Szója- Egy kis zöld történelem
A szója gyakran emlegetett növény manapság, főként pejoratív értelemben a génmódosítással kapcsolatban kerül szóba. Pedig a növény nem egy 21. századi találmány, valójában Kínában őshonos, ahol közel ötezer éve fogyasztják.
Mivel a szójabab fehérjében és kalciumban gazdag, elsőrangú hús-, és tejpótlék, e tulajdonsága miatt a vegetáriánusok körében is kedvelt.
A szójabab a kínai, japán, koreai konyhában alapvető nyersanyag, Európába körülbelül a 18. század elején jutott el. Az első világháborút követően terjedt el Észak- Amerikában, ahol elsősorban talajjavítás céljából ültették, mivel nitrogén megkötési képessége jelentős. A második világháború idején már proteindús táplálékként tartották számon.
Érdekesség, hogy a ’30-as években a Ford-gyárban ipari célokra is hasznosították a növényt, többek között műanyagok gyártásánál, és szójalapú festéket is előállítottak.
A 20. és a 21. század során leginkább a génmódosítással kapcsolatos vitában szerepel a szója, izgalmas, és összetett kérdés a génmódosított szója előnyei kontra hátrányai. Többek között gazdaságélénkítő és talajeróziót megfékező ereje miatt támogatják termesztését például Argentínában nagyon elterjedt.
A szójatermékek fogyasztása vitatott kérdés napjainkban is, mivel Európában elterjedése növekvő tendenciát mutat. B-vitamin, kalcium tartalma jelentős, és különféle ásványi anyagokat (például: magnézium, cink,) is rejt magában. Egészségvédő hatásait bőven taglalják különböző cikkekben, ugyanakkor vita tárgya, hogy egyértelműen csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik az emberi szervezet számára.
Fotó:
sxc.hu
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.