Szója- Egy kis zöld történelem
A szója gyakran emlegetett növény manapság, főként pejoratív értelemben a génmódosítással kapcsolatban kerül szóba. Pedig a növény nem egy 21. századi találmány, valójában Kínában őshonos, ahol közel ötezer éve fogyasztják.
Mivel a szójabab fehérjében és kalciumban gazdag, elsőrangú hús-, és tejpótlék, e tulajdonsága miatt a vegetáriánusok körében is kedvelt.
A szójabab a kínai, japán, koreai konyhában alapvető nyersanyag, Európába körülbelül a 18. század elején jutott el. Az első világháborút követően terjedt el Észak- Amerikában, ahol elsősorban talajjavítás céljából ültették, mivel nitrogén megkötési képessége jelentős. A második világháború idején már proteindús táplálékként tartották számon.
Érdekesség, hogy a ’30-as években a Ford-gyárban ipari célokra is hasznosították a növényt, többek között műanyagok gyártásánál, és szójalapú festéket is előállítottak.
A 20. és a 21. század során leginkább a génmódosítással kapcsolatos vitában szerepel a szója, izgalmas, és összetett kérdés a génmódosított szója előnyei kontra hátrányai. Többek között gazdaságélénkítő és talajeróziót megfékező ereje miatt támogatják termesztését például Argentínában nagyon elterjedt.
A szójatermékek fogyasztása vitatott kérdés napjainkban is, mivel Európában elterjedése növekvő tendenciát mutat. B-vitamin, kalcium tartalma jelentős, és különféle ásványi anyagokat (például: magnézium, cink,) is rejt magában. Egészségvédő hatásait bőven taglalják különböző cikkekben, ugyanakkor vita tárgya, hogy egyértelműen csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik az emberi szervezet számára.
Fotó:
sxc.hu
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.