Menü

Zöldségek zöldjei, melyeket nem szabad kidobni

Zöldségeinket megannyi módon fogyaszthatjuk, minél színesebb a tál, annál finomabb és egészségesebb, de ne feledkezzünk meg arról, hogy egyes zöldségek levelei is zamatosak, vitamindúsak és ezerféleképpen felhasználhatóak. Nézzük, mik ezek!

A zöldségekben, többek között az a klassz, hogy a szupermarketek polcain bármelyik évszakban megtaláljuk őket, bár személy szerint jobban szeretem idény szerint venni és enni őket, majd magam elrakni későbbre. Tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal, egészséges étkezésünkhöz elengedhetetlenek. Különböző részei eddig nálam a komposztban landoltak, ezzel is hozzájárulva az önfenntartáshoz és ÖKO életmód eléréséhez, de mivel szeretek mindent felhasználni az utolsó szemig, így keresgéltem, hogy mi az, ami ehető ezekből a darabokból. Meglepő tapasztalat volt, hogy mennyiféle zöldség levele, szára ehető és finom is.

A zellerről már régóta tudjuk, hogy mártogatósba isteni ropogtatós, a fehérrépa (a tolnaiak szerint csak szimplán „zöldség”) zöldje ugye a petrezselyem, de ki tudta, hogy például a sárgarépa zöldje egy kiváló fűszer?! Levesbe, húsokhoz nagyon illik, én konkrétan kiszárítottam, leőröltem és a házi vegetámhoz adtam. Majd jött a retek, amit húsvétkor előszeretettel teszek a sonka és tojás mellé, de repült a komposztra a levele. Pedig nem kellett volna, hiszen alaposan megmosva, nyersen a saláták és smoothiek íz bombája, de készíthetünk belőle pesztót is, vagy krémlevest.

A krémleveshez keverhetünk más zöldeket, például spenótot, újhagymát, rukkolát és sűríthetjük főtt burgonyával, ízesíthetjük tejszínnel. A karfiol levelét sem érdemes kidobni, mert remek íze van, tele van C-vitaminnal, kalciummal, magnéziummal. Kedvenc szakértőmtől, „greens_of_daisy”-től tanultam, hogy leveshez, főzelékhez is felhasználható, de a rakott karfiolnak elengedhetetlen alapanyaga. A karalábélevélről se feledkezzünk meg, hiszen szintén főzhetünk belőle krémlevest, főzeléket és pesztót, de barátnőm javasolta, hogy töltsem meg egy kis forrázás után úgy, mintha töltött káposztát készítenék.

Ezeket a töltött batyukat egy citromos-tejszínes mártással öntsem nyakon és príma ebédet kapok eredményül. Ide jöhet a cékla levele is, K- és A-vitaminban, illetve káliumban gazdag, turmixba, salátába keverhetjük, zacskóban, darabolva tökéletesen fagyasztható. Végül említsük meg a tököt, aminek nem csak levele, hanem virága is ehető, de mindenképpen nézzünk utána, hogy melyik fajta zöldjét fogyasztanánk, van olyan, ami nem alkalmas emberi fogyasztásra.

A zöldségeknek nem csak a termése ehető, hanem sokuknak a levele és szára is, keresgéljünk receptet az interneten hozzájuk, hiszen egészségesek és finomak.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?