Visszapörgetett üzenetek, visszajátszott múlt
Megvan az a jelenet, hogy már egy ideje nem beszélsz valakivel, de az üzeneteit/leveleit még mindig olvasod? Amikor esti mese helyett a saját életed olykor szomorú, olykor izgalmas részeivel próbálod álomba ringatni magad? Amikor altatnád a lelked is, de ettől csak felébreszted? Miért szeretünk ennyire a múltban élni?