Menü

Zöldségek zöldjei, melyeket nem szabad kidobni

Zöldségeinket megannyi módon fogyaszthatjuk, minél színesebb a tál, annál finomabb és egészségesebb, de ne feledkezzünk meg arról, hogy egyes zöldségek levelei is zamatosak, vitamindúsak és ezerféleképpen felhasználhatóak. Nézzük, mik ezek!

A zöldségekben, többek között az a klassz, hogy a szupermarketek polcain bármelyik évszakban megtaláljuk őket, bár személy szerint jobban szeretem idény szerint venni és enni őket, majd magam elrakni későbbre. Tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal, egészséges étkezésünkhöz elengedhetetlenek. Különböző részei eddig nálam a komposztban landoltak, ezzel is hozzájárulva az önfenntartáshoz és ÖKO életmód eléréséhez, de mivel szeretek mindent felhasználni az utolsó szemig, így keresgéltem, hogy mi az, ami ehető ezekből a darabokból. Meglepő tapasztalat volt, hogy mennyiféle zöldség levele, szára ehető és finom is.

A zellerről már régóta tudjuk, hogy mártogatósba isteni ropogtatós, a fehérrépa (a tolnaiak szerint csak szimplán „zöldség”) zöldje ugye a petrezselyem, de ki tudta, hogy például a sárgarépa zöldje egy kiváló fűszer?! Levesbe, húsokhoz nagyon illik, én konkrétan kiszárítottam, leőröltem és a házi vegetámhoz adtam. Majd jött a retek, amit húsvétkor előszeretettel teszek a sonka és tojás mellé, de repült a komposztra a levele. Pedig nem kellett volna, hiszen alaposan megmosva, nyersen a saláták és smoothiek íz bombája, de készíthetünk belőle pesztót is, vagy krémlevest.

A krémleveshez keverhetünk más zöldeket, például spenótot, újhagymát, rukkolát és sűríthetjük főtt burgonyával, ízesíthetjük tejszínnel. A karfiol levelét sem érdemes kidobni, mert remek íze van, tele van C-vitaminnal, kalciummal, magnéziummal. Kedvenc szakértőmtől, „greens_of_daisy”-től tanultam, hogy leveshez, főzelékhez is felhasználható, de a rakott karfiolnak elengedhetetlen alapanyaga. A karalábélevélről se feledkezzünk meg, hiszen szintén főzhetünk belőle krémlevest, főzeléket és pesztót, de barátnőm javasolta, hogy töltsem meg egy kis forrázás után úgy, mintha töltött káposztát készítenék.

Ezeket a töltött batyukat egy citromos-tejszínes mártással öntsem nyakon és príma ebédet kapok eredményül. Ide jöhet a cékla levele is, K- és A-vitaminban, illetve káliumban gazdag, turmixba, salátába keverhetjük, zacskóban, darabolva tökéletesen fagyasztható. Végül említsük meg a tököt, aminek nem csak levele, hanem virága is ehető, de mindenképpen nézzünk utána, hogy melyik fajta zöldjét fogyasztanánk, van olyan, ami nem alkalmas emberi fogyasztásra.

A zöldségeknek nem csak a termése ehető, hanem sokuknak a levele és szára is, keresgéljünk receptet az interneten hozzájuk, hiszen egészségesek és finomak.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.