Menü

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

Ha nincs olyan tennivaló, ami színesítené a munkakörünket, ami gondolkodást, kreativitást igényelne tőlünk, vagy ami fejlődésre késztetne és olykor kimozdítana a komfortzónánkból, akkor könnyen belefásulhatunk a napi megszokásba, és felütheti fejét a krónikus egykedvűség. Ugyanúgy támadhat akkor is, ha túl kevés feladatunk van, vagy ha a számunkra túl egyszerű szerepkörök miatt hamarabb végzünk a teendők sorával. Egy ördögi körről van szó, mert ha az adott személy nem kap számára kihívást jelentő dolgokat, akkor feleslegesnek érezheti magát a munkahelyen, amitől lehangoltság, enerváltság, motiválatlanság és végső esetben depresszió léphet fel. Ennélfogva teljesítménye romlik, és még azt a számára kevés, egyszerű feladatot sem tudja majd ellátni, amit kap. A semmittevésben és a feleslegességen való rágódásban pedig jobban elfárad, mintha az egész napot végigpörögte volna.

Mit tehetünk ellene?

Amint azt érezzük, hogy feladataink kevesek számunkra vagy kezdenek rutinszerűvé válni, kezdeményezzünk beszélgetést erről, akár kollégákkal, akár egy vezetővel. Nyílt kommunikációval fogalmazzuk meg észrevételeinket és szükségleteinket a problémákkal kapcsolatban. Ha teherbírásunk engedi, kérjünk új, kihívást jelentő feladatokat a meglévők mellé, vagy kérjünk egy teljesen új pozíciót. Ehhez kapcsolódóan próbáljuk meg (újra) felfedezni munkánk értelmét, megtalálni azt a pluszt, amivel a nagy egészhez hozzájárulunk. Gondoljuk át, hogy mi a magasabb jelentése annak, amit csinálunk. Mit ad nekünk ez a feladatkör? Hogyan tudnánk kreatívan úgy változtatni, hogy újra örömet és kihívást adjon a hivatásunk?

Ha van időnk, mindig lehet találni más és más projekteket az életben, amik örömet adnak. Legyen az közvetlenül vagy közvetetten a szakmához kötődő, akár egy munkahelyi jótékonysági akció (pl.: ruhagyűjtés, közös főzés), vagy egy csapatépítő tréning ötlete. Emellett a legtöbb munka mellett van lehetőség egyéb projektre is, mint például túrázni, könyvet írni vagy valamilyen rendszeres hobbit csinálni. Ha fárasztó egy meló, könnyedén megoldást jelenthet ha egyszerűen csak több időt szentelünk a magánéletünknek és többet pihenünk.

Végső esetben, ha egy munkahely annyira rossz, hogy már sem a belső motiváció, sem a változtatási kísérletek nem vezetnek eredményre, akkor érdemes komolyan elgondolkodni a váltáson. Nézelődjünk további álláslehetőségek után, tájékozódjunk a piaci igényekről és mérjük fel a saját tapasztalatainkat, erősségeinket, valamint azt, hogy hol tudnánk igazán kamatoztatni képességeinket. Egy kínálkozó lehetőség esetén bátran lépjünk tovább egy olyan helyre, ahol több kihívással, fejlődési lehetőséggel és valódi megbecsüléssel találkozik az ember.

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.

Kreatív kezek, nyugodt lélek. Miért kézműveskedünk?

Alkotni szinte bármilyen formában jó. A szó szoros értelmében a készítés bármely „műfaját” választhatjuk, ha szeretnénk érezni annak pozitív hatásait. Mindegy, hogy egy matricát ragasztunk ki, vagy éppen fából faragunk, fonalból fonunk, fényképalbumot ragasztunk össze, az alkotókedvünk garantáltan szárnyalni fog, és ezáltal önmagunkat is jobban megismerhetjük.

Hogyan válasszunk lakást?

A lakásszelektálás vagy lakásválasztás egy fontos és gyakran nehéz döntési folyamat. Ha valaki új otthont keres, számos szempontot kell figyelembe venni, hogy biztosan olyan lakást találjon, ami megfelel a személyes igényeinek és pénzügyi helyzetének. Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb lakást?