Szója- Egy kis zöld történelem
A szója gyakran emlegetett növény manapság, főként pejoratív értelemben a génmódosítással kapcsolatban kerül szóba. Pedig a növény nem egy 21. századi találmány, valójában Kínában őshonos, ahol közel ötezer éve fogyasztják.
Mivel a szójabab fehérjében és kalciumban gazdag, elsőrangú hús-, és tejpótlék, e tulajdonsága miatt a vegetáriánusok körében is kedvelt.
A szójabab a kínai, japán, koreai konyhában alapvető nyersanyag, Európába körülbelül a 18. század elején jutott el. Az első világháborút követően terjedt el Észak- Amerikában, ahol elsősorban talajjavítás céljából ültették, mivel nitrogén megkötési képessége jelentős. A második világháború idején már proteindús táplálékként tartották számon.
Érdekesség, hogy a ’30-as években a Ford-gyárban ipari célokra is hasznosították a növényt, többek között műanyagok gyártásánál, és szójalapú festéket is előállítottak.
A 20. és a 21. század során leginkább a génmódosítással kapcsolatos vitában szerepel a szója, izgalmas, és összetett kérdés a génmódosított szója előnyei kontra hátrányai. Többek között gazdaságélénkítő és talajeróziót megfékező ereje miatt támogatják termesztését például Argentínában nagyon elterjedt.
A szójatermékek fogyasztása vitatott kérdés napjainkban is, mivel Európában elterjedése növekvő tendenciát mutat. B-vitamin, kalcium tartalma jelentős, és különféle ásványi anyagokat (például: magnézium, cink,) is rejt magában. Egészségvédő hatásait bőven taglalják különböző cikkekben, ugyanakkor vita tárgya, hogy egyértelműen csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik az emberi szervezet számára.
Fotó:
sxc.hu
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.