Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?
- Dátum: 2024.04.25., 22:34
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- : SZMK, bál, együttműködés, jótékonyság, képviselő, OSZSZ, ovi, óvodai szülői szervezet, óvodapedagógus, önkéntes munka, programok, suli, szülő, szülői értekezlet, szülői munkaközösség, tanár, tanító, vásár
Amikor iskolás anyukaként SzMK tag, illetve ovis szülőként OSZSZ lettem, rögtön a „Rossz anyák” című amerikai filmvígjáték jelent meg előttem és a főszereplők: Mila Kunis, Christina Applegate. Pláne mikor a szülők elnöknek választottak a suliban, lehet akkor kellett volna nekem is pad alá bújnom, mert már otthon megbántam, pedig igazán jó kis csapat jött létre és most szakítani szeretnék az SZMK-s sztereotípiákkal. Lehet ezt jól is csinálni.
Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.
Ilyenkor nem könnyítjük meg az osztályfőnök, óvodapedagógus dolgát, ha a pad alatt matatunk, a telefonnal babrálunk, kerülve a szemkontaktust.

Sajnos a szülői értekezleten jelenlévők 90 százaléka úgy tesz, mintha ott sem lenne, nehogy véletlenül felmerüljön, hogy ő is SZMK vagy OSZSZ tag legyen, mert nem akarnak pluszgondot a nyakukba, ingyenmunkát és önkénteskedést, pedig a munkaközösség legfőképp a gyerekekért van és munkájával az iskolát, óvodát, bölcsődét segíti. Ne féljünk részt vállalni ebből!
Osztályonként, ovis/bölcsis csoportonként általában két személy kerül megválasztásra, akiket a tanév első szülői értekezletén választanak meg a szülők, a szülői, illetve óvodai munkaközösség pedig az összes szülői képviselőből áll.
Miért vegyünk részt ebben?
Mert szülői képviselőnek lenni nagyon értékes és fontos feladat! Részt venni az iskola életében, bepillantást nyerni az együttműködésbe, jó kapcsolatot kialakítani a többi szülővel, tanárokkal.
A szülői munkaközösség az iskolai életben a nélkülözhetetlen kapocs szerepét tölti be.
„Na jó, vállalom, de mit kell csinálni?” - kérdezik sokszor a tagok. Nos lényegében mindent, amivel képviseljük a szülőket, támogathatjuk az iskolai programokat, gyerekeket és tájékoztatást nyújtunk.

A szülői munkaközösség értekezletein az iskolát érintő témákat beszélik meg, programokat szerveznek, mint például adventi vásár, karácsonyi programok, jótékonysági bálok és még sorolhatnám, ezt a szervezet dönti el.
A mi iskolai jótékonysági bálunk múlt szombaton zajlott le és igen szép bevételt hozott az osztályoknak, a gyerekeknek, melyet milyen jó lesz majd osztálykirándulásra, közösségépítő programokra használni!
Évente – a feladatoktól függően – két, de inkább több szülői értekezletet kell tartani, ezekre számítson, aki tag lesz. A megbeszélésekre a szülőkön kívül a tanárok, nevelők is meghívást kaphatnak, de állandó tag az iskola, az alapítvány és a diákönkormányzat képviselője is.

A szülői szervezet feladata az oktató-nevelő munkát segítő szülők összefogása, tájékoztatása, véleményük kikérése és továbbítása, a szülői érdekek érvényesítése, lényegében egy érdekképviselet. Valamennyire természetesen pluszelfoglaltságot jelent, de nem annyira körülményes és kellemetlen, macerás tevékenység, amire a gyermekeink érdekében ne lenne időnk.
A Szülői Munkaközösség, az Óvodai Szülői Szervezet képviselői lényegében összekötő láncszemek szerepét töltik be szülők és oktatók, szülők és szülők, diákok és tanárok, sőt még diákok és szülők között is, azonban a szülői tagok nélkül nincs munkaközösség sem és munkaközösség nélkül nincs jótékonysági vásár, sem bál, sem az azokból származó bevétel.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.