Menü

A majális története, jelentése

A tavasz egyik legkedveltebb ünnepe a majális, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy honnan is ered ez a szokás, illetve hogy mit jelent a szó. Ebben a cikkben bemutatom az ünnepet, így megtudhatjátok, hogy mit ünneplünk ezen a napon, illetve azt, hogy mikor van, valamint, hogy hogyan forrt egybe a munka ünnepével.

Majális, vagyis a munka ünnepének története

Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. A szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addigi 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tíz órás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Valamivel később, 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolc órás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a helyi rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatul. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.

A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek.
1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. A II. Internacionálé 1891-es kongresszusán május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították. Május 1. a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkás ünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette.

Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal,a gazdasági és szociális vívmányokat, ünnepelték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista/szocialista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. A nagyvárosokban a szakszervezetek, önkormányzatok szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként, valamint ez a nap a gyerekeknek szóló programokkal is egybeforrt.

Mi a majális a hétköznapokban?

A majális egy olyan ünnep, amikor leginkább a szabadnapnak örülünk, az emberek ilyenkor megpróbálnak közelebb kerülni a természethez, és nagyobb harmóniában élni vele. A szó a latin május hónapból ered, és a termékenység ünnepét jelenti, alapvetően egy vidám ünnep, így ilyenkor országszerte különböző eseményeket, programokat rendeznek, az emberek szabadban vannak, illetve zenés-táncos ünnepségeken vesznek részt. A legtöbb város különböző programokat, koncerteket szervez az érdeklődőknek. Továbbá a munka ünnepe is erre a napra esik, de május első napjának megünneplése nem ehhez köthető, mind a majális, mind a májusfa állítása régebbre nyúlik vissza.

Népszokások
A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa állítás szokását is. Ennek más
népi nevei: hajnalfa, jakabfa, vagy májfa. A fiatal fiúk azon lányoknak állítottak májusfát, akinek udvarolni szerettek volna. Ez az egész ország területén elterjedt hagyomány volt, jellemzően jegenye, vagy nyárfa ágait díszítették színes szalagokkal. Jellemző kapcsolódó hagyomány még a májusfa “kitáncolása”, vagy kidöntése pünkösdkor, amikor nagy dínomdánom, táncmulatság közepette kidöntötték a fát.

Érdekességek:
 Az ünnep hagyományos színei a: piros, fehér, és zöld lombok.
 Régen a ház védelmére virágszirmokat szórtak szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.
 Számomra is teljesen új információ, hogy a rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei népszokásokkal, úgy hogy jóval korábbi időből származik.
 Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, a fonás, és minden olyan tevékenység, mely két különböző dologból egy új, harmadikat hoz létre.
 Május elsejének reggelén szokás volt szalagokat kötni egy tetszőlegesen kiválasztott fára. Valamint minden szalag felkötése előtt kívánni kellett valamit.
Összességében a majális egybeesik a munka ünnepével, így minden évben május elsején tartandó. Ebből kifolyólag, ez a nap munkaszüneti nap, így könnyen szervezhetünk ekkorra
kirándulást vagy elmehetünk a város által szervezett programokra, hogy megünnepeljük mind a munka ünnepét, mind a majálissal járó programokat. Egyszóval a klasszikus történelmi
hagyományokon túl, a szabadidős kikapcsolódásra is tökéletes ez a nap.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?