A majális története, jelentése
- Dátum: 2024.04.15., 18:42
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- család, felvonulás, majális, program, szabadidő, tavasz, ünnep
A tavasz egyik legkedveltebb ünnepe a majális, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy honnan is ered ez a szokás, illetve hogy mit jelent a szó. Ebben a cikkben bemutatom az ünnepet, így megtudhatjátok, hogy mit ünneplünk ezen a napon, illetve azt, hogy mikor van, valamint, hogy hogyan forrt egybe a munka ünnepével.

Majális, vagyis a munka ünnepének története
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. A szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addigi 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tíz órás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Valamivel később, 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolc órás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a helyi rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatul. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.
A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek.
1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. A II. Internacionálé 1891-es kongresszusán május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították. Május 1. a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkás ünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette.
Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal,a gazdasági és szociális vívmányokat, ünnepelték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista/szocialista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. A nagyvárosokban a szakszervezetek, önkormányzatok szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként, valamint ez a nap a gyerekeknek szóló programokkal is egybeforrt.

Mi a majális a hétköznapokban?
A majális egy olyan ünnep, amikor leginkább a szabadnapnak örülünk, az emberek ilyenkor megpróbálnak közelebb kerülni a természethez, és nagyobb harmóniában élni vele. A szó a latin május hónapból ered, és a termékenység ünnepét jelenti, alapvetően egy vidám ünnep, így ilyenkor országszerte különböző eseményeket, programokat rendeznek, az emberek szabadban vannak, illetve zenés-táncos ünnepségeken vesznek részt. A legtöbb város különböző programokat, koncerteket szervez az érdeklődőknek. Továbbá a munka ünnepe is erre a napra esik, de május első napjának megünneplése nem ehhez köthető, mind a majális, mind a májusfa állítása régebbre nyúlik vissza.
Népszokások
A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa állítás szokását is. Ennek más
népi nevei: hajnalfa, jakabfa, vagy májfa. A fiatal fiúk azon lányoknak állítottak májusfát, akinek udvarolni szerettek volna. Ez az egész ország területén elterjedt hagyomány volt, jellemzően jegenye, vagy nyárfa ágait díszítették színes szalagokkal. Jellemző kapcsolódó hagyomány még a májusfa “kitáncolása”, vagy kidöntése pünkösdkor, amikor nagy dínomdánom, táncmulatság közepette kidöntötték a fát.

Érdekességek:
Az ünnep hagyományos színei a: piros, fehér, és zöld lombok.
Régen a ház védelmére virágszirmokat szórtak szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.
Számomra is teljesen új információ, hogy a rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei népszokásokkal, úgy hogy jóval korábbi időből származik.
Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, a fonás, és minden olyan tevékenység, mely két különböző dologból egy új, harmadikat hoz létre.
Május elsejének reggelén szokás volt szalagokat kötni egy tetszőlegesen kiválasztott fára. Valamint minden szalag felkötése előtt kívánni kellett valamit.
Összességében a majális egybeesik a munka ünnepével, így minden évben május elsején tartandó. Ebből kifolyólag, ez a nap munkaszüneti nap, így könnyen szervezhetünk ekkorra
kirándulást vagy elmehetünk a város által szervezett programokra, hogy megünnepeljük mind a munka ünnepét, mind a majálissal járó programokat. Egyszóval a klasszikus történelmi
hagyományokon túl, a szabadidős kikapcsolódásra is tökéletes ez a nap.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?