat a meglévők mellé, vagy kérjünk egy teljesen új pozíciót. Ehhez kapcsolódóan próbáljuk meg (újra) felfedezni munkánk értelmét, megtalálni azt a pluszt, amivel a nagy egészhez hozzájárulunk. Gondoljuk át, hogy mi a magasabb jelentése annak, amit csinálunk. Mit ad nekünk ez a feladatkör? Hogyan tudnánk kreatívan úgy változtatni, hogy újra örömet és kihívást adjon a hivatásunk?
Ha van időnk, mindig lehet találni más és más projekteket az életben, amik örömet adnak. Legyen az közvetlenül vagy közvetetten a szakmához kötődő, akár egy munkahelyi jótékonysági akció (pl.: ruhagyűjtés, közös főzés), vagy egy csapatépítő tréning ötlete. Emellett a legtöbb munka mellett van lehetőség egyéb projektre is, mint például túrázni, könyvet írni vagy valamilyen rendszeres hobbit csinálni. Ha fárasztó egy meló, könnyedén megoldást jelenthet ha egyszerűen csak több időt szentelünk a magánéletünknek és többet pihenünk.

Végső esetben, ha egy munkahely annyira rossz, hogy már sem a belső motiváció, sem a változtatási kísérletek nem vezetnek eredményre, akkor érdemes komolyan elgondolkodni a váltáson. Nézelődjünk további álláslehetőségek után, tájékozódjunk a piaci igényekről és mérjük fel a saját tapasztalatainkat, erősségeinket, valamint azt, hogy hol tudnánk igazán kamatoztatni képességeinket. Egy kínálkozó lehetőség esetén bátran lépjünk tovább egy olyan helyre, ahol több kihívással, fejlődési lehetőséggel és valódi megbecsüléssel találkozik az ember.
Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje
A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.
A kiszebáb égetés hagyománya – tavaszvárás a küszöbön
Magyarországon többféle télűző, tavaszváró hagyományunk van, ide tartozik a kiszebáb égetésének szokása is.
Tiflopedagógia – tudod mi ez?
Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.
Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?
A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?