Menü

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

A probléma akkor válik igazán feltűnővé a szülő számára, amikor a gyermek közösségbe (óvodába) kerül.

A diszpraxia jellemzőbben a fiúgyermekeket érintő zavar. A központi idegrendszer szerveződése tele van egymásrautaltsággal, kölcsönhatásokkal, így akár egyetlen terület eltérő működése is sokféle következménnyel járhat. A diszpraxia is többféle formában megjelenhet, több területet érinthet, tünetei lehetnek látványosak, de kevésbé észrevehetők is. Ez a leírás a diszpraxia jellemzőit, változatos megjelenési formáit mutatja be és igyekszik támpontokat adni a figyelemfelkeltő jelek felismeréséhez, hiszen a korai felismerés és célzott fejlesztés nagyon fontos a gyermek személyiségfejlődése és – később iskolába kerülve – a tanulás szempontjából is.

Praxia – diszpraxia mit jelentenek ezek a kifejezések?

A mozgás tanulásában, új mozgásos feladatok elsajátításában fontos szerepe van a praktikumnak/praxiának, mely tanulási folyamat eredményeként alakul ki. Minden mozgásos viselkedés eléréséhez kell egy terv (megoldási stratégia) és egy cél. A jól megtervezett és a célhoz igazodó cselekvés állandó érzékszervi visszajelzést, figyelmet, tudatosságot igényel. A praxia kialakulásához fontos szerepet tölt be a tapintás, az egyensúlyérzékelés, a saját testtel kapcsolatos hibátlan észlelés, melyek már a korai életszakaszban intenzíven fejlődnek. Ezek nélkül nem jöhet létre megfelelő cselekvés-tervezés és irányítás.

A testséma megfelelő fejlettsége a mozgásos tervezés alapja. A gyermek önmagát és környezetét elsődlegesen saját testén keresztül ismeri meg, tudnia kell, hogy a mozgás tervezése során milyen izmai, testrészei milyen sorrendben, milyen mozgásokkal vesznek részt.

A diszpraxiás gyermek ügyetlenebb, körülményesebb, nem tudja megtervezni a mozgások egymásutániságát, ami főleg új mozgáskészségek tanulásakor szembeötlő. A zavarok a nagymozgásokban (pl.: futás, ugrálás, járás vonal mentén, fél lábon állás) és a precízebben szabályozott finommozgásokban (pl.: kézhasználat, artikulációs mozgások, cipőkötés, gombolás, rajzolás) is megjelenhetnek.

Mitől lehet a gyermek diszpraxiás?

A diszpraxia az agyi funkciók hibás működésének következtében lép fel. A diszpraxia kiváltó oka nem teljesen ismert, megjelenésében szerepet játszhatnak genetikai okok vagy enyhe oxigénhiányos állapot is. A fejlődés során az inger-és mozgásszegény környezet szintén befolyással lehet a diszpraxia kialakulására. Az ingergazdag környezet fontos, hiszen minél többféle információ kerül feldolgozásra, az annál inkább hozzájárul az idegrendszer megfelelő érési folyamataihoz.

A figyelemfelhívó jelek, tünetek összefoglalása:

• A cselekvések célirányossága hiányos (időnként a gyermek megállhat, hogy átgondolja a következő lépéseket).

• Nem tud másokat utánozni.

• Általános lassúság jellemzi (pl.: öltözködéskor).

• Nehézkes a két oldal koordinációja.

• A térbeli tájékozódás nehezített. Felcseréli az irányokat.

• Rendszeresen beleütközik emberekbe, tárgyakba. Sokszor elesik. Tele van sebekkel, horzsolásokkal, sérülésekkel.

• A játékhasználata sivár. Gyakran tönkremennek a játékok, mert nem tudja megfelelően használni.

• Jellemzőek a darabos mozgások, nehézkesség, körülményesség.

Idegrendszere rugalmatlan, nehezen viseli a hirtelen változásokat.

• Stresszhelyzetekben nem tud olyan gyorsan reagálni, mint mások és reakciói gyakran nem a helyzetnek megfelelőek.

• Előfordulhat a beszédhangok kiejtésének a zavara, beszéde egyhangú, hangsúly nélküli.

• A cselekvések megtervezésében mutatkozó komoly nehézségek (játékok összeillesztése, puzzle, legóval vagy kockával való építés).

A rajzolást hárítja, rajzai nem érik el az életkornak megfelelő szintet (pl.: fontos testrészek hiányoznak az emberrajzról).

• Problémát okoz az eszközök használata (olló, ceruza, ecset, evőeszközök).

• Nehezen tanulja meg az önkiszolgáló cselekvéseket (cipőkötés, gombolás, mosakodás, fogmosás és az öltözködés helyes sorrendjét). A szóbeli segítséget nem tudja hasznosítani a mozgás javításához.

• Ha megtanul egy mozgásmintát, akkor nagyon ragaszkodik hozzá, nem lehet eltéríteni.

• Nem képes megmutatni/megnevezni, hol értek hozzá. Nehezen tájékozódik a saját testén.

• Szívesebben néző, mint cselekvő.

Mit tehet a szülő és gyanú esetén hova fordulhat?

A diszpraxia minél korábbi felismerése, kezelése fontos a későbbi magatartászavarok (pl.: hiperaktivitás), a tanulási zavarok (főleg olvasási-és számolási zavarok), valamint a személyiségproblémák megelőzése érdekében. A diszpraxia akadályozza a gyermeket az alkalmazkodásban, a kreativitás kibontakozásában és elveszi a kedvét a tapasztalástól, kísérletezéstől, ami ebben a korban nagyon fontos. A sorozatos kudarcok pedig az önbecsülésében okozhatnak sérüléseket.

Ha a szülőben felmerül a gyanú, hogy a gyermeke mozgásával problémák vannak, akkor a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz kell fordulnia. Mivel a diszpraxia hátterében többféle zavar állhat, így a szakember rendszerint mindegyik funkciórendszert megvizsgálja (beszéd, emlékezet, testséma, észlelési területek). A szakszerű fejlesztés sokat javíthat a mozgásokon, finomítja, koordinálja, pontosítja azok kivitelezését, valamint hozzájárul a másodlagos tünetek elkerüléséhez (szorongás, önbizalomhiány, visszahúzódás).

Fontos tudnia a szülőnek, hogy gyermeke előbb-utóbb mindent meg fog tudni csinálni, csak késik a társaihoz képest és több támogatást igényel a környezetétől, mint a kortársai. Érdemes a gyermekkel foglalkozó szakemberrel megbeszélni, hogy milyen játékokkal, játékos gyakorlatokkal segítheti otthon a szülő is a gyermek fejlesztését (pl.: egyszerű játékok darabjaira való szedése, majd összerakása; baba vagy mackó öltöztetése, a vágás gyakorlása kivágós feladatalapokkal stb.).

Miket vigyen magával a gyermek az osztálykirándulásra?

Úgy vélem a szülők egy része sokszor egy komplett túlélőfelszerelésben gondolkozik, ha elutazik a gyermeke, mások szerint teljesen felesleges annyi mindent pakolni. Nincs szülő, aki ne tette volna már fel a kérdést, mielőtt a gyereke osztálykirándulásra indult volna: mit pakoljunk a táskába?

Nyári fitnesz tippek

Nyáron sem késő belekezdeni valamilyen testmozgásba. Néhány egyszerűbb ötletet és tippet szeretnék bemutatni a nyári sportolással kapcsolatban. Mire érdemes odafigyelni, és hogyan tudjuk motiválni magunkat arra, hogy még egy meleg napon is kimozduljunk valahová.

Iskolai bullying – milyen jelek utalnak rá?

Mit jelent a bullying kifejezés? A megfélemlítés (angol szóval bullying) többek között terrorizálást, zsarnokoskodást, erőszakoskodást, kegyetlenkedést, megalázást, kiközösítést és zaklatást jelent. Olyan ismétlődő viselkedés, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani – írja a wikipedia.

Tudatos tartalomfogyasztás: mire figyeljen a szülő?

Az emberek ma már szinte életkortól függetlenül használják az okostelefonokat és a közösségi oldalakat, amelyek akár ártalmasak is lehetnek, legfőképpen fiatalokra, gyerekekre. Hogyan lehetünk mi magunk is tudatos fogyasztók és mire figyeljünk szülőként?

Légzőgyakorlatok, amelyek nyugtató hatásúak

A stresszfaktorokat nem tudjuk elűzni,, azon azonban dolgozhatunk, hogy kezelni tudjuk saját érzelmeinket, illetve mérsékeljük a feszültséget. Nagyszerű és könnyen elsajátítható stresszkezelő módszer például a légzőgyakorlat, amelyből számtalan változat ismert, így tényleg mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő típust. Az alábbiakban a Women's Health gyűjtése alapján ismertetünk néhányat, és mindenkit arra biztatnánk, hogy kísérletezzen bátran - mentális és lelki egészsége érdekében megéri.